NYELVÉSZ

Ugyanez van a néhány és a kevés között. Nem véletlen, hogy a néhány gyakran használt szó matematikai feladatokban (abszolút határozatlan jelentésben), míg a kevésre nincs vagy elenyésző példa van (hiszen az már szubjektív, hogy kinek mi a kevés).
Az összefüggés elég egyszerű: néha ’néhány alkalommal’; ritkán ’kevés alkalommal’ = ’nem sok alkalommal’.

jobban belegondolva egyetértek veled a pozitív jelentéssel. Ezek tényleg elég nyilvánvalóak, de mégis magamtól föleg a legnyilvánvalóbbakat nem szoktam észrevenni.

megprobáltam kontextusbann megnézni, és ott elég jól kiadja a néha pozitív jelentését a ritkán-nal szemben. pl.:

Amióta összevesztünk ritkán látogat meg / #néha meglátogat.
Amióta kibékültünk #ritkán látogat meg / néha meglátogat.

Habár kevés szabadideje van, néha meglátogat.
Habár sok szabadideje van, ritkán látogat meg.

kösz

lehet, hogy igazad van. Én eddig úgy értelmeztem, hogy a ritkán-nal rokonértelmûek, és azon akadtam fel, hogy a pozitív párjuk mégsem igazából a gyakran Vagy mégis?

az Új magyar nyelvtan azt mondja, hogy ezek nem a belsô tagadás miatt, hanem egy inherens fókusz jegy miatt kerülnek fókuszban és (48 oldal)

vagyis ha igazad van a pozitív jelentéssel, ebben az értelemben nem is kell fókuszban állnia.

Amit positívnak érzek a néha-ban az a hozzáállás (habár magamtól erre nem gondoltam volna), nem pedig a skálán való elhelyezése. Mert ott csak közelebb áll a negatív polushoz, mint a pozitívhoz. Vagyis az aki a szótárban a fókusz jegyet osztogatja, az azt is megnézi hogy mi van a lelkünkben amikor valamit mondunk !

Lehet, hogy nagyon primitív vagyok, de én ezt mindig azzal magyaráztam magamnak, hogy a ritkán meg az alig negatív (akár mondhatjuk úgy, tartalmaz egy belső tagadást), míg a néha meg az időnként pozitív. És a tagadás követeli meg a fókuszt. (Nekem a ???-es mondatok nem jók. A *-os mondatod szünettel, ki nem mondott de-vel elcsúszik, de hát az már más mondat.)

hát ez egy elég régi téma, de hátha akad még valaki aki hozzászólna. Nemsokára a magyar határozókról (adverb) kell referáljak, ezért egy-két pontot szeretnék itt megbeszélni. eléggé egybevág az elhangzottakkal, ezért itt folytatnám is.

- nyitott maradt annak a magyarázata, hogy miért nem szeretjük ha néha és idônként a fókuszban áll.

Eddig nekem ez fel sem tünt. Ezért tényleg hozza sem tudok szólni. Valaki?


ezzel nem igazán értek egyett, mert akkor mit mondanánk az alig-ra, hisz aligabb sincs. Lsd.: János alig látogat meg minket.

Kösz.

Igazából itt két dolog keveredik szerintem:

Az egyik, a predikatív, fokozható határozókkal kapcsolatos, az eredeti kérdésben is ilyenek szerepelnek (gyorsan, lassan, könnyen, nehezen). Ezekről állítottam, hogy a jelentésük függ a hatókörük szemantikai típusától. A néha, bár valóban elhelyezhető vmilyen skálán, nem tartozik ezek közé, így nem meglepő, hogy másként viselkedik.
A másik, hogy pontosan mi ez a függés. Ezzel kapcsolatban szokták (pl. É. Kiss Katalin) a számnévi DP-k általad (nem biztos, hogy nem jogosan) vitatott tulajdonságát emlegetni, mint analógiát.

Az tehát, hogy a számnevek és a néha is elhelyezhető vmilyen skálán (amit csacsiság volt tagadnom) viszont nem fokozhatóak, nem jelent semmit, itt eleve csak fokozható (sőt predikatív) határozókról van szó. Ezzel egyetértek, kiegészítve azzal, hogy esetleg meg is haladta.

Hogyha a könnyen-nehezen esetet vesszük, nem valami olyasmiről van szó, mint a nem tagadószó esetében? (Vagyis hangsúlytörlésről, aminek következtében már nem az igekötő, hm a tagadószó van a fókuszban.) A Lassan ideérsz már másabb, mert ebben az esetben 'hamarosan' jelentésű, viszont hogyha a gyorsannak az ellentéteként értelmezzük, akkor már ő lesz a fókuszban, és akkor nem is mondhatjuk, h * 'Lassan ideérsz.

Ezt egy picit továbbgondolva:
Nehezen, de becsapsz. vs. *Könnyen, de becsapsz.
Lassan, de ideérsz. vs. *Gyorsan, de ideérsz.
Vagyis mintha ez is azt mutatná, hogy ezek a határozószók (vagy képzett melléknevek) igencsak közelítenének a nem-hez. Nem?

A Jánosnak van két gyereke esetében tényleg jónak tűnik a kontextus.

Én úgy látom más a helyzet a Ma délben János megevett öt gombócot mondattal.

Itt szerintem nem azt állítjuk a bemutatott szituációban, hogy János megevett legalább öt gombócot, hanem azt, hogy elérte az öt gombóc "határértéket", ami ahhoz kell, hogy a felesége elhagyja. Ha nem így volna, akkor nem lehetne pl. így folytatni (ebben a kontextusban): sőt egy hatodikat is.
Ez a kiegészítés ebben a kontextusban értelmezhető új információként, ami szerintem arra utal, hogy az eredeti mondat nem állítja azt ebben a kontextusban, hogy legalább öt gombócról van szó. Ha ezt állítaná, nem lehetne újdonságként közölni, hogy egy hatodikat is megevett.

