Quote:
az o jóval nyíltabb, mint az ó, az ö pedig jóval nyíltabb, mint az ő
Nyíltabb, de "jóval"???
Quote:
(pl. egyre kevesebben, egyre ritkábban ejtik hosszan a szomorú szó utolsó magánhangzóját)
Ha jól emlékszem, a pesti köznyelvről azt mondják, h nem első szótagban incs i/í, u/ú, ü/Ű distinkcuió. A legynugatabbi nyelvjárásokban meg egyáltalán nincs. Talán meg kéne toldani egy rövid utalással, h területenénkt változhat...
Quote:
Nyelvtanilag a magyarban a szótag fogalma nem játszik lényeges szerepet
Hát, nem tudom... egy csomó jelenség jól leírható vele... lehet, h megkerülhető, de nem biztos, h mindig érdemes... elég sok nyelvész ragaszkodik hozzá... én azért nem fogalmaznék róla ilyen sarkosan...
Quote:
Két érdekes jelenség van, amely rendszeresen ellentmond annak, hogy az összetett szavak részei önállótlanok: az igekötős igék esete és az összetett szavak mellérendelésének esete.
Szerintem célszerűbb lenne az igekötős szerkezeteket egyáltalán nem összetett szónak tekinteni. Összetettnek csak olyan esetekben tűnnek, amikor minden igemódosítós szerkezet, azokat viszonolyankor sem tekintjük összetételnek.
Quote:
a nyelvi tananyagban nem szerepel nyelvészeti fogalomként sem a szó, sem pedig az összetett szó fogalma. [...] A lexémák lehetnek egyszerű vagy összetett szavak, de akár többszavas egységek is [...] Sokkal gyakoribb, hogy már meglévő alakokból meglévő minták alapján [...] összetett szót hozunk létre.
Őőő... Érteni vélem, de azért kissé ellentmondásosnak tűnik... ha nem használjuk a szó fogalémát, akkor ne mondjuk e lexémáról, hogy több szóból is állhat... stb.
Quote:
hiszen egy-két speciális igetőn – pl. szok- – kívül minden igei tőből alkothatunk igeneveket
Nem az olyanokra gondoltok, mint az
*éve/*eszve/stb. (l. még
i-)?
Bocsánat, elég felületesen futottam át, ezek ötlöttek szembe...