jee.

halló halló, nem az angol vagy a francia nyelvekből vette át a magyar, hanem éppen ezek vették át ezt a szót a magyarból. És nem a múlt század folyamán, hanem már jóval korábban. Az összes többi nyelvek a magyartól kapták ezt a kifejezést, legfeljebb csak angol vagy más közvetítés útján. Amikor a telefonba azt mondjuk: halló, ez egyedül magyarul értelmes ma is. Hall ő; illetve valaki jól halló.
Az ősi magyar pásztor felkiáltás, az aló! (Lásd: aló!), lényegében ugyanez.
Miután megvizsgáltam, kiderült, hogy franciául ez a kifejezés semmit nem jelent; (azon kívül, hogy valaki felveszi a telefont, és beleszól, hogy halló). Még legfeljebb a „gyerünk” (alons) francia szóból volna származtatható, az pedig magyar eredetű szó (aló!).
Az angolban szintén ez a helyzet. Még legfeljebb a hall (csarnok) szóra emlékeztet, de az is, egyedül magyarul értelmes. A hall legkorábbi angol előfordulása a középkori oktatásban található, a hall of residence, a hallgatók egyetemi kollégiumának épületét jelölte. Mint látható, ez is kizárólag magyarul értelmes. Az angol elnevezésű (bár már tudjuk, hogy inkább: magyar elnevezésű) hall zenei effekt, mely visszhangzást (reverb) és teremhangzást (hall) ad a hangnak, tudjuk, hogy azért ezt a nevet kapta, mert az általa átalakított hang ilyennek hallatszik.

Mózes Mózes neve azt jelenti, hogy Mosás. Magyar elnevezés. Amikor a kis Mózest az Egyiptomban élő magyar uralkodónők kifogták a sásnádas vízből, a folyónál éppen mosás volt. Az asszonyok mostak. Ezért értelemszerűen így nevezték el. Magyar nevet adtak neki. Csakhogy a későbbi bibliai szerzők nem tudván magyarul, nem értették, hogy a Mózes név mit jelenthetett, ezért azt a fordítását adták meg, hogy „vízből vétetett”. Amely nem rossz, csak nem pontos.

Egy újabb gyöngyszem:
http://magyaretimologia.extra.hu/szotar.htm

Egy nyelvészeti szakkérdésekben tájékozott és becsületes mérnök barátom felelősségre vonja a finnugristákat - akiket inkább nem illetnék ugyanezekkel a jelzőkkel.