NYELVÉSZ

Bár itt sem teljesen egyértelmű miről is van szó (ha jól sejtem vmiféle közös ősnyelvet próbálsz bizonyítani a magyar, a mongol, a tunguz, a koreai és a japán számára), de kérlek sorold már fel az említett szavak "ny"-nyel kezdődő mongol megfelelőit, mert vhogy most egyik sem ugrik be. Persze a tunguz példák is jöhetnek. És az is, hogy hol és ki állítja, hogy ezek török eredetű szava lennének (most így hirtelen a nyár szóról tudok, mint török eredettel gyanúsított, de a többi nem rémlik).

Biztos bennem van a hiba, de én nem értem mire akartál ezzel a hozzászólással kilyukadni.

Üdv mindenkinek!
-----------------------
nyal – jala; nyár – jár (proto-türk); nyír(ni) – jir (proto-); nyak – jaka (proto-); nyíg – jíg (proto-, = sír);
nyom - jumurtka (tojás) mony;
--------------------
Ebben a sorban az a poén, hogy a többi altáji nyelv (mongol, tunguz-mandzsu, koreai és több esetben a japán) szavai éppen olyan hanggal, az NY-nyel kezdődnek, mint a mieink.
Namost vagy mindenki szembe jön az autópályán, vagy a türkök szívesebben ejtettek J-t az NY helyett. Inkább ez utóbbi.
És akkor mi is van azokkal az "átvételekkel"? Talán a tunguzoktól? Mongoloktól?

Csak finnugor?

Nem csak egy-két nyelv adatát kell nézni, hanem az összes releváns adatot egyszerre. Sztarosztyin adatbázisának adatai, rövidítve:

Proto-Turkic: *jālga-
Meaning: to lick (nyalni)
Old Turkic: jalɣa- (Orkh., OUygh.)
Turkish: jala-
Tatar: jala-
Uzbek: jalä-
Uighur: jala-
----------------
Összetartoznak-e ezek az adatok?
Ha igen, kell lennie más olyan adatsoroknak, amelyek ezzel párhuzamos (= szabályos) megfeleléseket mutatnak.
Sztarosztyinnál a keresőben beállításokkal játszva találunk ilyeneket.

NYÁR
Proto-Turkic: *jāŕ
Meaning: 1 spring 2 summer (tavasz, nyár)
Old Turkic: jaz 2 (Orkh., OUygh.)
Karakhanid: jaz 2
Turkish: jaz 2
Tatar: jaz 1
Middle Turkic: jaz
----------------------
NYÍRNI
Proto-Turkic: *jīr- / *jɨ̄r-
Meaning: 1 to split lengthwise 2 to break, tear (1. hosszában hasítani 2. összetörni, szakítani)
Karakhanid: je/ir- 1
Turkish: jir- 2 (dial.)
Tatar: jɨr- 2
Middle Turkic: (MKypch.) jir- 1
-----------------------------
NYAK
Proto-Turkic: *jaka
Meaning: collar; edge (gallér, perem)
Old Turkic: jaqa (OUygh.)
Karakhanid: jaqa (MK)
Turkish: jaka
---------------------
MÁS, MÁSOD-

Proto-Turkic: *bAsa
Meaning: also, as well (is, továbbá)
Old Turkic: basa 'right after' (egyenest utána) (OUygh.)
Karakhanid: basa 'afterwards' (azután)
--------------------
MANCS
Proto-Turkic: *bĀń-
Meaning: 1 sole (of foot) 2 footwear (talp, lábbelik)
Turkish: maja 'fleshy part of the palm' (tenyér húsos része)
Tatar: majmaq 'stable, steadfast' (of an animal's paw, hoof), dial. pajpaq
Turkmen: dial. māja
Kirghiz: bajmaq 'lower part of shank', bajpaq 2, majpɨq 'flat' (of a horse's hoof, bear's paw)
Kazakh: bajpaq 2
Karakalpak: bajpaq 2
--------------------
MENÉS, MENNI, MENET, MEN-
Meaning: to run, trot
Turkic: *baŋ
----------------------
MAGASZTOS
Proto-Altaic: *mi̯àga
Meaning: glory, praise
Turkic: *bAgatur (hero)
------------------------
MÁLLOTT, MÁLLIK
Proto-Altaic: *mòle
Meaning: sick, weak

