Bomlik a magyar

szigetva

Az történik, hogy egy ember, aki járt valamilyen egyetemen nyelvészeti órákra (másképp nem lehetne magyartanár), ír valamit, amiből kiderül, hogy fogalma nincs miről szól a nyelvészet. Erre egy másik ember, aki nem járt nyelvészeti órákra (mert ,,kiugrott'' fizikus), de van józan esze, megpróbálja megmagyarázni az első embernek (helyettünk), hogy mekkora marhaságot írt. Mi pedig, akik jártunk sok nyelvészet órára, a lelátóról cikizzük a második embert, hogy hogyan tartja az ütőt. Pedig köszönetet érdemel.

kinga

Ha jól megnézed láthatod, hogy Peredy Márti az első évesek között van említve, az említett válasz pedig jóval előtte íródott.

fejes

Remélem, hogy nem nálatok tanulta, hogy a nyelvet védeni kell, "az biztos".

vad · **Joined:** 2004. November 15, Monday, 14:35 **Posts:** 516

kalman wrote:

Válaszoltak is a Gondolában a szerzőnek.

Nem is akárki, hanem Peredy Márti elsőéves elméleti nyelvész hallgató.

fejes

Quote:

Az „elért” ige magyarul annyit tesz, mint „megért”.

Amikor boldogult ifjúkoromban régebbi regényeket olvastam, sokszor nem is értettem a szitut, hogy is van, hogy a főhős elértette, aztán mégsem lett kalamajka...

Quote:

Maleczki megállapítja, hogy felelősek vagyunk nyelvünk állapotáért, ezzel egyetértek.

Én viszont nem értem. Mondjuk az ómagyar kori beszélők felelősek a tővégi magánhangzó lekopásáért?

Quote:

Mert, hogy a nyelvet védeni kell, az biztos,

Biztos...

Quote:

Ezért javasolnám Malecki Józsefnek, hogy mielőtt költőnk irányába meglendített kezéből reptére engedné a követ, gondoljon a magyar kultúrára és olvasson el néhány Nádasdy-verset.

Ezt megint nem egészen értem. Attól még, hogy valaki jó költő, lehet csapnivaló nyelvész vagy hétpróbás gazember is. Ha tehát Maleczkinek igaza lenne, akkor nem lehetne azzal érvelni, hogy azért ne bántsa Nádasdyt, mert ő mellesleg jó költő. Másfelől ha Nádasdynak igaza van, Maleczki pedig ostobán gyalázkodik, akkor ennek megint semmi köze nincs ahhoz, hogy Nádasdy milyen verseket ír.

kamperg

Quote:

Például egészen mostanáig volt a magyar nyelvben valaminő pontosabban meghatározni nem tudott vagy nem akart tulajdonság kifejezésére néhány melléknévi névmás: valamilyen, valamiféle, afféle, amolyan. Ezek helyett ma a köznyelv, sőt egyre inkább az irodalmi nyelv is egyetlen szót használ: egyfajta (újabban ezt is: egyféle), így, egybeírva. Az egyfajta egybeírva és az iménti szavak értelmében használva az a kind of angol kifejezés logikailag helytelen tükörfordítása

Amúgy ez az egyfajta tényleg az a kind of tükörfordításaként kezdte a pályafutását?

Épp szerkesztek egy elég sz*r fordítást, és a fordító sikerrel alkalmazta, hogy egyfajta. Úgy javítottam ki teljesen spontán valamifélére, mint a csuda. Mégis rendes magyar ember vagyok hát!

kalman

Válaszoltak is a Gondolában a szerzőnek.

fejes

Mit vársz attól, aki a gondolába ír és Götzre hivatkozik mint nyelvészre???

Quote:

Intonációs burka ép

A hanglejtés a nyelv immunrendszere, ugyebár?

Quote:

Nyelvtani rendszerében nem szűnik meg a funkcionális kohézió.

Van valakinek sejtése arról, hogy mi a fenére gondolhat?

Quote:

Szólásformái közé nem nyomakodnak be olyan idegen eredetű szólások, melyek szemantikailag is, grammatikailag is kirínak a befogadó nyelvből.

Miután frazeológiai közhely, hogy a szólások az érintkező nyelvekben óriási hasonlóságot mutatnak akkor is, ha a nyelvi rendszer egyébként gyökeresen eltérő is, igen szakszerű megállapításnak kell tartanunk...

Quote:

Ha mondatszerkesztési elvei nem hasonulnak idegen nyelvek mondatszerkesztési elveihez, s ezek hatására nem bomlanak fel.

