NYELVÉSZ

Én azt hiszem, értem, arra érti, hogy az alapjaiban elméleti és leíró nem túl szerencsés kifejezése annak, hogy 'vannak elméleti és leíró alapjai' vagy hogy 'elméleti és leíró alapokat igényel'. Egyébként ezzel én se értek egyet, mármint én is fontoskodásnak és tudományoskodásnak tartom, hogy "elméleti és leíró alapokat igényel", egyáltalán nem igényel komoly alapokat, amint láthatjuk is, hogy nagyon sok esetben nagyon régóta rendszeresen történtek (akár sikeres) magyarítások mindenféle "elméleti és leíró megalapozás" nélkül. Nem is nagyon tudom elképzelni, mit segítenének a komoly "elméleti és leíró alapok".

Abban igazad van, h valóban az lenne a helyes, h ezeknek elméleti alapjuk van (bár abban nem vagyok biztos, h egy terminus magyarításának vagy egy helységnév írásmódjának alapelveit mennyire tekinthetjük elméletinek -- leírónak vszleg semmiképpen sem, hiszen ez tipikusan preskriptív tevékenység, ezúttal minden negatív mellékíz nélkül), azt azonban nem értem, h ezek miért nem sikeredtek, vagy mire is érted pontosan, h nem sikeredett...

Szerintetek ez nem tévedés? Vagy csak valami olyast akart volna mondani, hogy ezeknek van elméleti/leíró(nyelvészeti) alapjuk, de nem sikeredett neki?

Köszönjük!



Karthagót pedig meg kell semmisíteni.



Ááááááá... És még el se értem a nyelvműveléshez!!!



Aha, erről beszéltetek! De hát ez egyértelműen baklövés! AZ innátizmus az emberi nyelvre vonatkozik, nem konkrét nyelvekre! Ráadásul ha ez így érvényes lenne, akkor idegen nyelveken se lehetne hibázni! Azt meg végképp nem értem, h ez miként függ össze a tárgyias leírással. Egy néprajzos is csak leírhatja, h milyenek a hímzésminták vagy a húsvéti szokások, és nem mondhatja meg, milyenek legyenek: pedig ezek nem velünk született dolgok! Csúnyán összemos különböző dolgokat!

(Megint mehetne az olvasó levél a MaNcs-nak, h aztán ne közöljék!)



Mondjuk itt az első dolgom lenne figyelmeztetni az újságírót, h két tök különböző dologról beszél. (Persze utólagos átszerkesztés is lehet.)



Hmmm... Én pont úgy tudom, h nem, hanem kifejezetten szociolektális. De javítsatok ki, ha tévedek.

Egyébként nem értem, mi lehet a nyelvtervezés ott, ahol egy közösség már aktívan használja a nemzeti nyelv viszonylag egységes normáját.

(Ja, és mitől ilyne monarchiás a narancs? Ebbe is belevásárolt az ÖMV?)

Eddig is tanszékvezető volt. Előző megválasztása nem volt túl szoros, tudtommal, szintén TNG ellenébe. Én titeket nem értelek, mire számítotok? Vannak bizonyos kezek, amelyek bárhová elérnek. Szerintem a következő tanszékvezető Antalné Szabó Ágnes lesz. Az lesz ám a szép világ: Keszler, Balázs, Antalné Szabó ----Kontraszelekció rulez!

Ittenvan az interjú.

Nem értem a Kari Tanácsot. Miért jó valakinek, ha ilyen szégyenteljes képet fest önmagáról?

Most hallottam, hogy TNG-nek megin nem sikerült lenyomnia Balázs Gézát, a Kari Tanács az utóbbinak a tanszékvezetőségét támogatta. A szavazás titkos volt, nem lehet tudni, ki hogyan szavazott.