Proto-Turkic: *bül-
Meaning: 1 to be destroyed, ruined 2 to destroy ((megsemmisíteni, tönkretenni; elpusztítani)
Tatar: böl- 1
Middle Turkic: OKypch. bül- 'to remove, fire' (eltávolítani; tűz)
-----------------------
MENNYI !, MENNYISÉG (= sok, magas, nagy)

Proto-Altaic: *mana
Meaning: many, big
Turkic: *bạnɨ- ˜ *bonɨ-
----------------------
vagy: gyenge – jengü; gyümölcs – jemilcs; gyom – jom; gyomor – jumur (bél); gyúl – jula (fény)
--------------------------------
És így tovább. Az eltéréssor egyes részeihez vagy egészéhez számos példa van.
Innentől kezdve gyanús, hogy az adatok igenis összetartoznak.
Hangtanilag a sorozat a "fizikailag lehetséges" és a "más nyelvcsaládokban is előforduló" kategóriába tartozó változásokat mutat, úgyhogy gond itt sincs.

Ezt a cuccot szinte a megjelenésekor idelinkeltük, kétszer is, és mindkét helyen meg is tárgyaltuk.
viewtopic.php?f=9&t=510&p=14329
viewtopic.php?f=10&t=20&p=14330

A többi sem mind igazán mai, de ezt is lehet játszani:

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Lesújtó. Remélni tudom, h Csúcsnak nem mutatták meg a végső változatot, mielőtt közölték volna.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A fenti humoros irománnyal kapcsolatban:

http://renhirek.blogspot.com/2008/11/nhny-tny-1.html
http://renhirek.blogspot.com/2008/11/nhny-tny-2.html
http://renhirek.blogspot.com/2008/11/nhny-tny-3.html
http://renhirek.blogspot.com/2008/11/nhny-tny-4.html

És még itt:
http://toriblog.blog.hu/2009/03/17/mito ... ostortenet

_________________
少年易老學難成

2008. 11. 13. A finnugor-elmélet vége


A finnugor-elmélet vége


A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújítását szolgáló Szent István Szövetség
beadványban fordult a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez és a Nyelvtudományi Intézet igazgatójához, hogy
az újabb tudományos eredmények ismeretében vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának
elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan és történelem könyvek
kidolgozását.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöke és a Nyelvtudományi Intézet Igazgatója

Tisztelt elnök úr, tisztelt igazgató úr!
A magyarság keresztyén-nemzeti azonosságtudatának megújítását szolgáló Szent István Szövetség, és ezen
beadvány aláírói tisztelettel kérjük Önt és munkatársait, hogy az újabb tudományos eredmények ismeretében
vizsgálják felül a magyar nyelv finnugor származásának elméletét, és kezdeményezzék az Oktatási
Minisztériummal karöltve az új magyar nyelvtan és történelem könyvek kidolgozását.
Indokaink:

1. Véget ért az a nemzetközi genetikai kutatás, amelyet egymillió négyszázezer emberen végeztek el.
A kutatás vezetõi, az Utrechti-, a Varsói Orvostudományi Egyetem rektorai és a Német Tudományos Akadémia elnöke
az eredményeket a világhálóra tették és közölték a Science, és Nature tudományos lapokban is: A mitokondriális DNS
vizsgálat bizonyította: a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnekhez, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a
belsõ-ázsiai török népek. A finnek ennek ismeretében és az újabb nyelvészeti kutatásoknak köszönhetõen már 2003-ban
átírták a tankönyveiket.
Változást
http://www.valtozast.hu/web Készítette a Joomla! Generálva: 9 January, 2010, 01:04
2. A mai vezetõ nyelvészek, mint Dr. Marácz László, J. Pokorny, Prof Richard Kayne, H. Krahe, G. Solta, N. S.
Trubetzkoy és Angela Marcantonio a római, valamint a londoni egyetem professzora azon az állásponton vannak és
ezt a tudományos médiumokban közölték, hogy a finnugor elmélet immár tarthatatlan és a bizonyítása lehetetlen.

Ellenben bizonyítékok vannak arra, hogy a finnugorizmust politikai, hatalmi érdekekbõl erõltették rá a magyar
tudományra, - annak ellenére, hogy a magyarság írott- és íratlan forrásai és a régészeti leletek is, belsõ ázsiai, hunszkíta
származást és a török népekkel való rokonságot bizonyítanak.

Napóleon 1805-ben, amikor Bécsbe érkezett, megkérdezte tanácsadójától, Talleyrand-tól:

- Mit tegyek a magyarokkal?
- A magyarok becsülik nagyjaikat, és büszkék a múltjukra. Vedd el múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!

