Az ELTE Angol–Amerikai Intézetének
Szervezeti Felépítése és Döntéshozatali Rendje

Preambulum

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: ELTE) rektora — az Egyetemi Tanács 1993. november 23-i határozatának figyelembevételével — 1994. július 1-jei hatállyal Angol–Amerikai Intézetet létesített a Bölcsészettudományi Karon.

Az Angol-Amerikai Intézet saját szervezeti felépítését, tárgyalási és döntéshozatali rendjét — az Egyetem és a Bölcsészettudományi Kar vonatkozó szabályzataiban foglaltakat szem előtt tartva — az alábbiak szerint állapítja meg.

I. fejezet: Az Intézetre vonatkozó alapvető rendelkezések

1. Az Intézet neve és székhelye

1.1. Az Intézet neve

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol–Amerikai Intézete (röviden: AngAmInt; a továbbiakban: Intézet). Az Intézet neve angolul: School of English and American Studies (röviden: SEAS).

1.2. Az Intézet székhelye

1088 Budapest, Rákóczi út 5.

2. Az Intézet tevékenységi köre

2.1. Az Intézet tudományos tevékenységi köre

Az Intézet tudományos kutatási területei a következők:

2.2. Az Intézet oktatási tevékenységi köre

Az Intézet által gondozott szakok (a továbbiakban: szakok) a következők:

A felsorolt szakok szakgazdája — az angol nyelv és kultúra tanára osztatlan tanári mesterszak, valamint az angoltanár (MA) szak esetében a szaktárgyi modul szakgazdája — az Intézet. A szakgazdai jogokat az Intézeti Tanács gyakorolja, de ezek egy részét a tanszékekre ruházhatja. Azon tantárgyakat/tanegységeket, amelyeknek a mindenkori érvényes akkreditációk eredményeképpen az Intézet a szakgazdája, az Egyetem hivatalos Neptun-rendszerében szereplő mindenkori tantárgyak/tanegységek listája tartalmazza.

Az intézetben doktori képzés is folyik, az egyes programok a szakmailag illetékes doktori iskolák alá tartoznak.

3. Az Intézet szervezeti felépítése

3.1. Tanszékek

Az Intézetben a következő nem önálló oktatási-kutatási egységek (a továbbiakban: tanszékek) működnek:

3.2. Az Intézet további egységei

3.3. Doktori programok

4. Az Intézet tisztségviselői

4.1. Az oktatók közül

A fenti tisztségek közül ugyanazon személy, azonos időben, egyszerre csak egy tisztséget tölthet be.

4.2. A nem oktató-kutató munkatársak közül

5. Az Intézeti Tanács

5.1. Az Intézeti Tanács szerepe

Az Intézet legfőbb döntéshozó, javaslattevő, véleményező és ellenőrzési jogkörrel felruházott vezető testülete az Intézeti Tanács (IT; School Council).

5.2. Az Intézeti Tanács dönt

  1. az Intézet oktatási-kutatási súlypontjainak és közvetlen terveinek kérdésében

  2. az Intézet szakmai tevékenységének tanévenkénti értékeléséről

  3. az Intézet létszámgazdálkodásának elveiről

  4. az Intézet rendelkezésére álló pénzügyi források felosztásáról, illetve a költségkeret felhasználásról szóló beszámoló elfogadásáról

  5. az állami dotációból és egyéb forrásokból az Intézet rendelkezésére álló gépi szerzemények, eszközök Intézeten belüli megosztásáról (forrásallokáció)

  6. az intézeti szinten megállapított bértömegnek, illetve álláshelyeknek a szervezeti egységek közötti elosztásáról (státuszallokáció), minősített többséggel

  7. továbbá minden olyan ügyben, amelyet döntésre az Intézeti Tanács elé terjesztenek.

5.3. Az Intézeti Tanács a Kari Tanács megerősítését igénylő döntést hoz

szakgazdai kérdésekben (elsősorban a tanszékek előterjesztése alapján), az Intézet által gondozott szakok tanegységlistájának (tantervének) megváltoztatásáról. Az e pontban körülírt kérdésekben minősített (kétharmados) többséggel kell dönteni.

