Te valami komplex morfo-szintaktikai viselkedést jellemző kategóriára gondolsz, amiben még a transzparencia is kap valami szerepet -- ebből a szempontból, bocsánat, hogy ezt mondom, módszertanilag nem tornyosulsz a MG és hasonlók fölé.

Szerintem a cikk arról is beszél, hogy milyen kritériumok vannak, amelyek alapján ,,szófaji rendszert'' építhetünk. Tudunk-e egységes szempontrendszert, ami valamiféle szóosztályozáshoz vezet.

És sztem az a válasz talán, hogy nem, mert nem a szavak az alapegységek.

talán mégis Bobula Idánál kéne utánanéznem.)

Jó, de ennek mi a jelentősége? Akkor most Bobula Idát is idézgetni fogjuk, mert ott meg az van?

Ha jól értem, mi arról beszélünk, h határozószó szófaji kategória-e (általában, ill. konkrétan a magyarban). A cikk ezt a kérdést csak annyiban érinti, h a "hagyományos magyar nyelvtan" cimkét viselő okkult iskola legutóbbi feketemágiáskönyve mit mond erről, és az miért hülyeség. KL--MC szempontjából nyilván ez volt releváns, mert a korábbi tankönyvek az ilyen egyetemi tankönyvnek csúfolt izékre szoktak épülni, és ők amellett érveltek, h ezt miért nem teszik. De ha mi szeretnénk azt megvitatni, h egy elképzelt nyelvtanunkban előnyös vagy egyenesen káros-e, ha ilyen kategóriát felveszünk, akkor nem indulhatunk ki abból, amiből ez a cikk.

Ha jól értem, mi arról beszélünk, h határozószó szófaji kategória-e (általában, ill. konkrétan a magyarban).

én nem azt akartam mondani, hogy van mögötte megfontolás, csak azt, hogy ez így van ott

Hogy valamit milyen kategóriába sorolunk, az nem szófajtani probléma.

Amiről a cikk beszél.

Na, ezt sosem fogom megérteni. Ti magatok nagyon jól tudjátok, mennyire ad hoc, hasraütős módszerek alapján sorolnak be hagyományosék valamit valahova. Ennek ellenére úgy hivatkoztuk rájuk, mintha bármiféle megfontolás lenne amögött, amit mondanak.

Miért lenne ez szófajtani probléma???

Megint nem értem, mi lenne itt a "hagyományos határozoszó kategória".

Előrebocsátom: nem azt mondom, hogy a holnapig egy "ragos névszó", csak azt, hogy valamilyen mértékben transzparens a felépítése is és a jelentése is

és nem tudom, mi az, hogy "határozószó", de tudtommal nem ilyenekre szokták mondani.

Az első strukturalista leírások óta

ha télleg nem "bővíthető", annak sztem nincs köze az -ig jelenlétéhez, már magában is elég nehéz a holnap-ot "bővíteni", ezért nehéz a "bővített" kifejezést -ig-gel megtalálni.

Egyébként nekem a holnapjainkig teljesen magyar szó, és aki azt mondja, hogy nem, az szerintem nem anyanyelvi beszélő.

Szabad-é az atomisztikus--holisztikus cikkhez is hozzászólni itt, vagy az nagyon off-topic lenne ebben a szálban?

Gyerekek, egy ragos névszó bővíthető jelzőkkel, névelővel? IGEN.

Hát a holnapig? NEM.

És gyerekek, a ragos névszók kaphatnak többesjelet, birtokos személyragot? IGEN.

A holnapig és társai nem határozószók a hagyományos elemzés szerint, hanem ragos névszók.

A határozószó gyakran vált szófajt, ennek az egyik esete, amikor fogalomszóvá válik, azaz a holnap, tegnap stb. félék főnévvé.

Ha nem a hagyományosok álláspontját idézted, hanem a saját véleményedet, akkor ne pontosításnak, hanem újabb szófajtani problémának fogd fel...

Nekem ebből a szövegből az jött le, hogy van egy halom dolog (szó vagy kifejezés), ami egyformán viselkedik, de ez nem felel meg a hagyományos határozószó kategóriának, viszont ami a hagyományos határozószó kategóriába esik tankönyvileg, az nem feltétlenül tartozik az egységesen viselkedő csoportba.

Pl. a fejből 'kívülről' mellett ott van a papírból, könyvből 'olvasva' egyrészt, másrészt a fejben 'gondolatban'. Nem tudod nekem bebizonyítani, hogy ezek mind teljesen átlátszatlan, idioszinkratikus jelentésű idiómák, mert egymással párhuzamosak és összefüggnek (most télleg Saussure beszél belőlem, nézz utána). Ha valaki nem tudja a transzparenciát graduálisnak tekinteni, az nagyon sok ilyen jelenséget nem fog tudni megmagyarázni szerintem.

6. A holnapig és társai nem tekintendők ragos határozószónak: ezek önálló határozószók, amelyek kétségtelenül emlékeztetnek formailag a ragos névszókra, de inkább ez tekinthető kivételesnek.

Összességében semmit nem látok, ami tényleg bizonyítaná, h nincs határozószói kategória abban az értelemben, h van egy halom szó, amely viszonylag egységesen viselkedik (nem ragozható, igei/melléknévi bővítmény stb.). Lehet, h ki lehetne kezdeni (pl. h szintaktikailag különbözőképpen vislekednek az ide sorolható szavak), de a cikk ezt nem teszi meg.

Szabad-é az atomisztikus--holisztikus cikkhez is hozzászólni itt, vagy az nagyon off-topic lenne ebben a szálban?

kedves varasdi, ezt a dolgot már a topik eleje óta folyamatosan magyarázom, szerintem elég konzisztensen, eszem ágában se volt tekintélyérvekre hivatkozni).