NYELVÉSZ

Természetesen ilyesmi tanáccsal próbálkoztam. Figyeljük meg az érdekes jelenségeket, és vizsgáljuk meg, mit lehet rájuk mondani, melyiknek mi az előnye és mi a hátránya, stb. Sőt, azt válaszoltam, hogy miért nem használja a mi kísérleti tananyagunkat (hozzáfér, mert ő is a készítők között volt, csak ő az irodalom-részben).
Azt a reakciót kaptam, hogy ezekkel a gyerekekkel, akik 10-11 évet már ebben a közoktatásban töltöttek, ezt nem lehet megcsinálni. Azt várják, hogy a tanár mondja meg a tutit. Ezt válaszolta.

Mi lenne, ha azt mondaná az ismerősöd: "Látjátok gyerekek, ez egy érdekes kérdés, amit ezen a szinten nem tudunk megválaszolni. Aki kíváncsi az ilyen és ehhez hasonló titkok nyitjára, érettségi után tanuljon egy kis nyelvészetet." Vagy ilyet nem mondhat egy középiskolai tanár?

Az illetőnek tanítania kell ezt. Ez praktikus kérdés, szépelgésnek, fanyalgásnak nincs helye.
De ez, hogy "egy mondatból keletkeztek" mind a kettőre igaz (az összetételre is meg a szerkezetre is), nem? Én azt kérdeztem, mi a különbség. Továbbá hogy mi van azzal, h a mondatban így két alany tud lenni, ha nem összetételnek vesszük vmelyiket???

Nem értem, mit kell ezen gondolkozni. Nyilván úgy képzelik, hogy egy mondatból keletkeztek, és ebben a mondatban az előtag alany volt. A korai genratív grammatika egyfajta előzménye. Nyilván látjuk, hogy téves, miért kéne azon törni a fejünket, hogy miképp lehetne kevésbé téves?



A hangsúlyviszonyokból.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Ugyanaz a magyart tanító ismerősöm kérdezte, mint a tárgyas szerkezetet, de ez még bizarrabb, és erre se tom a választ. Azt mondja, a napsütötte meg a buszmegálló meg az ilyenek alanyi összetételek, mert az előtag az "alany" szerepét játssza az utótaghoz képest. (Apropó, az írnivaló vajon micsoda? Mert ezt nem lehet szószerkezettel parafrazálni, nincs olyan, hogy ez "írni van", legalábbis nem ebben az értelemben. Na mindegy.) Szóval az mondja, hogy akkor az olyan szerkezetekben, mint a Géza sütötte kenyér meg a Géza által sütött kenyér akkor szintén alanynak kell lennie a Gézának, hiszen ugyanolyan viszonyban van a süt-tel, mint az "alanyi összetételekben" az előtag az utótaggal. De, aszongya, nem lehet ezekben a Géza az alany, mer már van egy "alany" a mondatban (a kenyér). Mit kell erre válaszolni? (Ugyanis, ha jól értem, ebben a fajta "nyelvtanban" nincsenek szerkezetek, amikbe beágyazva lehetne egy alany, kivéve persze a tagmondatokat.)
És mellékesen itt is felmerül az a kérdés, amit a tárgyi összetételeknél kérdeztem, hogy honnan tudjuk, hogy a napsütötte összetétel, viszont a Géza sütötte meg szószerkezet???