Nos, ezt alkalmazta Bécs, amikor a heves támadást származásunk eltörlésére 1821-ben megindította. Utasítást
adott a bécsi kancellária, hogy "a rebellis magyaroknak írjanak az osztrák történészek egy olyan õstörténetet, amelyre
nem lehetnek büszkék."

1841-ben helyezték az Akadémiánkra a szász Paul Hunsdorfer jogászt, és Joseph Budenzet, akik hihetetlen erõvel a
magyar nyelv finnugor származását kezdték erõltetni.

Ellenük a kiváló tudósunk, Mátyás Flórián, és Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós léptett fel kritikus és bátor
hangnemben. Õket elûzték Magyarországról, mert nem voltak hajlandóak átvenni az alaptalan, máig bizonyítatlan, hatalmi
érdekekbõl kreált finnugorizmus elméletét.

Gróf Széchenyi István a Magyar Tudományos Akadémia alapítója koronatanúja volt ezeknek az eseményeknek, 1851-
ben a következõket írta:
,,S most még talán ezen utolsó, igazán magyar intézet is ki legyen sarkából forgatva? Fájdalom, igen!
Mert hiszen a magyar akadémiai alapszabályok minap leérkezett fensõbb megváltoztatása, saját lelki szemem elõtt
nem egyéb és nem kevesebb, mint olyan döfés, mely könnyen halálra vezet".
Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter 1877-ben így nyilatkozott:

,,.. én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külsõ tekintély szempontjából az elõnyösebb, a finnugor származás
principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövõben csakis a
Változást
http://www.valtozast.hu/web Készítette a Joomla! Generálva: 9 January, 2010, 01:04
tudomány ama képviselõit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát."

Ezekbõl a történelmi tényekbõl is kiviláglik, hogy a finnugorizmus elsõsorban politikai érdekekbõl született, mivel
ellenségeink deheroizálni akarták a magyarságot.

A hivatalos magyar történetírás mind máig támogatja az ötvenes évek kommunista ideológusának, Molnár Eriknek a
"hittételét", aki azt hirdette, hogy "Európába érve a magyaroknak kezdetleges mûveltségük volt, és jószerivel csak
halászattal és vadászattal foglalkoztak".

Ez azonban nem igaz, hazugság, mivel a magyarság õstörténelmével foglalkozó kutatások bizonyították a fenti állítás
ellenkezõjét: A magyarság magas kultúrával érkezett ide, és a török népekkel rokon nyelvében, genetikájában is.
Kérjük Elnök és Igazgató Urat, hogy ismertesse munkatársaival beadványunk tartalmát és tegye meg az elsõ lépéseket
a finnugorizmus áldozatainak tudományos rehabilitására, valamint a valóságot tartalmazó új tankönyvek megírására.

Dr. Mózes Gyula elnök, Székelyudvarhely Székely Tanács
Bella Gábor
Hervay Tamás, a magyarságtudomány magisztere, Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyeteme
tanára,
Dr. Aradi Éva, indológus, Pécs
Dr. Borcsa János, irodalomtörténész, Kézdivásárhely
Dr. Czeglédi Katalin, nyelvész, Budapest
Dr. Erdélyi István, régész-történész, Göd
Friedrich Klára, Budapest
Jakab Jolán, történelemtanár, Szentkatolna
Kelemen Miklós, történész, Budapest
Dr. Marácz László, nyelvész, Amszterdam
Prof. Angela Marcantonio, nyelvész, London
Dr. Medvigy Endre, jogász- irodalomtörténész, Budapest
Dr. Obrusánszky Borbála, történész, orientalista, Mende
Szakács Gábor, Budapest
Változást
http://www.valtozast.hu/web Készítette a Joomla! Generálva: 9 January, 2010, 01:04
Dr. Tallós Emil, jogász, Mende
Kiss Dénes, író, Budapest
Iványi Sándor, író, Debrecen
Abelovszky Eliz
Babinecz László
Bokor Imre dr.
Botos László
Botos Margaret
Bunyevácz Zsuzsa dr.
Csámpai Ottó dr
Csapó Endre
De Pluer Mariann
Érdy Miklós dr.
Farkas Enikõ
Foris Eszter dr.
Gaudi Nagy Tamás dr.
Glockner Peter dr.
Gyárfás Ágnes dr.
Halász József dr.
Hargitáy András dr.
Horkovics-Kovats János dr.
Jajczay Frigyes dr.
Kádár Dániel
Katona Pál
Kolozsy Sándor dr.
Madarasi István
Petrass László
Polyák Endre
Radics Géza
Tarján Gábor dr.
Tomory Zsuzsa
Török László
Töttössy Magdolna dr.
Varga Csaba
Varga Tibor dr.
Végvári József dr.
Veress Ferenc dr.
Zabolai Csekme Éva dr.