5.4. Az Intézeti Tanács javaslatot tesz

  1. a Kari Tanács intézeti struktúrára vonatkozó határozatára figyelemmel az Intézet által gondozott tantárgyak körére és annak módosítására

  2. az Intézet szervezeti felépítésének megváltoztatására, különösen az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére az érintett tantárgykör egyidejű meghatározásával, valamint a Kar vezetője számára az intézeti tanszékvezetői megbízásra

  3. az Intézet által kizárólagosan gondozott szakon a képzés indítására, szüneteltetésére vagy megszüntetésére

  4. új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozók álláshely létesítésére

  5. egyetemi tanári, docensi pályázatok meghirdetésére, egyetemi oktatói és kutatói kinevezésekre

  6. kitüntetések adományozására

  7. a Professor Emeritus, a magántanári, a címzetes egyetemi és főiskolai tanári és docensi, a mestertanári, mesteroktatói cím adományozására

  8. „tiszteletbeli doktor” és „tiszteletbeli professzor” cím adományozására

  9. továbbá minden olyan ügyben, amelyet javaslattételre az Intézet elé terjesztenek.

5.5. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít

  1. olyan szakokon a képzés indítása, szüneteltetése és megszüntetése tárgyában, amelyben az Intézet közreműködik

  2. az Intézet oktatóinak intézeti tanszékekre beosztásáról; ebben a kérdésben a döntés joga az igazgatóé (az érintett tanszékvezető(k) beleegyezésével)

  3. intézeti igazgatóhelyettes(ek) megbízásáról

  4. a Kar vezetője vagy a Kari Tanács által kezdeményezett kérdésekben

  5. az intézetigazgató személyéről

  6. az érintett tanszéki értekezlet javaslata alapján az intézeti tanszékvezető(k) személyéről

  7. az intézetigazgatói és az intézeti tanszékvezetői pályázatról, valamint az intézeti titkár személyéről;

  8. az Intézeten belüli oktatói és kutatói állásokra vonatkozó pályázatok kiírásairól illetve a kinevezésekről (a tanszékek előterjesztése alapján)

  9. a tanszékeket érintő, a felsőbb szervek elé kerülő tervezetekről, jelentésekről (elsősorban a tanszékek előterjesztése alapján)

  10. az Intézetet érintő, a Kari Tanács elé kerülő előterjesztésekről, beszámolókról, és egyéb kérdésekről

  11. tanszék-alapítás, -megszüntetés, -összevonás és -átszervezés ügyében

  12. valamint minden olyan ügyben, amelyet véleményezésre az Intézet elé terjesztenek

  13. továbbá minden olyan kérdésben, amelyben a véleménynyilvánítást az Egyetemi vagy a Kari SzMSz előírja.

5.6. Összdolgozói értekezlet

Különlegesen fontos, nagy horderejű, minden intézeti oktatót és dolgozót érintő kérdések megvitatására az Intézeti Tanács Intézeti Gyűlést hívhat össze. Az Intézeti Gyűlés tagja minden teljes állású dolgozó. Az Intézeti Gyűlés egyszerű szótöbbséggel nyilvánít véleményt, melyet az igazgató a Kar dékánjának továbbít.

5.7. Az Intézeti Tanács létszáma

Az Intézeti Tanács 1516módosította az IT 2017.10.10-én tartott ülése főből áll. Az Intézeti Tanács valamennyi tagjának egy szavazata van.

5.8. Az Intézeti Tanács tagjai

5.8.1. Az Intézeti Tanácsnak hivatalból tagja
  1. az Intézet igazgatója, aki egyben az Intézeti Tanács elnöke

  2. a tanszékek vezetői (vagy akadályoztatásuk esetén állandó megbízottjuk).