Ha ugyanis felbomlanak, sérül a kommunikáció, összeomlik a társadalom. Mint nyilván azon nyelvek beszélőinél, akiktől ezeket a használhatatlan mondatszerkezeteket átvettük.

Quote:

E rendszer tudományos igényű leírói nagyjából meg tudnak egyezni abban, hogy melyek e rendszer jellemzői, és mely jellemzőitől az, ami.

Régóta izgat a gondolat, hogy a 20. század végén, a 21. elején honnan a tetves ontológiából veszik, hogy egy nyelvnek van valami szelleme, esszenciája, lényege, amelyből a tulajdonságai következnek... Miért nem teljesen normális, hogy egy nyelvnek a története során minden porcikája megváltozhat?

Komolyan mondom, ezek betegek...

kalman

Ugyanettől a szerzőtől egy epés bírálat Nádasdy Ádámnak a Mindentudás Egyetemén tartott előadásáról!

varasdi

Sületlenség.

Részletesebben: Nagyon nagy sületlenség. Ez a kép azt sugallja, hogy a nyelv a környezetétől elszigetelt "fekete test", aminek nem szabad "anyagot/energiát cserélnie" semmivel, ami rajta kívül esik. Legjobb lenne kapszulába helyezni és kilőni a világűrbe, hiszen ott a 3 Kelvin körüli hőmérsékleten őrizheti meg legjobban eredeti "egységét".

Meg kell ugyanakkor mondanom, hogy az absztrakt nyelvezete veretes, tudományos igényességgel kidolgozott. Először azt hittem, egy fizikuskonferencia absztraktja. Aztán elolvastam és láttam, hogy nem.

kalman

Íme egy absztrakt a magyar nyelvi rendszer bomlásáról. Kiváncsi vagyok, mit gondoltok róla. Az előadás elhangzott a Filozófiai Vitakör, az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért és az Alkotmányossági Műhely egésznapos konferenciáján, 2004 november 19.-én, pénteken a Kőbányai Szabó Ervin Könyvtárban.

Maleczki József wrote:

A magyar nyelvi rendszer bomlásának néhány tünetéről

A nyelvi rendszer és a rendszer általános fogalmának összefüggései. Funkcionalitás, negentrópia, energiakifejtés, kultúra. A nyelv a kulturális rendszer részrendszere.

A nyelvi rendszer koherenciájának fogalma, a koherencia kialakulásának, megmaradásának vagy megszűnésének okai, körülményei. A társadalmi koherencia és a nyelvi koherencia. A nyelvi rendszerek használhatósága és koherenciájuk.

A nyelvi rendszerek külső és belső kompatibilitása. A „belső kompatibilitás” (koherencia) példája: a magyar vonatkozó névmási kötőszók és nekik megfelelő kérdő névmások rendszere. A „külső” kompatibilitás.

A rendszerbomlás megállapításának elméleti nehézsége: az etalon hiánya (a szubejektivitás elkerülhetetlen). Egy nyelvi rendszer akkor van bomlófélben, ha annyira megbomlik belső összhangja, csökken a kohéziós ereje, hogy jóformán védekezésre képtelenné válik a rendszer elemeinek önkényes: tehát nem a rendszer működtetésének folyamatából, e folyamat tökéletesítésének kényszeréből fakadó változásai (változtatásai) ellen.

A nyelvi rendszer épségének ismérvei:

Intonációs burka ép

Szókészlete többnyire belső keletkezésű szavakkal változik,

Szemantikai rendszerébe nem nyomakodnak tömegesen tükorfodításból keletkezett szavak.

Nyelvtani rendszerében nem szűnik meg a funkcionális kohézió.

Nyelvtani rendszerében a hosszú ideje meglevő és bevált, jól használhatónak bizonyult szerkezeti elemeket nem cserélik le a rendszer egységét kikezdő és leginkább idegen nyelvekből eredő elemekre.

Szólásformái közé nem nyomakodnak be olyan idegen eredetű szólások, melyek szemantikailag is, grammatikailag is kirínak a befogadó nyelvből.

Ha mondatszerkesztési elvei nem hasonulnak idegen nyelvek mondatszerkesztési elveihez, s ezek hatására nem bomlanak fel.

E rendszer tudományos igényű leírói nagyjából meg tudnak egyezni abban, hogy melyek e rendszer jellemzői, és mely jellemzőitől az, ami.

A rendszerbomlási példák egyikének részletezése: hamis alárendelés.

Összefoglalás.

NYELVÉSZ

Bomlik a magyar

Who is online