_________________
Üdv.: Szabó Tibor
A rút ki patakom látom, láz ó, hajt, ím istenét rőt szín, íz s történet simítja, hoz álmot, álmokat a piktúra. (palindrom)

Inkább. az i.e. IV. ézezred utolsó harmadára.



Hát ez elég erős állításnak tűnik. Az említett lelettel kapcsolatban inkább feltevések vannak, a jelek azonossága bármilyen ábécével pedig igényel egy adag fantáziát.

Mi a véleményetek a fenti beszélgetésről?

_________________
少年易老學難成

http://www.rovasirasforrai.hu/

KITEKINTŐ
Magyarok és finnugorok - Csúcs Sándor

Csak hellyel-közzel tapasztalható, hogy a magyarság finnugor nyelvcsaládhoz tartozásának hívei és annak ellenzői leülnek egy asztalhoz megvitatni eltérő nézeteiket. Ezért is köszönöm a lehetőséget.
Számomra úgy tűnik, hogy az alternatív elméletek hívei számára az ő elméletük hit kérdése és ettől kezdve a tudományos észérvek nem igazán hatnak rájuk. Úgy gondolják, hogy a magyar volt a legrégibb, a legősibb nyelv, amely a világ minden nyelvére hatott. Egy ilyen alapállással, hogy mindenki magyar volt, köztük Jézus Krisztus és Szűz Mária, meg olyan elmélettel, hogy a magyarok ősei a világűrből jöttek és benépesítették a Földet, tudományosan nem lehet mit kezdeni.

Akkor vizsgáljunk néhány Föld közelibb kérdést. Zichy gróf expedíciója többször is járt az 1800-as évek végén Szibériában, miközben azt tapasztalta, hogy néhány évvel később már nem is ugyanúgy beszéltek az emberek. Ilyen kialakulatlan nyelvviszonyok mellett miért állítják, hogy a magyarok nyelve ezzel rokon?
Mi finnugristák úgy gondoljuk, hogy legkevesebb 6000 évvel ezelőtt létezett egy uráli alapnyelv, amely később a törzsek, nemzetségek szétköltözésével felbomlott. Attól kezdve, hogy ez a közvetlen kapcsolat megszűnt, a nyelvek különböző irányba fejlődtek, és éppen az lenne a meglepő, ha 6000 év után ma is tökéletesen megértenénk egymást. Amikor a szétválás történt, a Földön még semmiféle írásbeliség nem volt - az írásrendszerek közül talán az ékírás a legrégebbi - és úgy gondolom, hogy ennek kialakulása Kr. előtt 2000-re tehető. A közben eltelt több ezer év alatt bármi megtörténhetett. Be kell vallanom, hogy íráskutatással soha nem foglalkoztam, de ha abból indulunk ki, hogy a magyar és a többi finnugor nyelv között rengeteg azonosság és hasonlóság van, akkor a kapcsolat ténynek tekinthető és a hasonlóságot az okozza, hogy ezek a nyelvek egy közös alapnyelvre vezethetők vissza.

Ennek kissé ellentmond, hogy a székely-magyarnak is nevezett rovásírás, pl. a tatárlakai korong és Torma Zsófia régésznő leletei alapján bizonyítottan 7500-8200 éves, ráadásul napjainkban is ugyanazt az ábécét használja, mint annak idején. De milyen nyelvi és írásos emlékei vannak a finnugor elméletnek?
Semmilyen nyelvi emlékei nincsenek. Olyan korai időszakban, amelyet Ön említ, még nem lehet nyelvcsaládokról beszélni. Ha viszont a rovásírás ilyen régi, mondja meg Ön, hogy milyen nyelvet beszéltek a rovói?