5.8.2. Az Intézeti Tanács választott tagjai
  1. 3 fő, az oktatók és kutatók választott képviselője (a választás lebonyolítására a Kari SzMSz szabályozása az irányadó), helyettesítésére bármely más szavazati joggal rendelkező Intézeti Tanács tagnak megbízást adhat.

  2. 1 fő, a nem oktatók és nem kutatók választott képviselője (a választás lebonyolítására a Kari SzMSz szabályozása az irányadó), helyettesítésére bármely más szavazati joggal rendelkező Intézeti Tanács tagnak megbízást adhat.

  3. 5 fő hallgatói képviselő, akiknek delegálási módjáról a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya rendelkezik. A hallgatói képviselő helyettesítésére bármelyik másik hallgatói képviselő Intézeti Tanács tagnak megbízást adhat.

5.9. Az Intézeti Tanács tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottjai

  1. a BTK dékánja

  2. a könyvtárvezető

  3. a műszaki vezető

  4. az Intézet Kari Tanácsba választott tagjai

  5. egyéb meghívottak.

5.10. Az Intézeti Tanács ülésére eseti jelleggel meghívottak

Az Intézeti Tanács ülésére, ha annak napirendjén gazdasági tárgyú előterjesztés is szerepel, tanácskozási joggal meg kell hívni a Kar gazdasági vezetőjét. Az intézetigazgató az Intézeti Tanács ülésére bárkit meghívhat, akinek részvételét a napirendi pont tárgyára tekintettel indokoltnak tartja. A meghívott a napirend megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

II. fejezet: Az Intézeti Tanács működése (Ügyrend)

6. Az Intézeti Tanács összehívása és napirendje

6.1. Az Intézeti Tanács maga határozza meg működési rendjét.

6.2. Az Intézeti Tanácsot az intézetigazgató hívja össze félévenként legalább kétszer (rendes ülés).

6.3. Az Intézeti Tanács szorgalmi időben ülésezik. Rendkívüli/sürgős ügyben azonban bármikor összehívható (rendkívüli ülés). A napirendre az igazgató tesz javaslatot. A Tanácsülésen más tag is tehet napirendi javaslatot, illetve kérheti indítványának szavazásra bocsátását. Az Intézeti Tanács az előterjesztett napirendi javaslatról, valamint az ehhez benyújtott módosító indítványról vita nélkül határoz.

6.4. Az Intézeti Tanácsot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt valamely intézeti tanszékvezető, vagy a Kar vezetője vagy a Tanács tagjainak legalább egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.

6.5. Az Intézeti Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a Tanács tagjainak több mint fele, 8 fő jelen van.

6.6. Ügydöntő szavazás csak az előző ülésen tárgyalt, illetve a napirend szétküldésekor részletesen kifejtett kérdésről tartható. Ügyrendi szavazást bármelyik tag kérhet, az ügyrendi kérdésről az Intézeti Tanács vita nélkül határoz.

6.7. Az Intézeti Tanács ülései az Intézethez tartozó oktatók, kutatók, egyéb alkalmazottak és hallgatók számára nyilvánosak, azokról jegyzőkönyv készül. Az Intézeti Tanács jelen lévő tagjai több mint felének indítványára a napirend tárgyalására zárt ülést kell tartani. Zárt ülést kell tartani, ha azt jogszabály, egyetemi vagy kari szabályzat előírja, továbbá személyi ügyek tárgyalásánál, ha a nyilvános tárgyaláshoz az érintett előzetesen írásban nem járult hozzá. A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak, azokat az ülést követően meg kell küldeni a dékánnak, illetve az Intézet vagy a Kar honlapján közzé kell tenni.

6.8. Az Intézeti Tanács az 5. pontban meghatározott hatáskörében önállóan jár el, hatáskörét másra nem ruházhatja át.

7. Határozathozatal

7.1. Az Intézeti Tanácsban minden döntést igénylő kérdésben szavazást kell tartani. Ugyancsak szavazással kell dönteni, ha az Intézeti Tanács az 5.4. pontban foglaltak szerint javaslatot tesz vagy az 5.5. pontban foglaltakról véleményt nyilvánít.

