Nem tudom, fenntartja-e még kalman, hogy nem kíván szóbaállni velem - hiszen ebben az esetben nyilván nem volna túl elegáns, ha kommentálnám a hozzászólását.

Viszont sokkalta tudományosabbnak tűnne nekem e két előbbit meghaladó szintézis.

Igen, amiről beszélsz, az a tudomány előfeltevése. A tudományt lehet szeretni vagy nem szeretni. De ha valaki ezt az előfeltevést nem fogadja el, akkor ne sértődjön meg, ha leáltudományozzák, sőt, egyáltalán ne akarjon a tudomány köntösében megjelenni.

Én azt is nyugodt szívvel mondanám, hogy egy konzisztens elmélet "értékesebb", mint egy inkonzisztens. Ez esetben van olyan értékítélet, ami nem totálisan szubjektív (a logikai inkonzisztencia elég jól ellenőrizhető).

Én értelek teljesen félre, amikor azt vélem kiolvasni a szavaidból, hogy te vagy az, aki épp ilyesmiről beszél?

Kedves szigetva, nem tudom, engem mennyire vélsz besorolhatónak a nyelvművelők halmazába - de, amennyiben igen, akkor hálás lennék, ha megmutatnád nekem: hol keveredek állandóan ellentmondásokba, illetve pontosan mire alapozod azt a meglátásodat, miszerint nem a nyelvet akarnám megismerni, hanem másokat egrecíroztatni?

De ez esztétikai különbség? Nem az van, hogy a nyelvművelők állandóan ellentmondásokba keverednek és nem a nyelvet akarják megismerni, hanem másokat egzecíroztatni?

De ez esztétikai különbség? Nem az van, hogy a nyelvművelők állandóan ellentmondásokba keverednek és nem a nyelvet akarják megismerni, hanem másokat egzecíroztatni?

Ja tényleg: azt nem mondtam, hogy itt bárkinek is igaza lenne! Asszem épp azt fejtegettem mzxnek, hogy szerintem az ,,X értékesebb Y-nál'' igazságát nem lehet megítélni.

Ettől már igazuk lenne? Kétlem.

Már elnézést is, de melyik nyelvész mondta azt, h bármelyik szerkezet/forma/jelenség/stb. azért "úgy helyes, ahogy használjuk", mert "minden szavunk és tettünk a kultúránk része"?

De több embernek értékek ezek, mint nem, nézd meg a Libri boltok top-ten kirakatát, vagy kérdezd meg, miből élnek, miből adják ki Joyce-ot. Igen, tudom, mi vagyunk a jobbak, ezért amit mi tartunk értéknek, az univerzálisan értékes.

Nos, azt, h valóban furcsa-e az a zörej, ami a tüdőből vagy a motorházból jön, nem a tüdőgyógyásznak, ill. az autószerelőnek kell eldöntenie? Érdekes, h ha Salamon azon sír, h nincs már isteni parancs, amit valakik képviselnének és rátukmálnának a jónépre, akkor eközben miért kérdőjelezné meg a tekintély minden szintjét, tehát azt is, h a nyelvész a saját kompetenciáján belül megmondhassa a frankót, és ennek csak egy másik nyelvész -- értsd: a témában felkészült ember -- mondhasson ellent? Vagy hogy van az, h az esztéta felállíthat valamiféle sorrendet az írás- vagy zeneművek között, és ezt a pórnépnek el is kell fogadnia, miközben a nyelvész még azt sem engedheti meg a pórnépnek, h saját belátása szerint beszéljen. Vagy éppen ez a botránykő? Azt nem lehet tűrni, ha pórnép a saját feje után menjen?