NYELVÉSZ

Nem, szerintem a hogy(is)ne úgy lett negatív értelmű, hogy ironikusan használták (ld. még csak az kéne és társai).

A tagadó értelmű "hÓgyne" a "dehogy" szinonimája, nem? nem lehet, h egyik a másik után alakult ki? A "de" ugyebár ellentétes tartalmú információt vezet be, akárcsak a "ne"... de csak találgatok...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Megvan az igazi minimálpár:

--Eljössz?
--Hogyne (=igen)

--Eljössz?
--Hógyne (=nem)

És csak hógyisne van az utóbbi esetben, hogyisne nincs az elsőben. (Nekem ez újdonság. )

Az ilyen összetapadások nagyon közönségesek a legkülönbözőbb nyelvekben, és teljesen általános, hogy ezeknek ien furi módon alakul a jelentésük. (Egyébként persze megvan a logikája, hogy hogy változnak, pl. a hanem felépítéseteljesen párhuzamos a spanyol sino szóéval és ugyanúgy is használják.)

Ien még sztem a "márpedig", "vagyis" - ez a "vagyis" azért is fura, mert a "vagy" és az "is" logikailag teljesen más kategóriát jelent, a "vagyis" összetétel meg egy pontosító kifejezés, vmi oasmi mint a "pontosabban", vagy az "akarom mondani"...

Aztán ott van még a "hanem", ami megint teljesen más, mint a "ha"+"nem":

Ők nem szeretik, ha nem eszik (meg).

Vesd össze:

Ők nem szeretik, hanem (meg)eszik.

Igaz, elég suta példapár...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Ugye ez nektek is két szó: h[o]gyisne jönne, mikor ingyen jegye van, de --jössz? --h[ó]gyisne (az első hosszúval, az utóbbi rövid ó-val nem megy). Ráadásul a jelentésük is ellentétes!

Jut eszembe - nekem mindig is tetszettek az oan szavak, mint a "mégiscsak", "dehogyisnem", "hogyisne", "azonban"... felteszem szóösszetételként jelentek meg, de lehet azt tudni, h mikor?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Téééééééleg!!!

Kihagytam, h én csak konkrét jelzőkkel társítottam - azokkal tényleg fura. De nem lehet, h ezek az elvont jelzők eredetileg főnév+fosztóképzős szerkezetek voltak?

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

De ismersz.
bátortalan, boldogtalan, tisztát(a)lan, komolytalan, hűtlen, magyartalan stb.

A korrupttalan, ha tényleg van, 2 t-vel írandó.

A magyarban is van egy olyan törekvés, h bizonyos fogalmakat lehetőleg egyetlen szóval fejezzenek ki. Ha a "korruptalan" valóban a "nem korrupt" vagy "korruptságmentes" jelentésben szerepelt (mást én sem tudnék neki elképzelni), akkor ez sztem ennek az összevonó törekvésnek a terméke... de nem hiszem h elterjedne mert a '-talan/-telen' képző már eleve hosszú (két szótag!!!), és főneves összetételekkel áll - én nemigen ismerek fosztóképzős melléknevet, mint pl. fehértelen, magastalan, mélytelen
Egyébként nekem az az érzésem (nem néztem még utána ), hogy ezt a fosztóképzőt amúgy nem használják "kreatívan" a magyarok, tehát alig lehet találkozni alkalmilag képzett szavakkal; a "mentes" és "nélküli"-vel képzett kifejezés inkább kedvelt. A már "bejáratott" fosztóképzős szavak, mint pl. a gondtalan, fesztelen, lelketlen (ezek is főnévből képzett szavak!) inkább használatosak a fosztóképzővel.

Jól gondolom, h a "korruptalan"-ra jó "kontrapélda" a vele kb. ellentétes jelentéssel bíró képzővel alkotott összetétel formájának megfigyelése, pl. az h "korruptos"...?

Sztem alkalmi képzésről volt szó.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Ha hallottad, akkor létezik, de nyilván ritkán használt szó, esetleg épp az első előfordulását csipted el. Vagy elterjed, és akkor mondjuk tiz év múlva már szótárakban is olvashatod, vagy nem. A jelentésének a szövegkörnyezetből kéne kiderülnie, arra tippelek, hogy ilyesmi 'korruptságmentes'.

Üdvözlet.

Van egy szó, ami számomra kissé furcsa: korruptalan
A korrupt és annak jelentése számomra ismert.

Tehát a kérdés, a korruptalan szó létezik e illetőleg mi a jelentése.

Csaba

A tejjel kapcsolatos etimologizálásodra, valamint az Ibériai fsz-en át a Kárpát-medencébe igyekvő egyiptomiakra értettem.

A lyk és a lyd valószinűleg hasonlóak voltak, mindkettőnek a luwi a rokona. A paión nyelvről nagyon keveset lehet tudni. (A Wikipedia szerint, komolyabb helyeket most nem nézek meg.)

Csak akkor azt nem értem, hogy jön ide ez:A Kárpát-medencében a 8. sz.-ban nem germánok, gepidák, avarok, szlávok, meg ilyenek laktak?

Én nem mondtam, hogy az ún. Éden Lydiában volt. Éden Anatóliában volt. És azt írtam, hogy az anatóliai népesség, noha más-más névvel illették őket, vagy a területeket, az egy és ugyanaz a nép volt. Mi ebben a délibábos marhaság? Szerinted ők fajilag, és nyelvileg különböztek? Csupán apró nyelvi különbség lehetett, mint nálunk a tájszólás. A lydök nyelve nem sokban különbözhetett a lykökétől, és a paionokétól. Mást mondok. Mondjuk 3000 év múlva régészek megtalálják Magyarország térképét. Több elnevezést is látnak rajta, amely területekre osztja az országot. Azt fogják mondani, hogy itt több nép is élt. Éltek itt Somogyok, Békések, Vasok, Szabolcsok, Borsodok, Nógrádok... stb. Aztán lesz valaki, aki azt fogja állítani, hogy ezek egy népbe tartoztak. Jól lehülyézik majd. No. Az én helyzetem se különb most.

Nem tudom, milyen régészeti leletekről beszélsz, amit én erről tudok, az egyáltalán nem támasztja ezt alá (mondjuk nem vagyok se régész, se történész, de amit irsz, abból kiderül, hogy te sem).

Az a szomorú, hogy amit az előbb irtam, azt egy-két perces guglizás alapján irtam, szóval olyan nagyon nem kell utánanézni, mégis irod a délibábos marhaságokat.

(A Tigris és az Eufrátesz forrásvidéke több mint ezer km-re van Lydiától.)