7.2. Az Intézeti Tanács — ha jogszabály, kari szabályzat, vagy a jelen szabályzat másképp nem rendelkezik — nyílt szavazással hozza meg határozatait. Titkos szavazást kell tartani a Tanács hatáskörébe tartozó kinevezési, megbízási, felkérési, felmentési, jutalmazási, kitüntetési, illetve az ezekre vonatkozó javaslattételi vagy véleményezési ügyekben. Titkos szavazást kell tartan akkor is, ha a Tanács jelenlévő tagjainak több, mint a fele ezt kezdeményezi.

7.3. Az Intézeti Tanács — ha kari szabályzat vagy a jelen szabályzat nem ír elő minősített többséget — a határozatait egyszerű szótöbbséggel, a jelen lévő tagok több mint felének „igen” szavazatával hozza meg. Ha a határozati javaslatra a jelenlévő tagok több mint fele nem szavazott „igen”-nel, akkor — függetlenül az elutasító és tartózkodó szavazatok számától és megoszlásától — a határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

7.4. A döntéshozatal előtt bármely tag kérhet ügyrendi szavazást arról, hogy az Intézeti Tanács a tárgyalt napirendi kérdésben a határozati javaslatot — az ügy jelentőségére tekintettel — abszolút többséggel fogadja el. Az abszolút többséghez valamennyi tag (15 fő) több mint felének (8 fő) „igen” szavazata szükséges, akkor is, ha az ülésen nincs jelen valamennyi tag.

8. Jegyzőkönyv

8.1. Az Intézeti Tanács üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetőjét és hitelesítőjét az Intézeti Tanács jelöli ki. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. Az Intézeti Tanács üléseinek előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai nyilvánosak, a határozatokat az intézeti hirdetőtáblára ki kell függeszteni, valamint az Intézet honlapjára fel kell tenni.

8.2. A zárt ülésen tárgyalt napirendről külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a többi jegyzőkönyvtől elkülönítetten kell kezelni. Zárt ülés jegyzőkönyvébe való betekintést csak az igazgató engedélyezheti. Az ELTE rektora, a kar dékánja, valamint az általuk felhatalmazott személyek a zárt ülés jegyzőkönyvébe külön engedély nélkül is betekinthetnek és arról másolatot készíttethetnek.

III. fejezet: Az Intézet személyi állománya, egyéb szervezeti egységei

9. Az intézetigazgató

9.1. Az Intézet igazgatói feladataival az egyetemmel teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár bízható meg. A kari szabályzat lehetővé teszi az intézetigazgatói megbízást habilitált egyetemi docens részére is. Az intézetigazgatói megbízatás pályázat alapján 65 éves korig tölthető be.

9.2. Az intézetigazgatót a Kari Tanács javaslatára, a Szenátus véleménye ismeretében a Kar vezetője bízza meg.

9.3. Az Intézet igazgatójának megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az Intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb, legfeljebb öt évre, pályázat alapján többször megismételhető. Megbízatása idején az intézetigazgató csak az egyetemen láthat el vezetői feladatot.

9.4. A 9.3. pontban írt megbízás időtartamának felső határát a kari szabályzat rövidebb időre is meghatározhatja.

9.5. Az intézetigazgatói megbízás megszűnik:

  1. a megbízás időtartamának lejártával

  2. lemondással

  3. felmentéssel

  4. a törvényben meghatározott életkor betöltésével

  5. az Intézet megszűnése vagy más intézettel történő egyesülése, illetve szétválása esetén.

9.6. Az igazgató jogköre és feladatai

9.6.1. Az Intézet vezetését az Intézeti Tanáccsal együttműködve az intézetigazgató látja el. Különösen:

  1. A tanszékvezetőkkel együttműködve felügyeli az Intézet által gondozott szakok oktatásának egyenletesen magas színvonalát.

