NYELVÉSZ

Azt tényleg mondják valahol, hogy "pípet kapok"? Tudni lehet, hogy hol? (Én csak úgy hallottam, hogy "pípot kapok".)

A növény(ek)nek (anya)rozst (gyakrabban használom a gombaféle tárgyesetét ), sajnos enni nem eszem, de ha enném, az étel lehet, hogy rozsot lenne.
A rizsnél hármas hasadás van nálam, bár sokszor keverednek nálam: a növény rizst, a köret rizset és az önálló étel rizsát vagy rizottót.

Nekem ingadozik, de sokkal inkább van (pont mint a bronznál), és mások is vannak így ezzel.
Jones-ot
Lagrange-ot

rebrus kérdezte

Nekem rozs(o)t, és a rúzs-nak rúzst, de régen hallottam gyakran a rúzsot is. A rizs-nek rizs(ë)t. Nagyon furcsa, végülis lehet, hogy mindegyiket használom, és lehet, hogy pozicionálisan, talán köze van a Hetzron-féle elasticity priciple-hez (-höz).
A többtagúakban sosem jön be?
Hallottam ilyet: mumpsz(o)t, Phelps(ë)t, de Hopkins(o)t is. Nagyon inog, és sokszor a meglepőbbre javítja ki a beszélő. Érdekes, hogy ha az idegen név Nom-a -nz vagy -nž, akkor nincs “kötőhangzó”: Jonest, Lagrange-t

Talán inkább rozsot, mint rozst; de baromi ritkán teszem tárgyesetbe, úgyhogy nem tudnám igazán megmondani. (Leginkább a Bors néni-beli vízimolnár „őröl rozsot is”-a ugrik be.)

Exnejem használ zárt ë-t, és simán mond olyat, hogy jegen. A szenen-t még nem hallottam tőle, de gondolom, akkor az is megy neki. Holnap rákérdezek.



Nekem rozst, de ezt is megkérdezem holnap extől, mer nála is rizset van, mint martonfinál.

Köszi!

így leírva látva elbizonytalanodtam, úgyhogy végeztem egy gyors nyomozást családi körben: a szenent egyértelműen elutasították (Sárvár, Balogunyom)

Kedves martonfi és mások!
Mi nektek a rozs tárgyesete?

hasonlók
((-)fark) farok farkak/farkok farkam farkas - farkos,
((-)sark) sarok sarkak/sarkok sarkam - 0 - sarkos, könnyen lehet, hogy volt említve, de elkerülte a figyelmem.

Tótfalusi Kis Miklós művét jobbára Aranyas bibliaként szokás emlegetni (bár nyilván az is csap át).

Az olaj igen vicces: olajat, olajok, olajos.

Más. Hülye toldalékolásaim, nekem (sokadízigleni budapesti születésű beszélőként) ezek így jók: pauszot, rizset.

Ezt hogy érted? Gondolom úgy, hogy neked az aranyas se hangzik jól (az olajas nekem se). De nekem meg jól hangzik, én így mondanám, ha pl. olyan gyógyszerről beszélnék, amiben arany van.

sok van még
most csak néhány: űr űrt üres. rüh rühöt rühes, é.í.t. Dehát “a teljes lista” a megfelelő helyen majd megfelelően és helyesen tárgyalva lesz. Türelmet.

kalman-nak:
aranyas* --- aranyos
olajas* --- olajos

A farkos kétéltű például a szalamandra. (Gondolom, a bigyológusoknak jól jön, hogy nem értik félre. Nem úgy, mint a hal-ászka vagy a szőrös olajfaszú esetében.) Egyébként nekem a lábos ’fazékhoz hasonló edény’ és a lábas ’lábbal rendelkező’ is teljesen szétválik (bár a lábam[ ~ lábom] enyhén ingadozik), akkor is, ha a szótárak a lábost csak a lábas másodlagos alakváltozatának tartják.

ÉKsz.2:
pípes [1] mn nép 1. Kicicomázott, felpiperézett. 2. ~en: nyalkán. [?]
pípes [2] mn nép Olyan <háziszárnyas>, amelynek pípje van.
Utóbbihoz:
píp fn nép Szárnyasok nyelvén támadt kóros keményedés. | tréf: (Mindjárt) ~et kapok: gyötör a szomjúság. [<- pipeg ’csipog’ v. <- pípite ’píp’ (<lat)]

kösz! martonfi! ezt hagytam ki!

Igen a jel jelt ~ jelet jelë/ek és a «vele azonos, de másképp hangzó és eltérő jelentésű» jegy jegyët ~ jegyet jegyë/ek is ilyen.

Hirtelen nyelvtörténeti észrevételek (Régi észrevételek --- ez az áttekintés készült hirtelen)

1. Tekintsünk el az ë ~ e keveredésének attól az okától, hogy az írásos korai újmagyar irodalmi nyelv kialakulásának idején az ë > e már terjedőben volt és többfele (K-en és Középen) lezajlott.

2. A tárgyalt ingadozásoknak csak egy része ilyen eredetű.
2.1 A legtöbbnek a végén l(l) ~ l(l)y ~ g(gy)y van. A palatálisok jésülés eredményei (legtöbbször) laterális az eredeti (a hëgy talán *ć-t tartalmazott, de nem biztos), vagy *lj-t, *đj-t.
2.2 A hely és hëgy h-ja arra utal, hogy ezek eredetileg veláris hangrendűek volt és a jésült követőhang palatalizálta őket.
2.3 Igen érdekes a jel ~ jegy azért is mert eredeti jelentése ‘(láb)nyom’ lehetett (a lp jiel'gâ például palatális ugyan, de a juol'ge ‘láb’ veláris eredetire utal, vö. fi jalka, cs jol, m gyalog --- a jegy-ben < *-lj- < *-lk- történhetett)
2.4 További kapcsolatos érdekesség(ek sora)!:
A rövidmássalhangzó alakváltozatok degemináció eredményei lehetnek (aminek oka nem világos, és ez a magyarázatnak nagyon nem elegán pontja).

Vagyis például a hely eredetije QUASI *xaľuw xaľwat > xäľüw xäľwät lehetett. Az utóbbi tőváltozat az alapja a helye- változatnak, az előbbi
a (a) hely(ë)- változatnak,
illetve a (b) *helyőtt > (más)helyütt (... ~ helyëtt) formának. --- vö ëggyütt Loc (de ëggyet Acc)

A jelöl rendhagyó, nem epentetikus és konstans (nem illeszkedő) ö-je sem véletlen --- másképp várható *jelől- helyett áll.

A jelën ~ jelen kettősség is általában így magyarázható.

A témakörről most röviden annyit, hogy igéretes ezeket az össze nem tartozónak látszó jelenségeket együttszemlélni, mégis nagyon nehéz magyarázatot találni a sokféle eltérő végeredményre.