Abban tévedsz, hogy a néha nem helyezhető el skálán. A fokozhatóság elégséges feltétel a skaláris jelentéshez, de nem szükséges.
A számneves kifejezések(et tartalmazó predikátumok) sem fokozhatók, mégis elfogadod, hogy skalárisan értelmezhetők.

A fokozhatóság egyébként se magyarázná, hogy pl. a kevés miért terjeszthető ki a skálán felfelé, hiszen a középfokú kevesebb éppenhogy lefelé terjeszti ki.

Ezért a gyakorisághatározók is értelmezhetők skalárisan, az ún. Horn-skálák egyike így fest:

néha < gyakran < mindig

A Fajfenntartók Szövetségének mindenki tagja lehet, ha van két gyereke. Jánosnak van két gyereke, ha akarja tag lehet. Persze tag lehet a Nagycsaládosok Szövetségében is, hiszen három gyereke is van.

Ennél a mondatnál az öt gombóc topikban van, ami kicsit bonyolítja a helyzetet. Ha az ige mögött van: János ma délben megevett öt gombócot, már könnyebb kontextust találni: János fogyókúrázik, ha négynél több gombócot eszik meg, a felesége elhagyja. Ma délben megevett öt gombócot, sőt nyolcat, kereshet másvalakit, aki főz rá.

Ez nem igaz, a néha és az időnként nem fokozható, skálán nem elhelyezhető határozó, nincs olyan, hogy *néhább vagy *időnkéntebb, szemben a ritkábban-nal.

Ezen a problémán én is agyaltam már párszor, és az a benyomásom, hogy a nem fókuszált határozott számneves kifejezések "legalább" olvasata a magyarban csak speciális mondattípusokban, habituális aspektusú és birtoklást kifejező mondatokban fogadható el
(bár az utóbbiakban nekem már gyanúsabb).

János két doboz cigarettát elszív naponta (sőt akár hármat is).

János öt gombócot megeszik ebédre.


Jánosnak van két gyereke.

(ezt állítólag mondhatjuk Jánosról akkor is, ha három gyereke van - bár intuícióm szerint nincs teljesen rendben az ilyen használata. Egyáltalán, ehhez a mondathoz jó lenne valami igazán életszerű kontextust találni, ahol nem hangzik szokatlanul.)

Ezzel szemben a befejezett aspektusú, epizodikus

János ma délben öt gombócot megevett.


mondathoz nem találtam olyan kontextust, ahol azt jelentené, hogy "legalább öt gombócot", vagyis ahol kiegészíthető pl. a "sőt, nyolcat" folytatással. Persze lehet hogy van ilyen, csak még nem jöttem rá.

A skaláris magyarázat a példák egy elég tág körében működik, de néhány esetet nem tud jól magyarázni: pl. egyes negatív értelmű gyakorisághatározók szórendjét:

János ritkán látogat meg minket.
*János ritkán meglátogat minket.

???János néha látogat meg minket.
János néha meglátogat minket.

???János időnként látogat meg minket.
János időnként meglátogat minket.

Mint látható, a néha és az időnként előfordulhat nem fókuszált helyzetben (sőt fókuszban nekem igazán csak csak-kal együtt jók), pedig nyilván kiterjeszthetők a skálán felfelé, a gyakran illetve a mindig irányába.

Értem már, de nem értek egyet a példával: ha valaki azt mondja, hogy 5 gombócot megettem, az nem jelenti azt számomra, hogy többet evett, hanem pont annyit, azaz szerintem ez is tagajda a hatodikat.

És még nem láttam át pontosan, hogy magyarázza ez fejes példáját, de agyalok rajta

Arra gondolok, amikor egy skálán a viszonyítási pontnál kisebb értéket állít: kevés, lassú, rövid; azaz a viszonyítási pontnál kisebb számú, sebességű, hosszúságú.
Ezekkel állítólag az a baj, hogy fókuszálatlanul minden predikátum jelenthet nagyobb értéket is pl Öt gombócot megettem azt jelenti, hogy legalábbb ötöt ettem, míg az Öt gombócot ettem meg tagadja a hatodik megevett gombócot.
Ezért nem mondhatjuk azt sem, hogy *Kevés gombócot megettem, mert ez megengedné akárhány gombóc megevését ("legalább kevés gombóc"), a Kevés gombócot ettem meg jelentése, hogy "keveset és nem többet".
Ugyanígy a *Kevesen megérkeztünk nem jó, mivel jelentése vmi. "kevesen, vagy többen" lenne, szemben a Kevesen érkeztünk meg-gel, ami "kevesen és nem többen" jelentésű.

Egy pongyola megfogalmazás.

Mi az a lefelé nyitott skálán alapuló predikátum?

Egy aránylag kurrens elmélet(THOMAS ERNST The syntax of adjuncts ) szerint a predikatív határozók (kb. amiket melléknevekből képzünk, ilyenek a példákban szereplők is) megjelenését és pontos jelentését a hatókörük (mondjuk az általuk k-vezérelt tartomány) szemantikai típusa engedélyezi és határozza meg.
Így a lefelé nyitott skálán alapuló predikátumok módhatározóként (azaz esemény operátorként) mindenképpen fókuszált (specifikus) eseményt kívánnak, így a nehezen és a lassan nem állhat igekötő előtt.
Mint mondathatározók azonban más a hatókörük (az egész propozíció), így a jelentésük is, viszont nem érzékenyek a propozíció pontos belső szerkezetére, így az tartalmazhat fókuszt is.
Fónagy és Magdics ennek az elméletnek egy előfutárát írták le.