  2. Figyelemmel kíséri és ösztönzi az oktatók-kutatók tudományos előmenetelét és a tanszékvezetőkkel együtt elősegíti a tudományos kutatómunkának kedvező feltételek megteremtését.

  3. Az Intézet munkatársainak publikációit számontartja, támogatja.

  4. Összehangolja a tanszékek működését.

  5. Kezdeményezi az intézeti tanszékvezető megbízását, az egyes intézeti tanszékek által gondozott tantárgyak körének és annak módosításának meghatározását.

  6. Terveket dolgoz ki, javaslatokat tesz az Intézet szakmai, szervezeti, dologi fejlesztésére.

  7. Képviseli az Intézetet és az Intézeti Tanács állásfoglalásait a Kar és az Egyetem megfelelő fórumain.

  8. Részt vesz az Intézeti Tanács ülésének előkészítésében, az Intézeti Tanács munkájában; és az ott hozott határozatok végrehajtásában.

  9. A Kar szabályainak megfelelően és az érintett szervezeti egység vezetőjével (tanszékvezetővel, könyvtárvezetővel) együttműködve meghatározza az Intézet dolgozóinak munkakörét.

  10. Dönt minden olyan kérdésben, mely nem tartozik az Intézeti Tanács vagy a tanszékek hatáskörébe.

  11. Irányítja az intézeti adminisztrációt.

  12. Ellátja a felsőbb szintű szabályzatokban megállapított egyéb feladatokat, illetve gyakorolja az azokban meghatározott hatáskört.

  13. Koordinálja a tanszéki, intézeti, kari és egyetemi honlapok Intézetünkre vonatkozó adatainak rendszeres frissítését.

9.6.2. Az Intézet igazgatója irányítja az Intézet személyzeti munkáját, ennek keretében gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt a Foglalkoztatási Követelményrendszerben megillető jogokat, ennek keretében:

  1. Az Intézeti Tanács véleményét figyelembe véve dönt az Intézet új oktatóinak Intézeti Tanszékekre történő beosztásáról.

  2. Meghatározza az Intézet kutatóinak és nem oktató-kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre (az érintett tanszékvezető(k) beleegyezésével).

  3. Javaslatot tesz a Kar vezetője számára az igazgatóhelyettes(ek) személyére.

9.6.3. A 9.6.2. pontban felsoroltak előkészítésének szabályairól a kari szabályzat rendelkezik.

10. Az Intézet további tisztségviselői

10.1. Az igazgatóhelyettesek

10.1.1. Az intézetigazgatót munkájában a kari szabályzatban meghatározott módon helyettes(ek) segíti(k). A megbízatás az igazgató megbízatásának lejártáig terjedhet.

10.1.2. A helyettes(eke)t — az Intézeti Tanács meghallgatása után — az intézetigazgató kéri fel.

10.1.3. Az igazgatóhelyettes az intézetigazgató általános és/vagy eseti felhatalmazása alapján az igazgató hatáskörében jár el. Az igazgató és helyettese(i) közötti munkaköri megosztást – az igazgatóhelyettes(ek) munkaköri leírásában – az igazgató határozza meg.

10.1.4. A tanulmányi igazgatóhelyettes jogköre és feladatai
  1. Intézkedik az Intézetre háruló tanulmányi ügyekben.

  2. Összefogja és koordinálja az Intézet által gondozott szakok oktatását.

  3. Gondoskodik a szakok tanrendjének és más intézeti tájékoztatóknak az elkészítéséről.

  4. Szervezi a felvételi eljárásban az Intézet által ellátandó feladatokat.

10.1.5. A tudományos igazgatóhelyettes jogköre és feladatai
  1. Figyelemmel kíséri az Intézet számára releváns pályázati lehetőségeket, tudományos rendezvényeket, és azok részleteiről informálja a tanszékeket.

  2. Tudományos üléseket, konferenciákat szervez az intézetigazgató javaslata alapján.

  3. Közreműködik az oktatók és a hallgatók tudományos tevékenységének előmozdításában, ösztöndíjak és pályázatok elbírálásában, a kötelező adatszolgáltatásokban.

