NYELVÉSZ :: View topic - a magyar nyelv egyedülállóságáról

A MAGYAROK NYELVÉRŐL

A magyar nyelvben az 1750 körüli török szó - amelyet "nyelvészeink" többnyire "ismeretlen eredetű jövevényszónak" neveznek - alapszókincsünkhöz tartozik. A magyar és a török nyelveknek azonban nemcsak a szókincse áll egymáshoz igen közel, hanem nyelvi szerkezete is. A török nyelvek szelleme, szerkezete és építkezése szinte teljesen azonos a miénkkel. Náluk sincsenek nemi megkülönböztetések. A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához (olvastam, láttam). Kerülik ők is a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején. Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél. Még a magánhangzó torlódásokat is, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez nehezen tűrik. A múlt idő jele a miénkhez hasonlóan d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadó szavunk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem közvetlenül az igető után áll (nem írok). Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től), az eszközhatározó-rag szinte teljesen azonos (-val, -vel). A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (ez a virág szép). A török nyelvben ritkán használnak segédigét, a bírni szerkezeti forma is hiányzik, különösen sok hasonlóságot találunk a magyar és a török névmásokban. Ezt a közeli rokonságot már Laurentius Toppeltinus de Medgyes, Beregszászi Nagy Pál és Révai Miklós nyomán Kúnos Ignác, Gombocz Zoltán, Melich János és Németh Gyula is regisztrálta. A már egyértelműen ősi török szavaknak kései, oszmán-török kori átvétét Horváth István és Hunfalvy Pál nyomán Kakuk Zsuzsa próbálja bizonygatni.

Török eredetűek a hittel kapcsolatos szavaink (Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.), családi elnevezéseink (apa, anya, húg), színeink (sárga, kék, piros) valamint az állattartás és a növénytermesztés körébe tartozó szinte minden szavunk (barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb. Ősiráni szavak pl. a tehén, a fej stb. A borkultúrával kapcsolatos szinte minden szavunk török eredetű: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb. Nyelvünkben feltűnően sok a török eredetű állam- és közélet szempontjából használatos szó, mint az ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb.

A magyar és a világ tudósainak ama bizonyossága ellenére, hogy a magyar nyelv török eredetű, ezt a XVII. században Szenczi Molnár Albert, Johann Eberhard Fischer, August Schlözer vonták kétségbe, majd a monarchiát kiszolgáló, a nyelvtudományban laikus csillagász Sajnovics János (1733-1785), Schlözernek orvos barátja, Gyarmathy Sámuel (1751-1830), a nyelvész Reguly Antal, majd a szász származású Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nyelvész és a német Joseph Budenz megalkottak egy olyan magyar "őstörténetet", amely a magyar nép büszkeségét, múlt-tudatát és ősiségét elvéve, a magyarságot a ma is gyűjtögető-halászó kultúrájú finnugor népektől származtatja. Az eredetileg magyar érzelmű Trefort Ágost (1817-1888) Vallás- és Közoktatásügyi miniszter a kancellária által ráerőltetett finnugor őstörténet elleni tiltakozó magyaroknak a kor szellemének megfelelően így válaszolt: "Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban -, mint miniszternek - az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát."

Az "elfinnugorosodás" folyamata ezzel elindult. A múlt században létrejött az "ugor-török háború"; egyik oldalt állott Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és a Vámbéry Ármin (1832-1913) vezetésével a nemzeti "törökös" tábor állt, amellyel szemben a Monarchiát kiszolgálók sokasága, élén Hunfalvy (Hunsdorfer) Pállal (1810-1891) sorakoztak fel. A küzdelem egy évszázaddal később megismétlődött, illetve máig is tart a magyarságot és múltját tisztelők (Bakay Kornél, Kiszely István, +László Gyula, Pap Gábor stb.) és a mindenkori hatalmat kiszolgálók (Fodor István, Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András stb.) között. A - mindenkori - hatalom ma is azokat támogatja, "akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát".

Author:	tucyka [ 2008. May 16, Friday, 14:20 ]
Post subject:	Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról
Brain Storming wrote: menyire hiteles ez a kiszely? hiteles, nem hiteles, nekem nagyon tetszik hogy mi székelyek mintegy 2,5-2,7 milliónyian vagyunk

Author:	martonfi [ 2008. May 16, Friday, 13:37 ]
Post subject:	Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról
Brain Storming wrote: menyire hiteles ez a kiszely? Hát nyelvésznek nem nyelvész, valaha jó hírű antropológus volt, de amióta egy barguzini asszony csontvázáról váltig állította, hogy Petőfié, senki nem veszi komolyan.

