NYELVÉSZ

Köszönöm a javaslatokat. Én is írtam ismerősömnek, hogy szerintem némi különbség van igazolhatóság illetve homályosság szempontjából a két állítás között (a második homályosabb). A probléma azonban úgy tűnik az, hogy a bíróság (és az ügyészség) ebben az esetben ezt nem fogadja el.

Ugyanis amint kiderült, az egyik ilyen esetben az ügyészség több millió Ft-ra perelt be egy újságírót, aki egy cikkében "a fideszes irányítású legfőbb ügyészség" fordulatot használta.
A bíróság szerint ez nem vélemény, az alperes ezzel valótlan tényállítást tett, mert az alkotmányban benne van, hogy az ügyészség független szervezet.
Az alperes jogi képviselőjének ezért vagy bizonyítania kellene az állítása igazságát (de hogyan?), vagy pedig (úgy tűnik ez volna inkább a járható út) azt kellene megmutatnia, hogy ez nem tényállítás, hanem az alperes részéről az alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási jog gyakorlása.

A probléma tehát az (ha jól értem), hogy a bíróság álláspontja szerint az alkotmány alapján jogilag értelmezhető az állítás, és jogi szempontból cáfolható/cáfolt. Az alperes szerint viszont nem az. Vagyis a kritériumban úgy látszik mindkét fél egyetért, csak az alkalmazásában nem. Ezért gondolom azt, hogy valamilyen részletesebben kidolgozott kritériumra volna szükség - persze kérdés, hogy lehet-e ilyet találni.

Válaszul egyrészt azt írtam neki, hogy nyelvészeti szempontból szigorúan véve nem igaz, hogy a cikkben szerepel "az ügyészség fideszes irányítású" állítás, hiszen csak az idézett nyelvtani szerkezet előfeltevéseként van jelen. De gondolom ez nem sokat számít.

Másrészt viszont a bíróság álláspontjával azért nem értek egyet, mert szerintem az alkotmány ebben az esetben nem azt írja le, hogy Magyarországon 2006-ban mi ténylegesen a helyzet, hanem előírja, hogy normálisan milyennek kellene lennie (mármint hogy az ügyészségnek politikailag függetlennek kell lennie.) De ez már jogértelmezési kérdés, amihez a tágabb szövegösszefüggést is ismerni kéne, és laikusként egyáltalán nem vagyok biztos, hogy ebben igazam van.
Hozzátenném még, hogy szerintem a tényleges illetve potenciális verifikálhatóság közti különbségnek jogi szempontból nincs különösebb jelentősége, vagyis a tény-vélemény különbség nem múlhat ezen. Egy potenciálisan igazolható vagy cáfolható állítás jogi szempontból ugyanúgy (valós vagy valótlan) tényállítás, mint egy már igazolt vagy cáfolt.
Arra gondolok, hogy inkább a megfogalmazásban jelenlévő szubjektív elem, illetve annak kiküszöbölhetősége számíthat annak eldöntésében, hogy valami véleménynek minősül-e vagy sem.

A másik állítás (6000 választási csalás történt) pedig szerintem csak akkor igazolható jogi szempontból, ha a "választási csalás" fogalom terjedelme nem homályos, vagyis minden érintett egyetért abban, hogy mi minősül annak és mi nem. De ez nekem mégis egy valamivel jobban körülhatárolt állításnak tűnik, mert elvileg megállapodhatnak abban, hogy nem veszik figyelembe a vitatható eseteket, és csak az egyértelműeket számolják össze - persze ekkor problémát okozhat a másodrendű homályosság, vagyis az, hogy vitatható, hogy mi az, ami vitatható eset.

Ez a "jogi értelmesség" kritériuma is lehetne. Eszerint jogilag értelmes egy állítás, ha jogi metódusokkal (elvben legalábbis) verifikálható; értelmetlen egyébként. Ehhez talán még hozzá lehetne tenni, hogy tényállítás, ha az állítástevő ténylegesen verifikálta is; vélemény egyébként.

Ismerem a problémát, tapasztalatom szerint éppen az a legnagyobb baj, hogy a magyar bíróságok semmilyen külső, "szakértői" véleménytől nem hagyják ebben befolyásolni magukat, mivel meg vannak győződve arról, hogy megvan a szakképzettségük ahhoz, hogy ilyen kérdésekben döntsenek. Egyébként jogász ismerősőm szerint (ami itt jön, az nem az én véleményem, hanem hangsúlyosan jogászi álláspont) az a teszt, hogy van-e (volt-e) módja az állítást tevőnek meggyőződnie állításának igazságáról/hamisságáról. Ha van/volt, akkor tényállítás, ha nincs/nem volt, akkor vélemény. Például az említett példáknál: a választási csalás büntetőjogi tényállás, tehát (elvileg) van mód meggyőződni arról, hogy igaz-e, hogy 6000 volt belőle. A második állítás vélemény, mivel a "fideszes irányítású" jogilag nem értelmezhető, igazságát vagy hamisságát jogi bizonyítás keretében nem tudjuk verifikálni.

Nemrég levelet kaptam egy ügyvéd ismerősömtől, aki a segítségemet kéri. Hozzájárulásával idemásolom a vonatkozó részt, hátha tud valaki segíteni. Én filozófialiag próbáltam közelíteni a kérdéshez, írtam neki az igazság korrespondenciaelméletéről, a Moore-paradoxonról és egyebekről, de érzésem szerint nem túl meggyőző, amit kiötlöttem.