Az, hogy egy országnak legyen modern klasszikus grammatikája, amely rendet teremthet a nyelvtankönykiadás zűrzavarában (tehát etalonkönyv lehet), nemzeti kötelesség. 22. o.

Annyit emlegetitek ezt az MG-t, hogy lassan már nem bírom ki, és el fogom olvasni

Nem állítottam, hogy az MG-be írta (a valahol arra utalt, hogy nem tudom hol). Azt elég jól tudom, mi van az MG-be, köszi.

Deme tanár úr nem írt fejezetet a MG-ba, és nem is dolgozik a tanszéken.(egyébként még igaza is lehet: lehet hogy jót tesz a munkánk minőségének, ha szeretjük azt amivel foglalkozunk. persze nem garantálja.)

Én csak szeretnék ilyen okos lenni. A magyar nyelvtudomány történetére vonatkoztatva Békés Veránál kerül elő szerintem a kumulativitás, egyébként meg természetesen Kuhn paradigma-modellje kapcsán jött rá a tudománytörténet, hogy mi is ez.

Deme tanár úr nem írt fejezetet a MG-ba, és nem is dolgozik a tanszéken.

Majd a ktam a helyemre tesz, de asszem a Deme tanár úr mondta vala valahol, hogy igazán jó leíró nyelvész csak az lehet, aki szereti ezt a nyelvet, és a aki szereti, az félti is stb.

(egyébként még igaza is lehet: lehet hogy jót tesz a munkánk minőségének, ha szeretjük azt amivel foglalkozunk. persze nem garantálja.)

Azért: amit ktam (nekem nagyon tetsző módon) kumulativitásnak nevez

A sumérizmus kicsit olyan nacionalista ihletésű dolog (szerezzünk a magyarságnak menő eredetmítoszt), vagyis ott az áltudomány valamiképpen a nemzeti önazonosságot akarná konstruálni (hogy egyszerűen fejezzem ki maga), míg az MG, gondolom, mentes az ilyen törekvésektől.

3. Alapvető fogalmaik definiálatlanok, homályosak.

A hagyományos leíró és preskriptív irányzat össze van mosódva.

asszem a Deme tanár úr mondta vala valahol, hogy igazán jó leíró nyelvész csak az lehet, aki szereti ezt a nyelvet, és a aki szereti, az félti is stb

1. Módszereik tudománytalanok, nem explicitek.
2. Érveléseik nem követik a racionális érvelések minimumát.
3. Alapvető fogalmaik definiálatlanok, homályosak. [Megjegyzem, ebben a többi elméleti és tudományosank vélt iskola sem jár elől jó példával, hogyneemlítsek konkrétat.]
4. A leírásuk nem fedi le a jelenségek elfogadható körét.

A sumérizmus kicsit olyan nacionalista ihletésű dolog (szerezzünk a magyarságnak menő eredetmítoszt), vagyis ott az áltudomány valamiképpen a nemzeti önazonosságot akarná konstruálni (hogy egyszerűen fejezzem ki maga), míg az MG, gondolom, mentes az ilyen törekvésektől. Ez talán egy különbség. Bár asszem - és ezt a jelek szerint kevesek mondhatják el itt magukról - nekem még sosem volt kezemben a nagy mű.

Szóval én is izgatottan várom az érvelést, ami szerint különböznek.

akkor kell alkalmazni a fokozatokat, amikor úgy érezzük, mindjárt valami csúnya személyes támadás jön, ha nem lép közbe valaki.

azért nyilvánvaló,hogy ég és föld a kettő.

és az ilyen párhuzamok eléggé sértőek.

a magyarmegmaradás honlapon közölt hülyeség, meg az előbbi előhangzós téma között igenis van különbség. ezt szerintem te is így gondolod.