  4. Nyilvántartja és segíti az Intézet tudományos kiadványait.

10.2. A könyvtárvezető

A könyvtárvezető főállású, felsőfokú szakirányú végzettségű szakember. Munkáját az igazgató irányítja. A könyvtárvezető feladatai:

  1. A Könyvtár gyarapítási elveinek megfelelően irányítja és összehangolja a megrendeléseket.

  2. Kezeli a Könyvtár gazdasági ügyeit, ideértve a Kar és az Egyetem által biztosított fenntartási, működési költséget is.

  3. Felelős a könyvtári törvény betartatásáért, a bizonylatolás szabályosságáért, a könyvtári dokumentumok leltáráért.

  4. Irányítja a Könyvtárhoz tartozó dolgozók és kisegítők munkáját.

  5. Kapcsolatot tart a Kari és az Egyetemi Könyvtárral, az egyetemi felügyeleti szervekkel, a szakterületen működő társkönyvtárakkal.

10.3. A műszaki vezető

A műszaki vezető főállású, felsőfokú szakirányú végzettségű szakember, aki nem az Intézet oktatója. Munkáját az igazgató irányítja. A műszaki vezető feladatai:

  1. az Intézet informatikai rendszerének kialakítása, támogatása

  2. az Intézet közép- és hosszútávú informatikai fejlesztési terveinek kidolgozása

  3. a rendelkezésre álló forrásokból az Intézet informatikai rendszerének fejlesztése, karbantartásának biztosítása, az új beszerzések gondozása

  4. műszaki/informatikai kérdésekben kapcsolattartás a kari és egyetemi, valamint külső szakmai szervezetekkel

  5. informatikai tanácsadás az Intézet oktatói, dolgozói és hallgatói számára

  6. az Intézet képviselete a BTK Informatikai és Oktatástechnikai Munkabizottságában.

11. Az Intézet tanszékei

11.1. Az Intézeten belül:

intézeti tanszékek működnek.

11.2. Az intézeti tanszékek a 11.1. pontban meghatározott oktatási feladatokon túl közreműködnek a PhD képzésben akkreditált doktori program, doktori iskola munkájában és PhD szigorlati tárgy oktatásában is.

11.3. Az intézetigazgató javaslatára az Intézeti Tanács egyes kutatási feladatok ellátását az intézeti tanszékre bízhatja.

11.4. A tanszékek feladatai és jogköre

11.4.1. Felelősek az oktatás szakmai színvonaláért, a vizsgakövetelményekért és azok érvényesítéséért; eldöntik, hogy milyen szakdolgozati témákat fogadnak el, ki bírálja a szakdolgozatokat, milyen programok vagy posztgraduális képzés indítását kezdeményezik. Véleményt adnak a szakterületükbe vágó, másutt tartott kurzusok szakos tanegységként való befogadásáról, és a tárgyfelmentési kérelmekről.

11.4.2. Felelősek az oktatás menetéért: biztosítják a félévenkénti szükséges kurzuskínálatot. A gyakorlatokat beosztják tanterem-kontingensükbe, a tanrend rájuk eső részét elkészítik az Intézet számára. Megadják vizsgaidőpontjaikat, és gondoskodnak a vizsgáztató, teremfelügyelő, ill. javító tanárokról. A félév eleji előjelentkezés rájuk eső részét az intézeti igazgatósággal karöltve bonyolítják. A szakzáróvizsga-bizottságokba a szükség szerinti tagokat delegálják. Ha feltételeik megengedik, lehetővé teszik tagjaik részvételét — alapbérük terhére is — a társtanszékek munkájában.

11.4.3. Ösztönzik a tudományos munkát: támogatják tagjaik kutatói munkáját, számontartják tagjaik publikációit, szakmai előmenetelét, megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre állása esetén konferenciákat rendeznek, kiadványokat adnak ki, intézik más (bel- és külföldi) intézményekkel való kapcsolataikat, vendégelőadót hívnak meg.