Azt valóban nem állíthatjuk, hogy tudjuk, miként ejtették a szavakat 8000 évvel ezelőtt, viszont az 1200-as évekből származó nagy botnaptár rovással írt keresztény nevei ma is ugyanott foglalnak helyet naptárainkban. Ráadásul Kézai Simon, Kálti Márk, Antonio Bonfini, Thelegdi János hun, illetve szkíta írásnak nevezték ezt a rovást. Nekem viszont nincs tudomásom 1200-as évekből származó írásos finnugor emlékekről. Náluk miért nem alakult ki még ekkorra sem?
A fejlődés egy bizonyos fokán megragadt népeknél azért nem alakult ki az írásbeliség, mert nem volt rá szükségük. A mi felfogásunk szerint legközelebbi rokonaink, a hantik és a manysik még a XIX. század végén is a több ezer éves halász-vadász, gyűjtögető, nomád életmódot folytatták, nem volt államszervezetük. Nagyon szép és értékes népköltészetüket énekeseik hagyományozták évezredeken át szájról szájra, nemzedékről nemzedékre. Ugyanez volt a helyzet a magyaroknál is, akiknél csak akkor jelennek meg a nyelvemlékek, amikor idejöttek a Kárpát-medencébe és az államnak szüksége volt az írásbeliségre. Az oroszok a XIV. században kezdték meghódítani az északi népeket, köztük a komi, régebbi nevén zürjén népet. Mivel egy püspök, a permi Szent István, úgy gondolta, hogy saját nyelvükön tudja legsikeresebben megtéríteni a zürjéneket, saját ábécét készített nekik. A finneknél más volt a helyzet. Országukat a XII. században meghódító svédek a svédet tették az államigazgatás nyelvévé, az egyház viszont a latint. Csak amikor a svédek áttértek a lutheránus vallásra és szorgalmazták, hogy a Bibliát és a szent könyveket le kell fordítani nemzeti nyelvekre, jelenik meg 1540-ben Finnországban a finn nyelvű írásbeliség.

A műveltség egyik alapfeltétele mégis csak az írásbeliség, hiszen mire jut ma egy írástudatlan, csak beszélni képes ember? De ha már itt tartunk, akkor a magyar nevet a hasonlóság alapján a manysiból eredeztetik, holott ez a nép magát vogulnak hívja. Ezen az alapon akár a germán és angolszász man szóból is származtathatnánk a magyar elnevezést!
Valóban akadnak olyan szavak, amelyek az indoeurópai és a finnugor nyelvekben is hasonlóak, mint pl. a víz, ami oroszul voda, németül wasser, angolul water, a finnül vesi. Az ilyen szavak alapján gondolják egyesek, hogyha még jobban visszamegyünk az időben, esetleg az uráli és az indoeurópai nyelvcsalád között is rokonság tételezhető fel. Hogy a magyarnak az un. ugor nyelvek a legközelebbi rokonai, ez már nagyon korán felmerült, noha erre tudományos bizonyítékok akkor még nem voltak.

Arra viszont igen, hogy a latin ábécében 13 hangunkra nem volt jel, ami arra utal, hogy a magyar nyelvet tökéletesen tükröző rovás ábécé már sokkal régebben kialakult, mint a kezdetleges, IX. századi latin.
Ha a magyaroknak ilyen fejlett írása volt, akkor miért nem ezt használták a magyar állam megalakulásakor?

Mert pusztítandó, pogány emléknek tüntették fel. Fehér Mátyás Jenő, a korábban domonkos rendi szerzetes könyvében olvashatók azok az inkvizíciós jegyzőkönyvek, amelyek rovásfeliratos emlékek és használóik sorsáról tájékoztatnak.
Anonymusnál, meg a többi középkori krónikaírónál viszont azt olvassuk, hogy mennyi pogány hagyomány maradt meg. A honfoglaláskori sírokban miért nem találtak ilyeneket? Tudomásom szerint a törököknél például a legkorábbi feliratok sírköveken maradtak fenn.

A türk Bilge kagán rovásírásos sírfelirata a Kr. utáni VII. századból származik. Nálunk a honfoglalás kori homokmégy-halomi, a bodrog-alsóbűi, valamint az avar koriként számon tartott, köznépi sírban talált szarvasi csont tűtartó rovásfeliratait is említhetem. Mindeközben azt olvashatjuk, hogy szavaink jó része finn, szláv, török, a többi ismeretlen eredetű. Nem lehet, hogy éppen ez utóbbiak képezték az Ön által említett uráli alapnyelv szókincsét?
Minden nyelvben vannak ismeretlen eredetű szavak, de hogy ezt az ősi nyelvet minek nevezzük, csupán terminológiai kérdés. Nevezhetem ősmagyarnak is, de ez nem azt jelenti, hogy a finnek tőlünk vették át, tanulták meg a nyelvet, hanem a közös ősnyelvből fejlődött ki az övék is. Ezzel együtt a legelemibb cselekvéseket jelentő igék, amelyek a gyakorisági szótár szerint a leggyakoribbak is, finnugor eredetűek, a törökkel rokon szavaknál azt látjuk, hogy egyértelműen fejlettebb, állattenyésztő életmódra utalnak, míg a növénytermesztéssel kapcsolatos szavaink jó része a honfoglalás után került át a szlávoktól.