Author:	lucas.shell [ 2008. May 16, Friday, 6:21 ]
Post subject:	Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról
Ez is csak a szokásos dilettáns magyarkodás. Ellentmondások, csúsztatások és összeesküvés-elméletek. Pl. aszongya Quote: A magyar nyelvben az 1750 körüli török szó - amelyet "nyelvészeink" többnyire "ismeretlen eredetű jövevényszónak" neveznek - alapszókincsünkhöz tartozik. Lentebb meg: Quote: A már egyértelműen ősi török szavaknak kései, oszmán-török kori átvétét Horváth István és Hunfalvy Pál nyomán Kakuk Zsuzsa próbálja bizonygatni. Egyébként Kakuk Zsuzsa ősi török szavak oszmán kori átvételét sehol nem bizonygatja. Tipikus hülyeség: Quote: A magyar és a török nyelveknek azonban nemcsak a szókincse áll egymáshoz igen közel, hanem nyelvi szerkezete is. A török nyelvek szelleme, szerkezete és építkezése szinte teljesen azonos a miénkkel. Náluk sincsenek nemi megkülönböztetések. Meg még pár száz nyelvben sincsenek... És a többi "egyezés": Quote: A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához (olvastam, láttam). Kerülik ők is a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején. Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél. Még a magánhangzó torlódásokat is, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez nehezen tűrik. A múlt idő jele a miénkhez hasonlóan d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadó szavunk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem közvetlenül az igető után áll (nem írok). ugyancsak sok-sok nyelv sajátossága. És az összeesküvés-elmélet: Quote: A magyar és a világ tudósainak ama bizonyossága ellenére, hogy a magyar nyelv török eredetű, ezt a XVII. században Szenczi Molnár Albert, Johann Eberhard Fischer, August Schlözer vonták kétségbe, majd a monarchiát kiszolgáló, a nyelvtudományban laikus csillagász Sajnovics János (1733-1785), Schlözernek orvos barátja, Gyarmathy Sámuel (1751-1830), a nyelvész Reguly Antal, majd a szász származású Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nyelvész és a német Joseph Budenz megalkottak egy olyan magyar "őstörténetet", amely a magyar nép büszkeségét, múlt-tudatát és ősiségét elvéve, a magyarságot a ma is gyűjtögető-halászó kultúrájú finnugor népektől származtatja. Nagyon undorító, ahogy valakinek a származására hivatkozva kérdőjelezi meg tudományos eredményeit. A tipikus csúsztatás itt is jellemző: a magyarokat senki nem származtatja a finnugor népektől, ezek a tudósok a magyar NYELV eredetét tisztázták. Szóval szerintem nem kérdés, hogy Quote: menyire hiteles ez a kiszely?