Szerintem tényként kezelhetjük, h a nyelvhasználóknak vannak ítéleteik valaki nyelvhasználatáról. Pl. bizonyára minden közösség számon tartja a jó elbeszélőket. Igaz, nekik a szövegformálásukat becsülik. Meg aztán ahol tagolt a társadalom -- és hol nem? --, ott nyilván a nyelvváltozatok rétegekhez kötődnek, az egyén nyelvhasználata pedig az alapján értékelődik, h milyen presztízsű csoport változatát használja. Persze lehetnek filológusi értékítéletek (pl. tudjuk, h egy szó "ősi", ezért megbecsüljük, ha valaki azt használja, v l. még "ez a nyelkvjárás megőrizte a ...", tehát értékes(ebb?).

Mo-n ott a baj, h ezek az értékítéletek már nem a maguk természetes módján működnek, hanem egy csoport mesterségesen oktrojálja őket a nyelvközösségre. Pontosabban: nyilván a nyelvközösségnek (még pontosabban: annak csoportjainak) is van ítélete arról, h mi szép vagy helyes, de a "hivatalos" álláspont ezzel mit sem törődve más, gyakran teljesen ellentétes ítéleteket hoz. Pl. alig hiszem, h normális magyar beszélő megkülönbözteti a [hejség] és a [hejiség] szavakat (legalábbis eddig egyetlen embert ismertem, aki ezt állította magáról), ennek ellenére ha valaki erre visszavezethető helyesírási hibát ejt, gyakorlatilag a ygengeelméjűség vádjának teszi ki magát. Vagy itt van a j--ly tévesztés. Oké, ezek éppen helyesírási kérdések (olyat még sose hallottam, h azt mondta volna valaki, h "milyen hülye, azt mondta, h kerthelység!"), de beszédbeli nylevhasználati kérdéseknél ugyanez a helyzet. (Említhetném pl. azokat, akik fennen hirdetik, h nem ejteni a zárt ë-t barbárság. Bár ez éppen nem a hivatlos álláspont, de kb. annyira abszurd, mint azok.)

"Hogy beszélsz?!" "De szépen mondtad!"

Hát ez szerintem is elég necces, igaziból ennek az talán az iskola lenne a szerencsés terepe.



Sajnos nem tudom, hogy felmérés van-e, de azzal számtalanszor találkozom pl. fórumokon, hogy "bocs, még magyarul se tudok rendesen", meg vitákban érvként azzal, hogy "még magyarul se tudsz" - szóval ebben lehet igazság, de azt nem tudom, hogy mérték-e. (Ha mérték, akkor ezek mértékszempontok - bocs )

No, akkor kérdezek:
1) Szerintetek tényleg az ilyen sorozatok a lehetséges ,,nyelvművelés'' (nyelvi ismeretterjesztés) eszközei? (Szerintem nem, mert iszonyú kevesekhez tudnak eljutni.)
2) Mivel lehet azt alátámasztani (ha van ilyen viszgálat, mongyátok már el a lelőhelyét), hogy a beszélők maguk is értékszempontokat (vagy miket) társítanak az egyes nyelvhasználatokhoz? És mit tekintünk értékszempontnak?

No elolvasva többé-kevésbé csak ismételni tudom kalmant, elég világosan a nyelvművelés ellen van (persze lehet ezt ennél sokkal explicitebben is ). A generatív nyelvészetre tett megjegyzés tényleg elég érdekes, ha jól értem, a generatív nyelvészetet és a nyelvművelő álláspontot két szélső értéknek tekinti. Valami intuitív módon érteni vélem, mire gondol ("nagyon preskriptív" vs "nagyon deskriptív"), az innátizmusra tett utalás meg szerintem arra vonatkozik, hogy nincs olyan, hogy valakinek "nem tökéletes" az anyanyelvi tudása.

Szerintem minden biztos nem. De a TNG vszleg igen.

Látom, hogy tévedtem, és némi idő után minden felmegy onlájn. Úgyhogy ne tökölök a szkenneléssel.