Ezzel szemben két tudós magyar, Czuczor Gergely és Fogarasi János Akadémiai Nagyszótárában alaptételként kétezer gyökérszóra vezette vissza a magyar nyelv alapszókincsét. Paul Hunsdorfer viszont azt állította, hogy ezek a gyökérszavak csak akkor fogadhatók el alapnak, ha előfordulnak a szerinte rokonnak tekinthető finnugor nyelvekben is. Nem járt egy kicsit tévúton Hunfalvy?
Itt az a kérdés, hogy miként értelmezzük szógyököt. A szógyökökre az indoeuropai nyelvészek szoktak hivatkozni és azt feltételezik, hogy abban az alapnyelvben alapvetően három hangból álló, mássalhangzó-magánhangzó-mássalhangzó szógyökök voltak. Ennek alapján állította össze Czuczor és Fogarasi a saját szótárát, amelynél csak a magyarból indultak ki. Ha viszont megvizsgáljuk az általuk megállapított szógyököket, nekem úgy tűnik, hogy eléggé a hajuknál fogva összerángatott szavak kerülnek egy gyök alá. Annyiból talán Hunfalvynak nem volt igaza, hogy olyan magyar szó is lehet nagyon ősi eredetű, aminek nincs megfelelője a finnugor nyelvekben, hiszen esetleg kivesztek. Amikor a Czuczor-Fogarasi szótár készült, elég kemény harc folyt a magyar tudományos életben, az un. az ugor-török háború. Talán ennek tudható be, hogy Hunfalvy is kicsit erősebben fogalmazott.

Szakács Gábor

Fénykép: Somfai Sándor

Magyar Demokrata 2007. december 14.

_________________
少年易老學難成

Ezzel egyetertek (sajat tapasztalat)
15 evesen kezembe kerult nehany Turan magazin, meg Forrai-konyvek (ott is volt nemi sumeroskodas), de valahogy mar akkor ereztem, hogy itt nem stimmel valami....

_________________
少年易老學難成

Björn Collinder, TESz

Mint írtam másutt, egy gyereknek (egy 15 éves gyereknek) is feltűnhetik hogy a nevezett sumíros könyvekkel nagyon nem stimmel valami, még Hajdú Péter idézett ismeretterjesztő könyvének ismerete előtt is, ha addig már tanult 3-4 más nyelvet (vagy csak belekezdett), a példát lásd ott, és nem ilyenekből lesznek a sumírosok. Hogy valakiből Collinder Introduktion-jának, vagy FUV-jának, vagy a TESz-nek elolvasása \sic! után (mert Collinder a XIX. században született (?)), félő, hogy sumirista lesz és fröcsögni fog --- hát képtelen vízió.

(Mert ugye olyan bajok vannak, hogy úgy lesznek valakik finnugrászok, hogy nem olvassák el ezeket, nem okosodnak belőlük.)

(Collinder óriási tudású ismeretfelhalmozó és -összefoglaló szellem volt, aki nagyonis megpróbálta az uralisztika határait kifele és előrefele tolni. Vagy valami rossz híre van egyes körökben? Baj, hogy eposzokat is fordított svédre? Vagy, hogy idősebb és szkeptikusabb korában Chomsky ellen dohogott? A TESz van akkora, hogy a főszerkesztő sem tudta teljességében, hogy mi van benne, de a részmunkások pláne. Hát nem olvassák a népek! Hát ezért akarják most zsugorítani, és a zsugorítási munka csak méretre rostálás, javításról szó sincs, ez a baj. A finnugor rokonságot már Sajnovits demonstrálta, a kezdetleges körülmények ellenére.)

(A baj a könyvkiadással, a kiadást biztosító erőkkel van (egy mehanizmusról, nem is személyekről), mert rajta múlik hogy nem jelenik meg valami értékes, vagy megjelenik valami értéktelen.)