NYELVÉSZ

Nem értëm a problémádat.

Az volt a kérdésed, hogy

"változik egy szó jelentése, ha /e/ helyett /ë/-vel ejtik????"

Egyértelmű, hogy igen. Most meg jösz itt az olvasással. Mivel nincs is ë betű a magyar ABCben, teljesen egyértelmű, hogy ilyen esetekben a szövegkörnyezet határozza meg, hogy az olvasott szót, hogyan kell kiejteni.

8.
értem = személyemért
értëm = felfogom

Beszédben azonban nem (csak) a szövegkörnyezet igazít el, hanem a kiejtés.

Példa:

Hova mentek?

Írásban ennyiből nem lehet tudni, hogy pontosan kikre, mire gondol a kérdező.

Szóban viszont igen, a kiejtéstől függően.

Nehezen tudom elképzelni, h az ë-t, az ë-t nem jelölő írásmódot olvasva "kihallod" és nem a szövegösszefüggés alapján értelmezed az olvasottakat...

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

7.

e = ez, eme mutatószó
ë = kérdőszó

Kihalt-ë az ë?

ejjj, de jó füled van...))

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Igën, változhat a szó jelëntése, nëm is kicsit, sőt!

1.
vësz, vëszik = vásárol, vásárolják

vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.

elvëszik = ők megszerzik maguknak
elveszik = ő eltűnik

Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

2.

Ez a fő példa, amit szokás idézni, mert négy különböző jelëntésű szót ëgyformán írunk.

mentek = ők mentesek azaz akikre nem vonatkozik valami. Politikusoknál a mentelmi jog.
mentëk = én fuldoklót ki a vízből
mëntek = ők elfelé haladtak
mëntëk = ti sétáltok, szintén nem idefelé

"
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza partján mëntem:
díszmagyarom vízbe esëtt,
díszës mentém menten mentëm.
"

Mivel ugye a menteni, meg a mënni két különböző ige.

3.

értëk = valamit felfogok agyilag
értek = mëg(/oda)találtak.

Értëk némëtül, értek örömök.

"
Harminc nyarat mëgértem,
mint a dinnye mëgértem,
anyósomat mëgértëm...
én a pénzem mëgértem.
"

érni, meg érteni az is két különböző ige.

4.

eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim
ëszëm = étkezek, kajálok

Van eszëm, a moslékot nem ëszëm.

5.
ëlég = Na most hagyjátok habba! Köszönöm, nem kérek többet.
elég = tűz martalékává válik

Ëlég baj, ha elég.

6.
tëttem = csináltam
tëttëm = cselekëdetëm

Rosszul tëttem, mëgbántam a tëttëm.

Tëhát jelëntős értelëmtisztázó szerepe is van a zárt ë-nek, színező tulajdonságán kívül.

Nélküle hemzsëgnének az e-k a magyar beszédben.

Ha az adott változatban az ë fonéma, akkor igen.

Izé, nem... Ha az adott változatban igen, akkor mondhatjuk, h az ë ott fonéma...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nem egészen értem ezt a besorolást - változik egy szó jelentése, ha /e/ helyett /ë/-vel ejtik???? Merthogy egy-két "mániákuson" kívűl nem jelent problémát, h nem jelöljük írásban az /ë/-t.

_________________
"Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"

Magánhangzóink százalékos aránya:

1. a: 21,6 %;
2. e: 17,1 %;
3. o: 10,2 %;
4. i: 10 %;
5. ë: 8,9 %;
6. á: 8,8 %;
7. é: 8,8 %;
8. ö: 3,4 %;
9. u: 2,4 %;
10. ó: 2,1 %;
11. ő: 2,1 %;
12. ü: 1,6 %;
13. í: 1,3 %;
14. ú: 1,2 %;
15. ű: 0,6 %.

Az ë használatának elterjedtsége:



Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda
2010. június

Te még mindig nem érted a nyelv és az írás kapcsolatát. Nézz már utána, sok butaság leírásától kímélnél meg minket.

Kedves Akitlosz! Az a helyzet, hogy nem az e betűt ejtjük valahogy, hanem a kiejtett hangokat (még ez se igaz) jelöljük az e betűjellel.

_________________

Súlyosan sértő, lingvicista kijelentést tettek az anyanyelvemre, kérem a moderátorok sürgős intézkedését!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A magyar nyelvben a leggyakoribb bëtű az e.

Ha mindet ëgyformán e-nek ejtjük, akkor a beszéd ëgysíkú, "kecskemekëgés" lësz.

Ezért is hasznos a változatosság kedvéért ezt a sok e-t kétféleképpen ejteni.

nëm halt ki az ë

valóban, ennél valamicskét részletësebben a Le az ly-nal, éljen a j! alatt pontosbítottam a véleményëm. A fórumozók többsége láthatóan nëm tësz különségët, de némelyek rajtam kívül is ismerik, ismét mások olykor mëg is kérdëzik vagy más helyën járnak utána ha arra szükségük van, például amikor szóba jött a hëgyes <--> hëgyës különbsége, a hely kéttövűsége (van hely helyet helyek és van hely helyt helyëk is, ugyanilyen kéttövű a jel ..., a helyes (így) valóban ‘«hellyel ellátott, hellyel rëndelkëző,»’ stb.). Én magam csak kurzívált nyelvi adatban szoktam jelölni szakszövegben, mert adalékinformáció, információtöbblet a szó történetéhëz, nagyon ritkán az azonosításához; ezën kívül, úgy értëm mindën más környezetben természetësen nëm írom, azon ëgyszërű oknál fogva mert nëm szokás. Aki nëm tudja, hogy miről van szó, az tényleg nëm tudja és ilyen környezetben való alkalmazása csak zavart okozó modorosság és különcködés, sőt az olvasó froclizása nëtán mëgvetése. Mivel 1957 óta élëk Pestën, nekëm utólag vissza këllëtt tanulnom, a beszédben normálisan nëm használom, főleg ha magyarázok valamit arra szoktam összpontosítani amit mondok és nëm arra, hogy el në tévesszem.
Ha të is ejtëd, hát remek (? rëmëk ), akkor már ketten biztosan vagyunk, örülj neki mint majom a farkának.
Azt azonban në hidd, hogy ettől már különb vagy másoknál; “az alföldieknél, a pestieknél”, és hogy akik ezért “nëm is igazi magyarok”.
Sőt én a szlovák päť számnévben is nyílt ä-t ejtek, amit a szlovák helyësírás annak ellenére mëgkíván, hogy a beszélők többsége [már] nëm tësz különbségët az írás ä és e hangja között; sőt én mondjuk pl. a román vremea ‘az idő’ szót erdélyiesen [vrä·meä]-nek ejtëm.
-*-

Az előbb olvastam ëgy hozzászólásban ëgy olyan véleményt, hogy az ë hang már kihalt a magyar nyelvből.

Nekëm ez eddig ëgyáltalán nëm tűnt fël, talán mert szërintem ëgyáltalán nëm is igaz.

De hogy ezt mëgtudjuk nëm rëprëzëntatívan mëgkérdëzlek titëket kedves fórumtársak, hogy a beszédëtëkben tësztëk-ë különbségët az e és az ë hang között?

Lëhetetlen helyzet ët nëm ejteni e nyelvben?!