11.4.4. Felelősek a hozzájuk helyezett gyakornokok és doktoranduszok vezetéséért, ilyen pályázatok gondozásáért.

11.4.5. Javaslatot tesznek alkalmazásra, hosszabbításra, pályázat kiírására és elbírálására, előléptetésre, nyugdíjazásra stb.

11.4.6. Gazdálkodnak pénzkereteikkel. Felelősek a munkatársaik szobaelhelyezéséért, a gondjukra bízott leltári tárgyakért és azok nyilvántartásáért.

11.4.7. Mindezen tevékenységeket a tanszékek egymással, illetve az intézeti igazgatósággal együttműködve, bármilyen ésszerű munkamegosztásban is végezhetik, a felelősséget azonban másnak nem adhatják át.

11.5. Az intézeti tanszékek által használt infrastruktúrát és az intézeti tanszék működéséhez szükséges adminisztrációrt az Intézet biztosítja.

11.6. Az intézeti tanszéket tanszékvezető irányítja. A tanszékvezetői megbízásra az intézetigazgató javaslatára a Kar vezetője belső pályázatot ír ki.

11.7. Az intézeti tanszék vezetésére kiírandó pályázatra az intézetigazgató a vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal korábban javaslatot tesz a dékánnak.

11.8. Ha az intézetigazgató határidőre nem tesz javaslatot a vezetői pályázat kiírására és a szervezeti egység megszüntetését sem kezdeményezi, a pályázat kiírásáról a dékán gondoskodhat.

11.9. A vezetői megbízások lejártáról a dékán hat hónappal korábban értesíti az intézetigazgatót.

11.10. Intézeti tanszékvezetői megbízás adható az Intézetbe kinevezett, teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi vagy főiskolai tanárnak és egyetemi docensnek. Az intézeti tanszékvezetői megbízatás legalább három, legfeljebb öt évre adható, és 65 éves korig látható el. Belső pályázat útján többször megismételhető. (A megbízás időtartamának felső határát a kari szabályzat rövidebb időre is meghatározhatja.)

11.11. A beérkezett pályázatokat az Intézeti Tanács bírálja el és tesz javaslatot a Kar vezetőjének a megbízás kiadására. Az Intézeti Tanács a javaslat meghozatala előtt köteles az érintett intézeti tanszékhez tartozó közalkalmazottak álláspontját megismerni. A Kar vezetője a Kari Tanács véleményének ismeretében adja ki a vezetői megbízást.

11.12. A tanszékvezető feladatai és hatásköre

  1. Javaslatot tesz a tanszék által gondozott tantárgyak (tantárgykör) oktatási programjára (előadás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra).

  2. Javaslatot tesz az Intézetigazgatónak az oktatási feladatot ellátó intézeti munkatársak személyére, illetve külső óraadók megbízására az oktatói-kutatói követelményrendszer rendelkezéseire és az ellátandó óraszámra és kapcsolódó oktatási feladatokra figyelemmel.

  3. Közreműködik az oktatók, kutatók és nem oktató-kutató dolgozók minősítésében.

  4. Meghatározza és ellenőrzi az egyes oktatók konkrét tanévi/félévi oktatási feladatait.

  5. Javaslatot tesz, illetve közreműködik az Intézet kutatási feladatai meghatározásában és ellátásában.

  6. Megszervezi a hallgatók tanulmányi munkájával összefüggő oktatási, vizsgáztatási és más, a tanulmányi osztályok hatáskörébe nem tartozó feladatokat.

