NYELVÉSZ

Az van odaírva, hogy "a magyarban". Arra mondjál példát. (Mondjuk tudok olyan nyelvet, amibe a hangsúly helye a szótagoktól függ (pl. arab, latin), de azoknál is csak a rövid/hosszú, nyílt/zárt számít, a szótaghatár pontos helye nem.)

Hehe. Igaz, h csak az 5. oldalon jön elő a gugliból jó példa, de:

"...kőből rakott falak mögött már nemcsak kényelmesebben, de biztonságosabban is élhetett az új közösségi élethez szokó ember és családja."

8. o.:

"az élvonalat már évek óta szokó"
"és ez egy padkázást csak most szokó bringásnak fontos szempont lehet"

ugyanitt habitatív jelentésben is:

"de nincs rajta a lapalján megjelenni szokó továbbugrási nyelvlink-sor"

Mondjuk ez utóbbi tényleg furcsa, de nem állíthatjuk, h teljesen kizárható.

A segédigékkel kapcsolatban azért óvatos lennék... Ilyen alapon a [i]fog segédigének múlt ideje sincs, nem csak igenévi alakja...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Hát pl. ha rögtön azzal kezdjük, h milyen szavak lehetségesek... és ebben nagyon különböznek a nyelvek... persze jöhetsz azzal, h meg lehet adni a szavak szkeletonját is, de akkor is ott van a szonoritási hierarchia, ami mégiscsak egy tartományon belül érvényesül, amit szótagnak szokás hívni... Persze erre is lehetnek ellenérveid, hogy miként lehet megkerülni, de talán egyszerűbb nem megkerülni... különösen középiskolában...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

-(A)-dik? -szor/-szer/-ször?

Én nem tudok ilyet, mondanál egy példát?Használjuk, és meg is határozzuk, csak "tudományos fogalomként" nem szerepel, ez van odaírva.[Nem, nem defektivitásra gondoltunk, hanem olyanokra, amiket szemantikai v iesmi okból nem lehet. (Ez szigetva kérdésére is válasz.) Pl. nincs szokó vagy fogott, fogó (qua segédige), de ha tudtok jobb példát, elő vele. Még az se baj, ha nincs ilyen, sőt, de félek, h van.

Amire nem reagálok, azt is kösz, az rendbevan.

Pl.?

Nyíltabb, de "jóval"???



Ha jól emlékszem, a pesti köznyelvről azt mondják, h nem első szótagban incs i/í, u/ú, ü/Ű distinkcuió. A legynugatabbi nyelvjárásokban meg egyáltalán nincs. Talán meg kéne toldani egy rövid utalással, h területenénkt változhat...



Hát, nem tudom... egy csomó jelenség jól leírható vele... lehet, h megkerülhető, de nem biztos, h mindig érdemes... elég sok nyelvész ragaszkodik hozzá... én azért nem fogalmaznék róla ilyen sarkosan...



Szerintem célszerűbb lenne az igekötős szerkezeteket egyáltalán nem összetett szónak tekinteni. Összetettnek csak olyan esetekben tűnnek, amikor minden igemódosítós szerkezet, azokat viszonolyankor sem tekintjük összetételnek.



Őőő... Érteni vélem, de azért kissé ellentmondásosnak tűnik... ha nem használjuk a szó fogalémát, akkor ne mondjuk e lexémáról, hogy több szóból is állhat... stb.



Nem az olyanokra gondoltok, mint az *éve/*eszve/stb. (l. még i-)?

Bocsánat, elég felületesen futottam át, ezek ötlöttek szembe...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Használjuk a konszonáns és vokálist inkább. (Még egy hangvázat se lehet csinálni: M M M M M M...)

Azt senki nem kifogásolja, h a h nem magánhangzó?

(Én is mindig elbaszom...)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

2. Alaktan

A szok- tőnek melyik igenevei hiányoznak?

Esetleg megemlíthető, hogy az ikes igéknél elkülönül az I/3. alany esetén az 1., 2. tárgy és a határozatlan 3. tárgy (megesz engem/téged vs. megeszik valamit).

(Egy igazi kérdés: mik a csak számnevekhez tehető toldalékok?)

A kérdőszók és személyes névmások mint nem toldalékolható tövek vannak felsorolva, pedig tökre lehet őket (egy részüket) toldalékolni.

3. Mondattan

A két sálat kétszer van, nincs viszont a csak alaptagos sálat.

Az Igen és Nem válaszok mellé fel lehetne még venni a De-t is: tagadó kérdésre adható válaszként.

A téma kiesik, mert foglalt (a szövegtanban bevett kifejezés, mi is használjuk). Új terminusokat nem akartunk kitalálni, nagy ellenállás van velük szemben. Akkor már Simonyi előkészítő rész és tüzetes rész kifejezései jobbak, de hosszúak, körülményesek, és olyan, mintha újakat csináltunk volna, mer senki se ismeri őket.

Én nem vagyok magyartanár (legalábbis nem "praktizálok"), de megmondom, nekem mi bajom a topik-kommenttel: szakszavak. Tudom, sokan nem fognak velem egyetérteni, de szerintem a tankönyveknek nem szaknyelven kell íródniuk. Vagy legalábbis nem mindenütt kell feltétlenül ragaszkodni a terminus technicusokhoz. Nem jó a "téma" és "újságoló rész"? Csak azért, mert ezek talán télleg többet mondanak elsőre is. Úgyis az a lényeg, hogy mit tanítanak ezen címkék alatt.

_________________

Barbárok Bejövetele

Hát hogy külföldiül, sőt még rosszabb, angolul vannak. Nem olvasol ÉSt? Olyan szó, hogy komment, nincs is.

Az ÉS-ben nemrég volt egy cikk, az megindokolta, hogy mi a baj a komment szó használatával Amúgy tényleg, ez az egész topik-komment dolog olyan internetesen hangzik, nem?