NYELVÉSZ

Bocs, miért kellene megmagyarázni? Semmi különös.

A helyesírásunk nem fonetikus, és nem is mondják. Elvben helyesírásunknak három alapelvbe van: kiejtés, szóelemzés, hagyomány. Ami ellentmond az első kettőnek, azt rá lehet fogni a harmadikra. Így is tesznek.



Ezt megmagyaráznád? Mi az, h morfológiai szerkezet?

Az összetételek is morfológiai szerkezetek, függetlenül attól, hogy egybe vagy külön írjuk őket (asztalláb, rántott hús). (ÚMNy, p 188.)
Ez az asztal láb a bútoremberen
a hirtelen rántott hús más, mint a mirelit
(a szemantika ne figyeljen ide!)

Úgy tüünik, az összetételeken csak egy hangsúly van(!).

Antal szerint a szó kritériuma a szóköz és a hangsúly. Ennek megfelelően a 'rántott hús'-ban a hús nem szó, mert nincs rajta hangsúly (amikor van, akkor az akár párizsi szelet is lehet, hirtelen kirántva a sütööbööl).

Ha helyesírásunk fonetikus, mint mondják, miért nem rántotthús? Nem biztos, hogy jó, ha két szó egy szó.[/i]

Ez a Tóta W. egyre hülyébb. Egyébként szarom le, h a Média Iskolát külön írják ()bosszankodjanak azok, akik kezüklbe veszik a MN-t), amíg a Magyar Ösztöndíj Bizottság mint a művelődési/oktatási minisztériumhoz tartozó szerv nem képes egybeírni magát.

Na aki kiváncsi, hogy akkor hogy is kell írni, itt megtalálja

Ha jelzős szerkezetről beszélünk, akkor elvileg a szerkezet megszakítható (szép ház -- szép magas ház) vagy a jelző bővítményeket kaphat (szép ház -- nagyon szép ház). A matematikaszigorlat esetében én nem tudok példát, bár igaz, h egyfelől a *matematika nehéz szigorlat lehetetlensége nem túl meggyőző példa (vö. *válóperes híres ügyvéd[/] -- ha arról van szó, h általában válóperekkel foglalkozik, és nem híres ügyvéd, akinek éppen válópere van, vagy [i]*piros hosszú ceruza -- legalábbis jelentős, írásban vesszővel jelölt szünet neélkül a két jelző között), másfelől vannak dolgok, amiket jelzős szerkezetnek szokás tekinteni, mégis hasonló szerkezeti tulajdonságokat mutatnak *kerti modern locsoló, de még az olyan transzparens szerkezetek is furcsák, mint az ? utcai véres verekedés.

További részletek a néhai fejes PhD-értekezésében: http://nytud.hu/~fejes/phd/index.html

Tökre egyetértek, sztem vadnak is a hangsúly miatt van az az intuíciója, hogy a matematikaszigorlat két szó (nekem egyébként hangsúlyozásra is oan, mint a buszmegálló). Én se mondom, hogy a "melléknév" az egy jó kategória, de az se igaz, hogy a buszmegálló meg a matematikaszigorlat között az lenne a különbség, h az utóbbi "jelzős szerkezet", mer sztem nem, hanem mondjuk a hgsúly, csak ezt akartam írni.

Ha helyesírásról beszélünk, akkor megint fel kell hoznom kedvenc vesszőparipámat, a hangsúlyt. A matematikaszigorlat egy hangsúlyt kap, az alvó oroszlán meg kettőt, mer ott az utótag is. Szerintem ennyi, én valahogy ösztönösen is így működöm, ezért nem bírom megemészteni, hogy a nyitva tartás meg az úti cél (stb nyilván) külön írandó az AkH szerint.

De asszem, az egy hangsúly az összetett szóság mellett is jó érv.


Ezzel egyetértek, melléknév-főnév ügyben nekem se igen vannak hasonló esetekben intuícióim. Mongyuk éppen ezért a gyapjúval kapcsolatban sincs. Felőlem akár lehet melléknév is, nyilván ez semmi mástól nem függ, mint attól, hogy egy adott nyelvtan hogyan határozza meg ezeknek a szófajoknak a disztribúcióját.

Nekem meg nem, a matektanár igen, a matematika jegy és a szigorlat nem. A melléknév-főnév megkülönböztetés egyébként se mindig világos nekem. Mi a helyzet a gyapjúpulóverrel, ott jó az, hogy ez a pulóver nem gyapjú, a gyapjú mégsem tűnik melléknévnek, és a gyapjúpulóver pedig felőlem összetett szó is lehet. De értem, amit mondasz, csak szerintem nem feket-fehér a dolog, a teszted se feltétlenül tökéletes, mert az sem jó legalábbis nekem, hogy *ez az oroszlán nem alvó és az alvó oroszlánt mégis külön kell írni, nem?

De mér? A matematika állítólag nem melléknév, és én látok is ebben rációt (*ez a szigorlat nem matematika). Nekem a matematikaszigorlat oan mint a buszmegálló.

Köszönöm

Görögül kb. kine-mat-ik-a a morfémaszerkezete. Magyarul meg egy morféma. Bár sokaknak feltűnhet a sok ((m)a)tika végű szó.

Nekem a matematika eléggé elemezhetetlennek tűnik, míg kinematika, automatika nem összetett, hanem inkább képzett szó és biztos, hogy nem kine-matika, hanem kinemat-ika.

Egyébként én is külön írnám (vagy különírnám?), de csak mert szerintem nem is összetett szó, hanem jelzős szerkezet.

Asszem, kicsit kevered a helyesírást a nyelvvel. A kérdésed arra vonatkozik, egybe kell-e írni ezeket a dolgokat, nem arra, hogy összetett szók-e. (A szabályzatból vett jó öreg példa ugye a fehérbor meg a fehér bors. Ezeket elvileg így kell leírni, de elég vicces lenne azt állítani, hogy az első összetett szó, a második meg nem, lévén mindkét esetben tök ugyanaz a viszony a két főnév között.)

Tehát helyesírás:
a számítástechnika-szigorlat azért kötőjeles, mert háromtagú összetétel, és hat szótagnál hosszabb.
a matematikaszigorlat azért van egybeírva, mert kéttagú összetétel, és akkor tök mindegy hány szótag.

Mindazonáltal hadd szabaduljon el a pokol. El nem tudom képzelni, miért lenne baj, ha az emberek egy része külön írná a matematika szigorlatot, a többi meg egybe. Különben meg akárhogy írja le akárki, én összetett szónak gondolom, mert csak egy hangsúly van raja legelöl, az utótag nem hangsúlyképes.

A kinematika nálam nem összetett szó, egyszerű. Az én fejemben nincs kine- meg -matika elő- és utógag, az fix. Ha alkalmasint elfogadjuk, hogy mégis van, akkor az viszont, ahogy mondod, nyilván valamiféle prefixum, és nem szó. Szóval itt összetett szóságról szó sincs, és serintem senkinek eszébe nem jutna külön leírni az ilyesféléket.

van ugyan néhány görög-latin prefixum, ami magyarnak is tekinthető (=tényleg, mintha ezen a ponton tényleg megengedne variációkat a szabályzat!!!), de a kine-, mate- biztos nem ilyenek. Az auto- talán.