Úgy lesz kerek és tanulságos a történet, ha elmondjuk, hogyan kezdődött a másik topikban azzal, hogy
kalman inszinuálni kezdett egy szakembert, akitől én idéztem.
Philip Robbins wrote:
AS individuals acquire the lexicon much as normals do.
kalman wrote:
Most itt van egy idézet, a fene tudja, kitől (nem ismerem Philip Robbinst), és ez áll szemben egy másik idézettel (az általam idézett Forró Orsival, akiről tudom, hogy kicsoda). Miért higgyek a te idézetednek (ráadásul nem látom, mivel igazolja az álítását), miért ne higgyek a saját tapasztalatomnak és az én általam idézettnek? Ugye nem az a helyzet, hogy ennek a Philip Robbinsnak nagyobb a tekintélye, az idézettsége vagy ilyesmi, és ezért kéne neki jobban hinnem?
Nálam
kalman-nak ez a válasza verte ki a biztosítékot, csak épp akkor nem tettem szóvá, mert nekem sem szokásom. Már előre hallom, mit fog erre mondani: hogy á, ő aztán nem tett ilyet....én viszont nem tudom elképzelni, hogyan lehetne valakinek ennél durvábban kétségbe vonni a hitelességét. Ugyanis figyeljük meg, mit sugall ezzel
kalman:
1) azt sugallja, hogy mivel Robbins ebben az idézetben (és esetleg a kérdéses cikkben) nem igazolta az állítását, ez az állítás igazolatlan.
kalman úgy tesz, mintha nem tudná, elfogadott tudományos gyakorlat mások igazolt és publikált kísérleti eredményeire hivatkozni, anélkül, hogy részletesen megismételnénk a korábbi bizonyítékokat. Pedig ez így van, elég megadni a hivatkozást.
2)azt is sugallja, hogy annak kell jobban hinnünk, akit személyesen ismerünk. Ez persze elég nevetséges, hiszen az következik belőle, hogy addig nem fogadhatom el X Y tudományos szaklapban publikált eredményét teljes értékűnek, amíg terepmunkával magam nem járok utána, és nem ellenőrzöm le, hogy tényleg úgy áll-e a dolog, ahogy az illető állítja. Annyit legalább hozzátehetett volna, hogy ez legalábbis nem a normálisan elvárható default viszonyulás egy tudományos publikációban közölt eredményhez.
3) ráadásul az eddigekből kiderülhetett: teljesen célt tévesztett, hiszen az első szava az idézetnek az AS rövidítés, aminek az egyik diagnosztikai kritériuma a normális nyelvelsajátítás, vagyis ennek definíció szerint teljesülnie kell az ilyen esetekben.
Erre írtam én válaszként:
eszesb wrote:
Nem hiszem hogy emiatt kellene hinni neki, hanem inkább azért, mert egy philosophy-neuroscience-psychology projectben dolgozik a washingtoni egyetemen, ahol nyilván megvitatja a témához értő kollégáival a kérdést, akik feltehetően egynél több autista gyereket vizsgáltak már alaposabban, továbbá azért, mert hivatkozik olyan szakemberekre, akik ezzel foglalkoznak hivatásszerűen, illetve azért is, mert elfogadták publikációra a cikkét, amit nem szoktak csak úgy bárkinek, aki besétál egy kiadóhoz, hanem először elküldik referee-khez és a szerkesztőhöz, (akik szintén szakértői a témának) véleményeztetésre . Szóval alapvetően amiatt kéne hinni neki, mert egy szakma áll mögötte.
Login
FAQ
Search
Most látom csak hogy még tavaly ígértem ide valami bonyolultabb választ és nem írtam meg. A bálnás szálat már nem követem egy ideje, de ezt még talán át tudom tekinteni. Szóval:
).
Természetesen úgy értettem, hogy ha már te letetted a garast a (B) mellett, akkor én is leteszem a garast az (A) mellett.