NYELVÉSZ

Kedves tebe !

A tv-beli beszélgetése során Kopp Mária ugyan megadta a honlapot, ahonnan le lehet tölteni a legfrissebb --- idei -- tanulmányt, de kés?n jegyeztem le a linket, bizonyára hibásan, így nem találom. Mintha az ELTE-t is mondta volna, ámbár ? SOTEs....

Kulcsszavak:
KOPP MÁRIA,
MAPET ( Magyar Pszichológiai és Egészséglélektani Társaság)
Magatartástudományi Kutatóintézet


Esetleg itt: (?)

http://www.magtud.sote.hu/index.html
http://www.magtud.sote.hu/karpat-medencei-konfererncia.htm

Testi és lelki egészségünk összefüggései:

http://www.magtud.sote.hu/pazmanyinf061122.ppt

Illetve a leend? "STRESSZ" világkonferencia Budapesten, 2007. augusztusában:

http://www.stress07.com/


Netán itt:


Magyar életmin?ségi kilátások:

http://www.magtud.sote.hu/magyar-eletminoseg.pdf

-----------


2.) Egyetértek.

Mint ahogy az sem járható út, ha valakit a "tudatosabb" hovatartozása okán akár maradinak, akár bármi másnak bélyegeznek.

Minden embernek más az értéksorrendje.

Van akinek a család, van akinek az egészség, van akinek a pénz, van akinek a múlt és egy közösséghez tartozás, amelyet messze nem a pénz tart össze.

És itt kapcsolódik a dologhoz az EREDET( ami már lehet mítosz is) , a FORRÁS , a GYÖKÉR ( nevezzük bárminek.)

-- Lásd ehhez újfent C.G. JUNG idevonatkozó meglátásait. -----

A MÍTOSZ egyáltalán nem pejoratív, és nem is lebecsülend?. A MÍTOSZ állapot, mely magában hordozza a mérhetetlen múltban létez? közösség ?siségét --- a tudatalatti ismeretet --, mely írás híján nemzedékr?l-nemzedékre hagyományozódott.

--"A mitológia valami egészen más: a minden kétségen felülálló valóság leger?sebb kifejez?je...s?t sokkal több : egyben az emberiség ?störténete."-( Wollheim da Fonseca A.E: Mythologie des Alten Indien /Berlin, 1856.)

A magam szavaival:

Minél ?sibb egy mítosz vagy legenda, annál több igazságtartalma van, dacára annak, hogy egyre kevesebbet értünk meg és hiszünk el bel?le.
De ez nem a mítosz vagy legenda hibája: az el?ítéletünk táplálja megtéveszthet?ségünket.

"Nehéz lesz feldolgozni azt, amikor bebizonyosodik mítoszainkról és legendáinkról, hogy minden sora megtörtént valóságot dolgoz föl több évszázadokra fönntartható, allegórikus, metafórikus, képszerü, tömör és befolyásmentes, hétköznapi megfogalmazásban, és szégyenszemre éppen ezt nem értékeltük benne.."

"..Nem lehet tudni, hogy a régi babonában mennyi tudomány van, és mennyi tévhit a mai tudományban.." ( Hell Miksa)

Err?l Hamvas Béla jut eszembe, aki a következ? fölosztást tette az emberiség nyelvével és annak rögzített változataival kapcsolatban:

1.-- ?snyelv
2.-- idea-nyelv
3.-- szimbólum-nyelv
4.-- mítosz-nyelv
5.-- költ?i nyelv
6.-- köznyelv - népnyelv
7.-- absztrakt fogalmi nyelv

Mindezeket a történelmi korokból is lesz?rhetjük.

Szimbólumnyelvként fogható föl az egyiptomi, kézzelfogható szimbólumai a hieroglifák.
Mítosznyelv a GÖRÖGségé, amely lassan átvált költ?i nyelvvé, ami aztán a latinban érvényesül igazán.
A nagy népvándorlásokat követ?en indul be a köznyelv dominanciája, amikor a hétköznapi dolgok is lejegyzésre kerülnek, és a köznép is kezdi elsajátítani az írás formáit.
Az absztrakt nyelvi világ pedig korunk jellemz?je.

