NYELVÉSZ

Azért valamennyire igen. A Facebook-ot pl. elég sokan ejtik z helyett sz-szel. Ma reggel pl. így hallottam a tévében, de már nem emlékszem, melyik csatornán.


Találkoztam vele megint. Az ilyenekben tényleg nem zöngétleníti a kódát, csak obstruens vagy szünet előtt. Szünet előtt fakultatív a dolog: vagy zöngétleníti a kódát, vagy svával átszótagolja.

A zöngésségi hasonulás nem működik nála, de egy szótagösszetevőn belül ő sem bír különböző zöngésségű obstruenseket produkálni, ezért azt, hogy mosd, úgy mondja, hogy most (vagy mos-də).

Csak az a kettő közt a nagy különbség, hogy az osszuk(indic.) alakot a beszélők több mint felétől hallhatja emberünk, a Ma[k]da alakot viszont nagyon nem. (De azt egyáltalán tudjuk, hogy mindig, minden kódát zöngétlenít? Pl. padló, padra, padnak, ablak, abrak?)

Erről az jut eszembe, hogy aki nem suksüköl, de szukszüköl, az az osztjuk-at úgy mondja, hogy osszuk, a festjük-et viszont úgy, hogy festyük, vagyis a szociolingvisztikai dolgok inkább analógiásak, mint szabályalapúak.

Na mármost, ha a zöngétlen kóda + zöngés nyitány nem zavaró a betűejtéses alakokban, akkor nem zavaró a nem betűejtésesekben sem.

Nade az esetek másik felében éppen fordítva van (padba, Magda, frizbi, dobna). Tehát máris dől a hipotézised.

Most nincs nálam, de ha jól emlékszem, a Modern fonológiai szöveggyűjtemény valamelyik kötetében olvastam olyanokról, akiknek a nyelvében nincs kóda, de amikor angolul beszélnek, zöngétlenítik a kódában levő mássalhangzókat.


Igen, egynyelvű magyar környezetben nőtt fel.


Nem az.


Hát igen. Talán arról lehet szó, hogy ahogy beszél, az részben betűejtésként is elemezhető, pl. lementem a bol[tb]a, és az olyan betűejtést, amit a tanító néni nem javít ki az olvasásórán, elég jól tűri a magyar anyanyelvű beszélőközösség. A tu[dj]uk-ot ki kell röhögni, de a te[lj]es, az rendben van. Akit a bol[tb]a nem zavar, azt talán a la[pd]a sem zavarja.

Lásd be, az más, azok ismert beszédhibák.
Ez is más, ha tudod, hogy nem az anyanyelve. Az itt emlegetett nő -- ha jól értjük zsigrit -- magyar anyanyelvű környezetben nőtt fel. A sajátossága vagy jellemző az ő környezetére, és akkor egy sajátos nyelvjárás, vagy nem, akkor viszont meglepne, ha senki ne vette volna észre és tette volna szóvá a környezetében. (Ez utóbbit rövidítettem úgy, hogy röhögött rajta.)

Valóban, ott a szó végén van zöngétlenedés, bevallom e példa fölött el is siklottam, ezek szerint akkor a hölgynél a zöngésség szerinti hasonulás sem működik? Biztos, hogy magyar anyanyelvű?

Speciel nekem volt jópár pösze, rosszul artikuláló, raccsoló ismerősöm, akiket néha nem is értettem rendesen, meg egy német anyanyelvű némettanárom, aki a szó(tag)végi [gy]-ket következetesen zöngétlenítette, de meg se fordult a fejemben, hogy röhögni kezdjek rajtuk. Ha ez akaratlan beszédhiba, akkor lehet hiába is szólnak neki, én se nagyon tudom a német homokzsákot [zantzak]-nak ejteni, bár tudom, hogy úgy kéne.

Nem értem, mire gondolsz, teljesen komolyan kérdeztem. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki nem veszi észre, és a környezete sem jelez vissza, hogy teljesen furcsán beszél.
De azokban nem szótag, hanem szó végén van zöngétlenedés, nem? A labda lengyelül, meg oroszul is [bd], nem [pd].

Az előző nem volt egy túlságosan píszí komment… Szegény nő bizonyára nem direkt akar magából hülyét csinálni, csak "ez a szabály" rosszul rögzült benne; tapintatosan jelezni kellene neki, hogy keressen fel egy logopédust…

A topiknyitó kérdése viszont kíváncsivá tett (bár lehet a műveletlenségemről árulkodik) - az "elnyomva" itt arra utal, hogy az emberi nyelvek "többségében" a szótagvégi zörejhangok (teljes) zöngétlenedése az általános, és ahol mégis megmarad a kontraszt (akár részleges zöngétlenedéssel), az a kivétel? (Mondjuk ha ez nincs is így, azért nem feltétlenül kellene pont német hátteret feltételezni a jelenséghez, ha egy csomó szláv nyelvben [pl. orosz] ugyanígy megvan…)

És hogy lehet, hogy nem zavarja, hogy röhög mindenki, amikor beszél?

Ety magyar anyanyelvű nőismerősöm zöngétleníti a szótak végi zörejhangokat, pedik nem is tut németül. Pl. a labdá-t úty mondja, hoty la[p]da. A zátszótagolható zörejhangok van, hoty megússzák a zöngétlenedést, pl. "most me[g]a kezedet".

Hoty lehet, hogy nála nincs elnyomva a szótak végi zöngétlenedés?