NYELVÉSZ

A poén rendben, de a kívülállóknak megsúghatjuk, hogy a két ~ kettő közötti különbség nem rövidülés, hanem az ugor duálisból jön. Emlékeim csökevényesek, és nincs kedvem könyvek után felugrálni, de valami ket/kit lehetett az alapalak, amiből a két jön, és ennek a kettesszáma meg kitiγ/ketiγ lehetett. (γ = palatoveláris zöngés spíráns) Ebből egy kis vokalizációval keteü > kető > kettő. Használatukat meg az különíti (különítette) el, hogy mivel a jelzők nem vették fel a jelzett szó toldalékait a magyarban (nagy ház, két ház), mennyiségjelzőként a két, nem jelzőként pedig (többnyire tapadásos helyzetekben) a kettő a használatos (azt a kettőt). Hogy újabban a kettő is előfordul jelzőként azt egyféle pontoskodás, ill. a jólérthetőség szándéka indokolja az ezt használóknál.
(És végül: a Bécsi-kódexben volt használatos a monnó 'mindkettő' szó, ott is a duális jele található a szóvégi ó-ba vokalizálódva.)

Spanyolban van ilyesmi: grande, santo, primero (ha a főnév után áll), de gran, san, primer ha a főnév előtt áll. Persze ezekből csak a primero számnév, és az is sor-.

lehet h gondolatban hozzátette, de mire ezt megtette, azt hitte h le is írta, és pontot nyomott.

persze, van olyan nyelv még, ahol van két alakja egyes számneveknek, mint a magyarban a főnevek előtt a kettőnek a KÉT?

Érdekes, h a kettő rövidült KÉT-re, a három néhol HÁR-ra, de a kilenc már nem KIL-re...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

http://index.hu/tech/net/net8657/

Ugye ilyen ellipszis nincs. Odairhatta, hogy ,,százalékuk'', majd letörölte a szerző.