NYELVÉSZ

"Laci, Te hallod-e..."
Én most veszítettem el a fonalat...
ez a seas3.elte.hu/kolteszetforum ?



Egyébként rájöttem, hogy mit akar jelenteni!
A bocskor és virág a legfontosabb. Mivel télen a parasztok csizmát hordanak, és virág sem nő, a két dolog együttes előfordulásából a néphit arra következtet, hogy tavasszal a virágok a bocskor nyomán fakadnak. A varjak pedig csak a béres bocskora nyomán fakadó virágos réteket találják szépnek, node télen a nem-bocskor nyomán nem-fakad virág, következésképp a varjak megundorodnak a pusztától, és ezért beköltöznek a városba.

Szerintem ez így nem hiteles. Falusi turizmust vagy bioethanolgyártást terveznek inkább. Valamit, amiből meg lehet élni (mezőgazdaságból nem lehet, a francia paraszt is csak az EU-támogatásból él). Nem ők akarnak megélni belőle, abban érdekeltek, hogy a magyar megéljen belőle. Lehet, hogy a szemük előtt ott lebeg a kép, hogy esetleg adót is fizet majd a falusi fogadós vagy biothanolgyártó, de ez inkább csak délibábos távoli álomkép (ezek már csak ien pénzéhesek, utálják, hogy a magyar adózók 44%-a minimálbérre van bejelentve, nem tudom, ezek közül mennyi keres télleg minimálbért, és azt se, hogy a többiek korrektül adóznak-e).

Bár a topik címe nem az,hogy Nagy Imre adott versében előforduló jelzős halmazok,matematikai és kogniviv magyarázata,értelmezése és a realitással szemben meghatározható illősége.
De érzem,hogy fogaidat kellően belevájtad ebbe a falatba,így elmondom én hogy gondolom.


„Ahová a rongyos béres lép:
Bocskora nyomán virág fakad
Így a pusztát szépnek találják
Urak,zsidók,agarak,varjak...!”


Az ellenpont a rongyos béres és az urak,zsidók,agarak,varjak.


A fogalmak,képeket intonálnak az olvasóban és a kép,pl. nekem Őze Lajos,Görbe János,mint szerep formálók,megbokrosodott tekintete,az őrület határán a tehetetlen szegénység,megalázottság,szegénység.

A másik oldalon urak,fekete fehér figurái hosszú fehér sál a nyakban,Csortos,Jávor...
Zsidók, Chaplin filmje zálogház,minden poros...
Agarak, sáska vékony kutyák,vádló könnyes szemekkel,.Mindha mondanák:–Ki tenyésztett ki bennünket ? Egy napot sem bírunk ki a Pusztán !
Varjak,fülsiketítő károgás,ricsaj, A. Hitchcock The birds.

Most lássuk,mit csinál a vers ezekből a képekből ?

A puszta üres,eltűnt a nép aki belakta,nincs semmi rajta,csak rövid fű,s közöttük tarka jelentéktelen kis virágok, egy EU delegáció botorkál a sík réten,hallom ahogy társalognak:
- Nem,nem,ide sem repülőteret,sem agárverseny pályát nem érdemes építeni,maradjon a varjaké.
(Disztingvált nevetgélés.) – Hiszen szép,így üresen.

(Angolul beszélnek)

Ha az úr itt azt jelenti, hogy 'földesúr', akkor nem valószínű, h. zsidó (a zsidóknak nem lehetett földjük, legfeljebb bérelhettek, de akkor inkább bérlőnek, mint (földes)úrnak hívták őket). Azt viszont én se értem, hogy kerültek akkor a pusztába (ld. még ,,De hogy kerül két zsidó a kéménybe?'').
Az úrhoz nagyon jól illik az agár (csak azér megy a pusztára, h. agarásszon).
A varjak folyton mozognak. (Bár azt én is elismerem, hogy a varjú a leggyengébb láncszem, inkább rím/ritmus-okokból kerülhetett be.)