A törés a kozmológiai központú szemlélet és az emberközpontú szemlélet között valahol éppen az európai civilizáció születése körüli id?ben, a Kr.e. 1. évezred fordulóján következett be.
Mindazon népek, amelyek meg tudták ?rízni az ?si (archaikus) világszemléletüket, írásukban ( már ha volt) sem történtek lényegi változások mindazok ellenére, hogy a világ köröttük teljesen meg is változott, miáltal életmódjuk átalakítására kényszerültek. Viszont ezen változásokat önnön fejl?désükként élték meg, hagyományaik részeként mindaddig, míg valamely küls?, er?szakos ( és legtöbbször alattomos) behatás ezt mélységeiben meg nem fert?zte. ( Értsd itt például amerikai indián ?slakosok és a hódítók viszonyait )

Az eheti Magyar Narancs egyik vezércikke (,, a szerk.'') jutott eszembe ennek kapcsán. Szerintem egy nagyon alacsonyröptű kis írás, rengeteg (mellesleg sztem igaz) közhellyel, de idevág némileg. (Online még nem érhető el, de gondolom valamikor felteszik azért.) Tanulsága: nem vagy nemcsak depressziósak, alkoholisták stb. vagyunk, és nem elsősorban, hanem idegengyűlölőek.

Az igaz pirézek nevében:
M. C.

Kedves najahuha,

Pontosan mi is volna ez a tanulmány?

Egyébként úgy nem lehet nemzettudatot és nemzetképet építeni, hogy a nemzet egyik felét nemzetietlennek, idegennek, "magukfajtának" nevezik, és eleve kizárják a nemzetből. Az efféle nemzettudatból civilizált ember nem kér szerintem. (De lehet, hogy ez már itt is OFF.)

A téma címéhez is kapcsolódva:

amikor eredetmítosz kapcsán POLITIKÁról beszélünk, akkor az -- f?ként a gyarmatosításokat bezárandóan a világ újrafelosztásának záróaktusaként 18. század vége , 19. század eleje ( amikor már elfogyott az összes leigázandó terület, csak egymás rovására történhettek a területszerzések , etnikai alapon) -- az adott terület ( államalakulat által határokkal körbezárt) ?Sbirtoklásának bizonyítására vonatkozó cselekedetként jelenik meg, mint ( nemzeti) TÖRTÉNELEM"tudomány" és annak kutatása ----- akként, mint a kommunizmusnak és elveinek alátámasztására kreált marxizmus-leninizmus és manifesztált háttérintézményei --- , míg a SPONTÁN ( a politikamentes, még ha ?si jussként értelmez egy-s-smást) eredetmítosz a NEMZETÖSSZETARTOZÁS és ÖSSZETARTÁS alapvet? épít?köve.

Már évek óta végeznek olyan (SOTE / ELTE) kutatásokat, amelyekben arra keresik a választ, hogy a magyarok miért olyan depressziósak, illetve hogy a 35-55 éves férfikorosztály közötti halandóság miért nagyobb még az 1930-as évekbelinél is, amikor tudvalev?en a TBC és egyéb járványok is taroltak, és még az antibiotikumok sem álltak rendelkezésre széles körben.

Mint a tanulmány ( többek között KOPP MÁRIA nevével jelzetten) kifejti, a magyarság NEMZETképe, illetve az azt meghatározó NEMZETTUDAT, a VALAHOVÁ TARTOZÁS ?SI eszközei bomlottak le, illetve bontották le azokat , mintegy a pánszlávizmusnak vetve oda koncként. Addig, amíg egy magyarnak tilos volt bárminem? nemzeti megnyilvánulás, addig az "internacionalista, pánszlávista kommunizmus" ugyanúgy megtartotta és er?sítette a SZLÁV öntudatot és nemzettudatot. ( Lásd Csehszlovákia bemutatkozó kiállítását Párizsban, 1983-ban).

A nagy halandóság okai között a céltalanság, az eszmehiány, kvázi a FALKASZELLEM és a benne létrejöv? DOMINANCIAharc ( err?l az etológia tudna b?vebben értekezni, de szó mi szó: a humán társadalmi struktúra bárhogy is ódzkodunk ellene, ugyanúgy visszavezethet? az ösztöni ( állati) struktúrákra .) hiánya számottev?.

