Milyen felelőtlen, tényleg, hogy Zamenhof a XIX. században nem gondolt a karakterkódolásra és internetre!

Az IDO-val és a többi ESP-reformmal kapcs ajánlásokra mégis tettek a konzervatívok

Igen, de akkor már sérül a zamenhofi "egy jel - egy hang" "törvény"...

A mássalhangzók e sokszínűsége problémát okoz a helyesírás terén is. A latin betűs írás egyszerűen nem tartalmaz elegendő betűt arra, hogy mindezeket kifejezze, legalábbis úgy semmiképpen, ha valaki el akarja kerülni az abszurd betűértékeket. Tehát, az ESP mellékjeleket használ a mássalhangzókon. Ezek a mellékjelek aztán azonnal problémát okoznak a számítástechnikában és a nyomtatási technikában, ami elkerülhető lett volna egy szűkebb mássalhangzókészlettel (vagy azzal, hogy kettős betűket alkalmaznak, olyanokat, mint pl. az sh vagy a ch – ami általános gyakorlatként el is terjedt az ESPisták között!), és az előzőek ismeretében ezek nem is szerepelnek a később készült nyelvi tervezetekben sem.

Eszperantó: Szemben az angollal

A diplomázók nyelvvizsgakényszere különleges státushoz juttatta a magyar eszperantómozgalmat Európában. Mióta a hónapok alatt elsajátítható nyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni, évente 5500-6000-en tanulnak meg középszinten eszperantóul. *Vérszemet kaptak az európai eszperantisták: magyar jogokat követelnek Brüsszelben.

Dévai Gergely, az ELTE 26 éves informatikusdoktori hallgatója, a MIESZ vezetőségi tagja elmondása szerint a nyelvvizsgaboom nem vitt be tömegeket hozzájuk, bár az arcok között mindig bukkannak fel újak, és folyamatos a cserélődés. Az ifjúsági szervezetnek kb. 7-800 tagja van, ebből kétszázan aktívak, a többiek (a már kiöregedett) pártoló tagok.

Idiomatikus kifejezésektől és kivételektől mentes.

A művészetek közül a legfejlettebb az eszperantó nyelvű irodalom: William Auldot kétszer is jelölték Nobel-díjra. A fordítások között gyakorlatilag már az összes klasszikus megtalálható eszperantóul a Bibliától kezdve Micimackón, Asterixen és a Gyűrűk Urán át a Bádogdobig és a Száz év magányig. A magyarok közül a János vitéz, a Toldi és a Pál utcai fiúk éppúgy, mint Rejtő közel 30 regénye vagy a Sorstalanság.