Jó, OK, de

- az nyilvánvaló, h nem kimerítóő a felsorolás;
- az úr és a zsidó halmazának viszonya nem tiszta, vannak úri zsidók, úri nem zsidók, nem úri zsidók, nem úri nem zsidók;
- az agarak egészen biztos nem tipikus látogatói a pusztának -- miért pont agarak?
- a varjak viszont inkább lakói lehetnek a pusztának, mint látogatói.

Akkor most mi van?

Egyetértek, szerintem az a közös bennük, hogy kivülállók, csak látogatják a pusztát (bár a varjak nekem nem a messziről jött látogatót juttatják eszembe, mer elég tartósan ott szoktak lenni.) De lehet, h csak a rim miatt szerepelnek...

Valószínű, a pusztát látogató urak,zsidók,agarak és varjak szépnek találják a pusztát,még ha a tengernyi szép virágot egy rongyos béres bocskora nyoma szüli is.

Vagy szerinted a pusztai virágok nem szépek ?

Ha érzéketlen vagy a költői képekre,sajnos nem segít a lirai sorok halmaz alapú értelmezése,

Egy költemény halmaznak tekinteni,szegénységi bizonyítvány-csupa ötössel.

Szeretném ha a versekhez,mindenki valamilyen rezonanciával viszonyulna,de ugye nem egyformák a rezgő köreink ?
Különböző hangzásokra vagyunk hangolva.
De,ne nyissunk erről vitát,mert ízlésekben nem lehet megegyezni.

On
Azonos vagy a google-n szereplö trombitással ?
Off

Megengedem, lássuk...

E.Svoboda


Engedd meg, hogy én definiáljam ezt a halmazt,


Először is a sor helyesen:
’
„urak,zsidók,agarak,varjak...!”

Reggel 6 körül másoltam be,csak felütve a könyvet,

Ne ragadjuk ki a mondatból a szavakat,mert együtt van értelme és jelentése,

„Ahová a rongyos béres lép:
Bocskora nyomán virág fakad
Így a pusztát szépnek találják
Urak,zsidók,agarak,varjak...!”

Nagy Imre 1896 -ban született és 1942-ben halt meg,költészete lenyomata a két háború közötti nincstelen,paraszti sorban élő generációnak,kiknek a nyomora ma felfoghatatlan...

Pintér József előszavát idézem:

„Kállai Gyula vette először észre,hogy Nagy Imre költészete sok vonatkozásban az írásbeliség előtti állapotokat tükrözi,s átmenet a népdal és műköltészet között:Nagy Imre egész írói tevékenysége – írja KállaiŹ- csupa közvetlen közlés ,érzelmeknek és a gondolatoknak közvetlen átadása.”

„Tudom én,hogy szíveket hasit,
S füleket szúr verseim hangja,
De mit tegyek,ha az én rímem
A fájdalom síró harangja”
- - - - - - - - - - - - - -
Lehet,hogy majd törötten lehull
E kis harang és nem sir tovább-
de a nép majd fájó hangjáért
s kihűlt szívemnek megbocsát.
(Az én rímem)

Čn megbocsátok Imre bátyám.

Molnár ferenc

Köszönöm.



Szemanták, definiáljátok má nekem az utolsó sorban megjelenő halmazt! Előre is kösz!

Swoboda te egy igazi zríkáló,gúnyolódó típus vagy


Miután nekem meg van Nagy Imre Tücsök a máglyán kötete (Szépirodalmi kiadó 1971)

Ide írok néhány idézetet,róla:

„Ady és Baudelaire volt a reggelije és vacsorája egy kis darab kenyér”
Kállai Gyula

„Čletében kevés elismerés érte. Igazában Móricz Zsigmond állt melléje,sürün hozva a Kelet-népében Nagy Imre verseit.1942-ben halt meg”

„Ahogy Veres Péter írta testét elnyűtte a szegénység a nélkülözés.”

Pacsirta fészek Budapesten

Ahová a rongyos béres lép:
Bocskora nyomán virág fakad,
Így a pusztát szépnek találják,
urak,zsidók,agara,varjak...!

Egy béres a pesti utcákon,
Elnyűtt kérges bocskora nyomát
Pacsirta fészeknek álmodta,
S letette mellé ostorát

Hideg köveken madárfészek
Nem hajlik rá virág,sem kalász
Csinált fény hull csak,amely dermeszt,
S a napfény sem daltermő varázs

Mégis fent a paloták felett
Kis pacsirta száll tüzes szárnyon-
Ahogy a béres álmodja
A zord pesti utcákon.