Mindezekre csak rátesz az a kett?sség, amelyben egyik oldalról folyamatosan azt sulykolják , hogy minden ember egy EGYÉN , ugyanakkor a globalista szemléletben csupán a TÖMEG része, a MASSZA eleme, melyben az EGYÉNIESKEDÉSNEK nincsen létjogosultsága.

A tanulmány hivatkozik japán felmérésekre, melyben kimutatták, hogy azok az Amerikában él? japánok, akik elszigelten élnek , nem járnak a saját kultúrközösségeikbe, jóval nagyobb a haladóság, mint azok között, akik m?velik mind hagyományaikat, mind nyelvüket és kultúrájukat.

( Ezzel kapcsolatosan lásd még C.G. JUNG: Föld és Lélek cím? munkáját.)


Ami a ROVÁSt illeti, annak jelent?s megújítói és m?vel?i voltak a PÁLOSok, az egyedüli magyar alapítású szerzetesrendiek, melyeket éppen - ha jól emlékszem - a 18. században tiltottak be, és csak kb. 200 év elmúltával alakulhattak újjá, akkor is inkább Lengyelországban.....

A korábban itt folyó, a jobb- és baloldal meghatározás körül folytatott eszmecseréhez ajánlom a Keserű Imre-cikket a legutóbbi (feb. 24.) Narancsban. (Ugyanitt folytatódik az eszmetörténeti sorozat, ezúttal a szentkorona-tanról.)

Hát elvileg a rovásírásnak nem kéne feltétlenül a "keresztény magyarság" koncepcióját megkérdőjelező dolognak lenni (csomó rovott szöveg pl székelyföldi templomok felirataként maradt fenn), de tény, hogy a hazai jobboldali szubkultúrákban inkább a "koppányi hagyomány" része. De pl a cserkészek közül, akik általában keresztények, szintén sokan szeretik, de ez náluk talán inkább hagyományőrzés meg titkosírásosdi.

Másrészt tényleg van egy sámános-kereszténységellenes ősmagyar jobboldali vonulat, de ez a kis probléma általában nem szokott törésként jelentkezni a jobboldalon belül, bár pl a győri püspök néhány éve jelezte, hogy kicsit necces ez a dolog.

Persze sok szélsőjobbos embernek kognitív disszonanciát okoz, hogy a kereszténységet Nyugatról (sőt Közel-Keletről) vettük át, ezen aztán mindenki ahogy tud, úgy segít, tragikomikus eredményekkel.

Tkp. ez olyan, mint amikor az újgörögök olyan rövidebb jobblábú nagy pít írnak, az olaszok meg Vt az U helyett (vagy inkább a románok?). De aztán megy a dolog tovább is, és kiderül, hogy az ősi tudást hordozó rovásírást István és csapata betiltatta, csakhogy Róma rabigájába hajtsa a magyarokat. És akkor kiderül az is, hogy az igazán igazi magyarok nem is keresztények. De lehet, hogy ez csak messziről tűnik ennyire egy marhaságnak, és közelebbről ez sok külön marhaság.

Ami azt illeti, Pesten meg terjednek a rovásírásos graffitik, pl a 8-as busz egyik Hegyalja úti megállójában is van egy, sajnos nem tudom begépelni ide, pedig megfejthetnétek

Amúgy meg a magyarok annakidején tényleg írtak rovásul, nem?, szóval ebben nincs semmi tudománytalanság.

Ezt ennek a fórumnak az elején mondtam, és most megint ideillik. Bizonyára vannak hangosabban verhető tamtamok, de hát föl lehet ezt kapni rendesen.

Másfelől azért nem gondolom mégsem, hogy ilyesmi történhet, mert ezzel új szavazót nem lehet szerezni, talán csak szélsőjobbról, de azt hiszem, már onnan is sikerült elhappolni azokat, akiket lehetett. A régi szavazóbázis magjának összetartására meg megvannak az eszközök. Különben is, a helyiérdekű mérsékelt jobboldal retorikája mostanság kissé balos (nemzeti petíció, népszavazás Thürmerrel).

Nem tudom, de a szegedi MIÉP legutóbb azzal kampányolt, hogy hatalomra kerülésükkor bázáratják a finnugor tanszékeket.