Author:	Brain Storming [ 2008. May 16, Friday, 0:22 ]
Post subject:	Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról
Akkor most hogy is van ez? http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/005.html Quote: A MAGYAROK NYELVÉRŐL A magyar nyelvben az 1750 körüli török szó - amelyet "nyelvészeink" többnyire "ismeretlen eredetű jövevényszónak" neveznek - alapszókincsünkhöz tartozik. A magyar és a török nyelveknek azonban nemcsak a szókincse áll egymáshoz igen közel, hanem nyelvi szerkezete is. A török nyelvek szelleme, szerkezete és építkezése szinte teljesen azonos a miénkkel. Náluk sincsenek nemi megkülönböztetések. A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához (olvastam, láttam). Kerülik ők is a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején. Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél. Még a magánhangzó torlódásokat is, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez nehezen tűrik. A múlt idő jele a miénkhez hasonlóan d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadó szavunk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem közvetlenül az igető után áll (nem írok). Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től), az eszközhatározó-rag szinte teljesen azonos (-val, -vel). A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (ez a virág szép). A török nyelvben ritkán használnak segédigét, a bírni szerkezeti forma is hiányzik, különösen sok hasonlóságot találunk a magyar és a török névmásokban. Ezt a közeli rokonságot már Laurentius Toppeltinus de Medgyes, Beregszászi Nagy Pál és Révai Miklós nyomán Kúnos Ignác, Gombocz Zoltán, Melich János és Németh Gyula is regisztrálta. A már egyértelműen ősi török szavaknak kései, oszmán-török kori átvétét Horváth István és Hunfalvy Pál nyomán Kakuk Zsuzsa próbálja bizonygatni. Török eredetűek a hittel kapcsolatos szavaink (Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.), családi elnevezéseink (apa, anya, húg), színeink (sárga, kék, piros) valamint az állattartás és a növénytermesztés körébe tartozó szinte minden szavunk (barom, bika, borjú, disznó, gyapjú, író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb. Ősiráni szavak pl. a tehén, a fej stb. A borkultúrával kapcsolatos szinte minden szavunk török eredetű: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb. Nyelvünkben feltűnően sok a török eredetű állam- és közélet szempontjából használatos szó, mint az ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb. A magyar és a világ tudósainak ama bizonyossága ellenére, hogy a magyar nyelv török eredetű, ezt a XVII. században Szenczi Molnár Albert, Johann Eberhard Fischer, August Schlözer vonták kétségbe, majd a monarchiát kiszolgáló, a nyelvtudományban laikus csillagász Sajnovics János (1733-1785), Schlözernek orvos barátja, Gyarmathy Sámuel (1751-1830), a nyelvész Reguly Antal, majd a szász származású Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nyelvész és a német Joseph Budenz megalkottak egy olyan magyar "őstörténetet", amely a magyar nép büszkeségét, múlt-tudatát és ősiségét elvéve, a magyarságot a ma is gyűjtögető-halászó kultúrájú finnugor népektől származtatja. Az eredetileg magyar érzelmű Trefort Ágost (1817-1888) Vallás- és Közoktatásügyi miniszter a kancellária által ráerőltetett finnugor őstörténet elleni tiltakozó magyaroknak a kor szellemének megfelelően így válaszolt: "Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban -, mint miniszternek - az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát." Az "elfinnugorosodás" folyamata ezzel elindult. A múlt században létrejött az "ugor-török háború"; egyik oldalt állott Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és a Vámbéry Ármin (1832-1913) vezetésével a nemzeti "törökös" tábor állt, amellyel szemben a Monarchiát kiszolgálók sokasága, élén Hunfalvy (Hunsdorfer) Pállal (1810-1891) sorakoztak fel. A küzdelem egy évszázaddal később megismétlődött, illetve máig is tart a magyarságot és múltját tisztelők (Bakay Kornél, Kiszely István, +László Gyula, Pap Gábor stb.) és a mindenkori hatalmat kiszolgálók (Fodor István, Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András stb.) között. A - mindenkori - hatalom ma is azokat támogatja, "akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát". menyire hiteles ez a kiszely?

Author:	fejes.lászló [ 2008. February 9, Saturday, 16:47 ]
Post subject:	Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról
isteni... http://napielet.hu/napi/rovat/reklama/1 ... u_az_isten

NYELVÉSZ http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

a magyar nyelv egyedülállóságáról http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=9&t=510	Page 9 of 21

Author:	fejes.lászló [ 2007. November 15, Thursday, 9:23 ]
Post subject:
Már az amcsik is belátják... http://homar.blog.hu/2007/11/15/magyaru ... klamban_a_

Author:	fejes.lászló [ 2007. November 12, Monday, 20:23 ]
Post subject:
Quote: szerintem a Csurka nem csak antiszemita Persze, de a szöveg kapcsán nehezebb arra gondolni, h hány állami milkót vert el a lovin az MDF-es időkben, és arra sem, h egész hatásos kis drámákat dobott össze még korábban. Quote: nemzetközi imperialista-szabadkőműves összeesküvés gondolata már vagy száz éve (vagy még több?) összefonódott az antiszemitizmussal Nos, ilyesmire próbáltam utalni, ez hozta elő belőle az adott interpretációt... "Minden szöveget csak úgy szabad értelmezni, ha figyelembe vesszük elhangzásának körülményeit (kontextusát), többek közt a hallgatóság előzetes ismereteit, elvárásait mindazzal kapcsolatban, amit a szöveg érint." Quote: "sajnos zsidók martalékává vált" Biztos a Negevről beszélgettek...