  7. Megbízatásának lejártakor beszámol az Intézeti Tanácsnak.

  8. Képviseli a tanszék érdekeit a státuszok, pénzeszközök, ösztöndíjak, helyiségek, könyvrendelések stb. elosztásakor.

  9. A tanszéki értekezletet rendszeresen összehívja és azon elnököl.

  10. Gyakorolja a tárgyfelmentés jogát.

  11. Gyakorolja a szakgazdai jogot a szakdolgozatok címének elfogadásakor.

  12. Felelős a felsorolt tanszéki feladatok ellátásáért.

11.13. Az intézeti adminisztrátorok

Az intézeti adminisztrátorok segítik a tanszék vezetőjének, oktatóinak, kutatóinak és doktoranduszainak oktatói és kutatói munkáját a tanszék vezetőjének utasításai alapján. Részt vesz továbbá az Intézet közös adminisztrációs feladatainak elvégzésében az intézetigazgató utasításai alapján.

11.14. A tanszéki értekezlet szavazati jogú tagja a tanszék valamennyi teljes állású oktatója, kutatója, valamint legalább egy, de a tanszék létszámának egynegyedét meg nem haladó számú hallgató. A tanszéki értekezleten tanácskozási joggal részt vehetnek a tanszék többi oktatói és kutatói, a más tanszékről áttanítók, valamint a gyakornokok.

12. Az intézet további belső tagolódása

12.1. Az Intézet keretében folyó kutatási és kutatásszervezési tevékenységet az Intézetigazgató koordinálja.

12.2. Kutatással összefüggő pályázat benyújtására oktató, kutató csak az intézetigazgató jóváhagyásával jogosult. A pályázat benyújtásának feltétele a Kar által kiadott befogadó nyilatkozat és a Kar gazdasági vezetőjének ellenjegyzése. Az elnyert pályázati támogatás terhére történő foglalkoztatást az intézetigazgató a témavezető véleményének ismeretében kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

12.3. A 12.2. pontban meghatározott alkalmazás a kutatási feladatra és a kutatás idejére szóló határozott időre történhet a pályázatban biztosított bérfedezet terhére.

12.4. Az egyetemi oktatók és kutatók, valamint a nem oktató-kutatók kinevezése az Intézetbe történik (munkavégzés helye).

12.5. Az intézetigazgató az intézeti tanszékvezetővel egyeztetve tanévenként (indokolt esetben félévente) a munkaköri leírásban határozza meg, hogy az adott oktató — kivételesen kutató — milyen oktatási feladatot és mely intézeti tanszékhez rendelve köteles ellátni. A munkaköri leírás folyamatossá tehető.

12.6. Az Intézet kutatói munkakörbe tartozó alkalmazottainak feladatát — lehetőség esetén — az intézetigazgató a munkaköri leírasban leírásban határozza meg és az alapján ellenőrzi.

12.7. Az Intézetbe kinevezett tanárok feladatait az intézetigazgató — esetenként folyamatos — munkaköri leírásban határozza meg és az alapján ellenőrzi.

12.8. Az Intézetbe kinevezett nem oktató-kutató közalkalmazottak feladatait az intézetigazgató — esetenként folyamatos — munkaköri leírásban határozza meg és az alapján ellenőrzi.

13. Az Angol-Amerikai Intézet Könyvtára

13.1. Az Intézet Angol-Amerikai Intézet Könyvtára néven az oktató-kutató munkához szükséges dokumentumainak beszerzésére, megőrzésére és közreadására intézeti könyvtárat működtet, melynek fenntartási költségeit a BTK kari keretből biztosítja. A könyvtár tevékenységét szaktudományi szempontból az Intézeti Tanács, könyvtárszakmai szempontból — a kari könyvtári koordinátoron keresztül — az EKSZ Könyvtári Tanács felügyeli és irányítja.

13.2. Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat tagjaként részt vesz az Egyetem és a Kar könyvtárainak közös szakmai tevékenységében (elektronikus katalógus-építés, integrált könyvtári rendszer használata, egységes tárgyszó-rendszer kidolgozása és alkalmazása, minőségfejlesztés-K21 program).

Záró rendelkezések

14. Jelen dokumentumot az Angol-Amerikai Intézet Intézeti Tanácsa 2014. november 4-i ülésén elfogadta és hatályba léptette, 2017. október 10-i ülésén módosította.