Egyrészt nem igazán érdekel a beszélők szubjektív benyomása olyan absztrakt dolgokkal kapcsolatban,mint a "jelentés", nem hiszem, hogy megbízhatóak, konzisztensek vagy akár elég konstansak az ítéleteik. Márészt miért érv az, hogy annyira homályos ez a fogalom, mint más homályos fogalmak?

plusz én egyáltalán nem mondtam, hogy megbízhatatlanok az intuícióik "a jelentésviszonyokra vonatkozóan".

Hát pont a leborotváláshoz nem kell plusz evidencia, a nullhipotézis az, hogy nincsenek boszorkányok, az bizonyítson, aki szerint vannak.

Ezt nem értem. Logikailag nézve minden dolog hasonlít önmagához, mert a hasonlóság reflexív reláció. A mondat az ön-hasonlóság egy esetének a fennállását állítja, és mégis rossz.

kalman azt mondta, ő szeretné leborotválni (nem szó szerint értendő!) a szó szerinti jelentés fogalmát, mert szerinte "nagyon homályos", "empirikusan tesztelhetetlen".
Ezzel alapvetően két gond van:

1. ha hihetünk Glucksbergnek, ez egyáltalán nem így van: a beszélők számára nagyjából annyira homályos, mint bármelyik másik (graduális) intuitív jelentésfogalom, és empirikusan kb. ennyire tesztelhető is,

2. nagyjából ugyanannyi szól a megtartása (vagy kidobása) mellett, mint a többi jelentésviszony esetében,

egy eliminativista szemantikai elméletnek, amilyet szerintem kalman kepvisel a szó szerinti jelentés tekintetében, milyen evidenciái lehetnek.

kalman is képes lehet megmagyarázni, hogy miért gondolják a népi szemantikát az emberek helyesnek, ehhez nem kell amellett kardoskodnia, hogy az nincs is, csak amellett, hogy visszavezethető az ő jelentésfogalmára.

Szerintem egy tudományfilozófiai kézikönyben is nézz utána, ha javasolhatnám....addig is figyelmedbe ajánlom pl. ennek a könyvnek a címét:
"The kind of motion we call heat"...

Erről az érvről vagy meggondolásról Smart, Place és mások már vagy fél évszázaddal ezelőtt megmutatták, hogy hatástalan az azonosságelmélettel szemben. Ahogy Smart írja,

"1. Ellenvetés: Bármelyik írástudatlan paraszt teljesen jól tud beszélni az utóképeiről, vagy arról, hogyan tűnnek neki a dolgok vagy hogyan érzékeli azokat, vagy a fájdalmairól, és lehet, hogy ennek ellenére semmit sem tud a neurofizológiáról...Ezért azok a dolgok, amelyekről az érzeteink leírása alkalmával beszélünk, nem lehetnek azonosak az agyfolyamatainkkal"

Smart válasza röviden az, hogy a villámlásról is beszélhetünk az elektromosság ismerete nélkül, ez mégse bizonyítja, hogy a villám nem elektromos kisülés. Elképzelhetjük, hogy nem azonos a kettő, mint ahogy elképzelhetjük azt is, hogy az Hajnalcsillag nem azonos a Vénusszal, de attól még azonosak maradnak.

Kölcsönadhatom, ha érdekel, de inkább beszéljük meg privátban.

Ez a Glucksberg könyv azért érdekesnek tűnik. Hol lehet fellelni?

Bocsánat, h beleszólok, de már kicsit nehezen követem az érvelést. Kíváncsi lennék mindkét (3, 4) oldal véleményére arról, h mit jelent az igazi bálna szerkezet.

én pl. nem tudnék példát adni, h milyen az igazi pletyka meg a nem igazi pletyka.

Ennek utána fogok nézni, mert egy másik site-on éppen egy ilyen vita zajlik. Talán fogok tudni idevágó idézeteket is hozni onnan azoktól, akik nálam jobban értenek a témához...