Author:	kalman [ 2007. November 12, Monday, 19:47 ]
Post subject:
fejes.lászló wrote: 1. kalman csurkistának nevezte. (Persze érdekes, h erre nem kérdeztem rá, h miért. Talán azért, mert...) 2. Az a gondolat- és szövegvilág, amiben ő mozog (a globalizáció mint pusztítás, rejtett erők öszseesküvése, médiaellenesség, nemzeti szenvedéstörténet* stb.), hagyományosan összekapcsolódik az antiszemitizmussaé. Ismétlem: nem ide tartozik, mert ez nem politikai topik, de szerintem a Csurka nem csak antiszemita, ez a fickó pedig, akitől idéztem, esetleg egyáltalán nem antiszemita, ez nem derül ki róla. Ugyanakkor a nemzetközi imperialista-szabadkőműves összeesküvés gondolata már vagy száz éve (vagy még több?) összefonódott az antiszemitizmussal, ezt nehéz lenne tagadni. És tök érdekes mindennek az összefüggése a magukat álnok módon "nyelvművelőnek" nevező puristákkal. Épp a napokban hallottam valakitől, hogy egyik jeles puristánk személyes beszélgetésben zsidózott neki (konkrétan azt mondta neki, hogy ő "sajnos zsidók martalékává vált").

Author:	halmtomi [ 2007. November 12, Monday, 13:12 ]
Post subject:
Jó, az első bekezdésben tényleg természetes nyelvről beszél, de a másodikban és az ötödikben (asszem) már nem. Persze nehéz egy ilyen szöveget interpretálni

Author:	szigetva [ 2007. November 12, Monday, 13:00 ]
Post subject:
Az első bekezdés után azt gondolnám, hogy az úr konkrét természetes nyelvekről beszél. És mivel a globalizáció fő hordozója ezek közül az angol (nem az ivrit, és nem is az orosz), nekem adódott a következtetés, hogy az angolt tetszett neki démonizálni. (Amely nyelvnek egyébként, mint Deme úrtól tudjuk, morfológiája nincsen, csak stilisztikája.) De akkor biztos nagyon földhözragadt vagyok.

Page 9 of 21	All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/

Author:	halmtomi [ 2007. November 12, Monday, 12:28 ]
Post subject:
fejes.lászló wrote: Quote: több zsidó beszél angolul, mint ivritül Hát valószínűleg oroszul is... De ha az angolt vesszük, akkor a cikke csak úgy értelmezhető, h az angol anyanyelvűek anblokk zsidók vagy zsidóbérencek... Szerintem az idézett szövegből abszolút nem következik, hogy Bogár antiszemita lenne. (Egyébként gőzöm sincs, az-e, de nem is nagyon izgat.) A "rejtett hatalmi rendszer" kifejezés a legközönségesebb antiglobalista klisé. A "pusztulás kultúráját (vagy mi) hordozó nyelv" pedig valszeg nem konkrét nyelvre, hanem "narratívára" (akármi is legyen az) vonatkozik.

Author:	fejes.lászló [ 2007. November 12, Monday, 11:33 ]
Post subject:
Quote: több zsidó beszél angolul, mint ivritül Hát valószínűleg oroszul is... De ha az angolt vesszük, akkor a cikke csak úgy értelmezhető, h az angol anyanyelvűek anblokk zsidók vagy zsidóbérencek... Quote: Hát ez tökre nem ide tartozik Mentségemre szóljon: nem én hoztam fel. Quote: A globálgazdi (vagy vmi iesmi kifejezést szokott használni) parancsára fogyasztógépekké vagyunk silányítva Globálgazdi alatt egy személy / (esetleg etnikailag körülhatárolható) szűk, zárt csoport értendő? Chomskynál is???

Author:	kalman [ 2007. November 12, Monday, 10:36 ]
Post subject:
fejes.lászló wrote: Mitől csomszkista??? Hát ez tökre nem ide tartozik, de sűrűn hivatkozik rá, mint antiglobalista apostolra. A globális összeesküvés dolgában egy platformon vannak, és mindketten meg vannak győződve, hogy a liberalizmus csak a globális imperializmus egyik álruhája. A globálgazdi (vagy vmi iesmi kifejezést szokott használni) parancsára fogyasztógépekké vagyunk silányítva, és tudatos nemzetpusztítás zajlik ennek biztosítására. Iesmi. A honlapját meg nem fogom reklámozni, bocs.