Száll és dalol a levegőben,
Siratja az elhagyott mezőt-
S ha a bérest elhagyja álma,
Szíve vérzik Budapest előtt.

Érdekes dolgokat írsz, ... írom ezt azzal a személyes tapasztalattal, hogy úgy írtál "nyelvrégészet" címmel a Tudomány rovatban cikket, hogy nemigen hallottál előtte az összehasonlító-történeti nyelvtudományról, paleolingvisztikáról, nyelvi paleontológiáról (ezekre én hívtam fel a figyelmed!), és amikor nyelvészeti alapismeretekről kezdtem írni, akkor arra hivatkozol, hogy - idézem:


Megértem, h az lenne a klassz, ha tudományosnak hatna (amivé még az sem teszi az eszmefuttatásodat, hogy logikát említesz és alkalmazol, mert a logika kimutathatósága önmagában még nem igazolása a valóságtartalomnak), de nem látok benne többet, mint egy lelkes vallásosnak az igyekezetét, amivek kb ateistákat igyekszik meggyőzni hite egyedüli helyes világképéről..... Jómagam ezt látom benne.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Hát kíváncsi lettem erre a Sárrétudvarira meg a nayg költőjére, és rágugliztam, íme az eredmény:

http://www.sarretudvari.hu/latvanyossagok.htm

Nagy Imrét feltétlenül nézzétek meg!



Ezt senki nem tagadja. Alapvetően minden nyelv egyformán ősi, kivéve persze a mesterséges nyelveket, mint az eszperantó, ill. a kreolokat.

Ezt, nevezhetjük önkényességnek..(prekoncepciós eljárásnak)
Így okozhatunk sérelmet és nem kívánt erkölcsi kárt mások szellemi munkáiban.

Az a hipotézis,hogy a magyar egy a világ ősi nyelvei között egy meglehetősen régi fölvetés,semmiképp nem szabad szemétre dobni,mert a kutatás folyik és a nyugati egyetemeken lázasan tanulják a magyar nyelvet,mint a "kulcs" a modern nyelvészeti kutatásokhoz.

Nem szép dolog a sarlatán kifejezést használni egy nyelvel kapcsolatos munkára,mert ez nem a vízvezeték-szerelés ahol a sarlatán károkat okoz. Egy hipotézis sarlatánsága, igazi fogalom zavar

Varga Kálmán szövegei nem tartalmazzák az általad felsorolt magyar ellenes csoportokat.

A tudomány köntöse...
Egy fórumot jobb ha áthatja a tisztelet, az eltérő véleményekkel szemben,pláne ha az egy felvetés,munka hipotézis,ne adj isten egy kutatási vázlat.

Úgy tűnik, indokolnom kell: a topikindító mű tézismondata imígyen hangzik Valóban nem egyértelmű, hogy a nyelvünk kire referál, a szokott értelemben vettem: 'a magyar nyelv' jelentésében, és nem az egyébként tényleg létező 'az emberi nyelv' jelentésében. Ebben az érzésemben a szöveg többi része is megerősített, hiszen példái a magyar nyelvből valók. Ha a szerző elmélete szerint minden nyelv alapja a hangutánzás, akkor más nyelvből is hozott volna példákat. Tehát a magyarnak a világ nyelvei közötti meglepő egyediségéről van szó.

Az pedig tényleg úgy van, hogy a nyelvész meg tudja állapítani a nyelvészkedő sarlatánságról, hogy nyelvészkedő sarlatánság. A nyelvészkedő sarlatán pedig ilyenkor farkast, nemzetvesztő Habsburg-párti MTÁt, kozmopolita összeesküvést, stb. kiált. De az idetévedő laikust (esetleg érdeklődő gimnazistát) nem téveszthetjük meg azzal, hogy az ilyen diskurzust jelöletlenül hagyjuk, így is épp elég helyen találkozhat a tudomány köntösébe bújtatott nyelvészkedő sarlatánsággal.