Mondjuk arra kiváncsi vagyok, konkréten hogyan is lehetne ezzel a témával izzítani a magyar tömegeket, meg ennél a sumérizénél azért vannak hangosabban verhető nemzeti tamtamok. És mintha a nemzeti eredetmítoszoknak inkább a nemzet megalapozásakor lett volna szerepe, az meg már megtörtént egy ideje. Szóval nem tudom, hogy lehetne instrumentalizálna ezt a mítoszt most. Bár jut eszembe, történeti előjogainkra hivatkozva felléphetnénk esetleg területi követelésekkel Irakban!

Abban igazad van, hogy a magyar politikai rendszer elég sajátos. A liberalizmus pl. inkább jobboldali normális esetben, hiszen versenyelvű, nem elsősorban a szociális nyöszörgések érdeklik (még ha nem is nézi jó szemmel, ha valaki eleve hátrányokkal indul a versenyben). De amikor nálunk a jobboldal ennyire etatista és nacionalista, a baloldal meg ennyire nem szociális, a liberálisok balra kerülnek. Csehországban pl. ők "a" jobboldal, igaz, ott meg a szocik pengetik a nemzeti húrokat.

Én egészen biztosan tudok olyan balos szavazókról, akik közben hiszenk valamelyik nemzeti mételynek. A baloldaliak sincsenek beoltva hülyeség ellen, és nem is lehetnek tájékozottak minden szakterületen.



Nyilván benne fel sem merült, hogy a kettő különböző lenne (még akkor sem, ha az).



Kazinczy is? Én csak szegény József Attiláról tudtam!

Azért én inkább visszatérnék az elméleti síkra, mert a jobboldaliság-baloldaliság mint eszmerendszer (ha egyáltalán tudjuk definiálni) kb. úgy viszonyul a magyar jobboldalisághoz-baloldalisághoz, mint a Bajnokok Ligája egy alsóházi nb 1-es rangadóhoz. (A problémák amúgy feltűnően hasonlóak: az utánpótlásképzés sehol sincs, a pályán alibiző veteránok és lelkes amatőrök küzdenek párezer fizető néző előtt, bár a politikusok legalább rendszeresen megkapják a fizetést a prémiumokkal együtt).

Érdekes lenne viszont feltárni az implikációs univerzálékat, hogy a különféle butaságok milyen nézetrendszerekhez kötődnek. Pl. szerintem a sumér-rokonságot egy MSZP-s sem vallja, bár persze logikailag nem kizárt. A múltbafordulás/jövőre hivatkozás ellenben pártállástól függetlennek tűnik: ha valami rosszul megy az országban, az az előző kormány hibája, de majd a következő ciklusban mi megoldjuk a problémát, ha most nem sikerül.

"kalman"-nak: Petőfi nekem is eszembe jutott, ő jó fej volt. Bár asszem nehéz lenne eldönteni, hogy a világszabadságért vagy a magyar szabadságért tűnt-e el Segesvárnál. (Elnézést a durva poénért.)

Kazinczy után szabadon: egyszerre kéne "tüzes" baloldalinak és "tüzes" jobboldalinak lenni! (Legalábbis szerintem.)

Azért tegyük hozzá, hogy a butaság nem oldal és nem is mérsékeltség--radikalizmus kérdése. Mindenhol lehetnek buta emberek, és okosok is. (Bár kétségtelenül vannak álláspontok, amit csak vagy buta, vagy gonosz emberek képviselhetnek.)

Szerintem itt az alapkérdés az volt, hogy a mai magyar jobboldal (és nem a jobboldal általában) mennyire fogékony az ilyen hülyeségekre. Mi több, inkább a politikusokról és a kérdések politikai tematizálásról van szó, mint arról, hogy ki mit hisz. (Egy szocialista szavazó is hihet a sumér eredetben, és egy fideszes politikus is hirdetheti csak azért, mert -- szerinte -- a választók ezt akarják hallani.) A konzervatívok hajlamosak arra, hogy amikor elfogynak az érvekből, akkor a múltra hivatkozva próbálják igazolni tetteik helyességét. (A baloldali radikálisok inkább a jövőre szoktak hivatkozni, l. a majd felépülő kommunizmus, amelynek nevében embereket lehet bedarálni, l. még Fonográf: A jelenkor ítélete.)

Az, hogy fog-e mondjuk Pokorni sumérozni, az szerintem leginkább attól függ, hogy lesz-e jobb (Mo. jelenlegi helyzetére vonatkozó, érdemi) mondanivalója, vagy sem. Drukkoljunk neki.