NYELVÉSZ

Szereti, csak szelektíven: az alsós gyerekek teljesítményét lehet ötfokozatú skálán mérni, csak a pedagógusi munka elemeit nem lehet számszerűsíteni.

Nekem úgy tűnik, hogy Hoffmann Rózsa a kvantitatív módszereket sem szereti:





Pedig:



Jól értem, hogy szerinte:

* a kvalitatív mérés az nem mérés
* megfigyelésből és interjúkból nem lehet kvantitatív mérőszámokat képezni
* nem az empirikus adatokat veszik figyelembe a döntéshozásban?

_________________
http://www.prezzey.net

Bicskanyitogató…

hoffmann rózsa ftw:


ja, bocs, fordítva. wtf.

_________________
- i'm saying things and then hating myself for saying them. how did you get past that?
- didn't.

Az egy dolog, amikor nincs adat a jelenlétről, olyankor nincs mit tenni (hacsak nem mégis nyilvántartani a jelenlétet). Ha van adat, akkor is kérdés viszont, hogy ki értékelhet: az, aki ott volt és vizsgázott is, vagy az is, aki csak felvette a tárgyat, de nem járt be és/vagy nem vizsgázott. Igazából nem tudom 100%-ra megmondani, hogy most ezzel mi a helyzet. De a fő bajom az értékeléssel (a következmények hiányán túl), hogy nem reprezentatív.

Úgy értem, az adott előadásra regisztrálod magad, beírod, h ott voltál. Ennek nincs más szerepe, mint h a kurzus értékelésében a véleményed mennyit nyom a latban.



Sok minden lehet, de összességében kiegyenlítődik, pl. egy sztrájk nem egy tanár kurzusát érinti stb. stb. (Nyilván az is figyelembe vehető, h reggel nyolcra kevesebben járnak be, mint 12-re.) De az összkép mégis pontosabb lesz.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Mit értesz azon, hogy regisztrálni? Minden kurzusra kell regisztrálni, másképp nem tudsz vizsgázni.
Azért ez lehet betegség, sztrájk, akármi miatt is, nem feltétlenül megbizható megkülönböztető jegy.

Lehet úgy is változtatni, h nem kötelező a részvétel, de lehet regisztrálni. Másrészt a kötelező kurzusokon is lehet differenciálni, h hányan éltek a három távollét lehetőségével stb.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nem vagyok benne biztos, hogy jó, ha egy 300-400 fős előadást kötelező látogatottságúvá teszünk. És nem csak a katalógustartás lehetetlensége miatt. Ha valaki úgy is le tud vizsgázni, hogy oda se tolta az orrát, akkor tegye.

A kaposvári történet további részletei: http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_meghekke ... 45747.html

Hát ugye ezen is lehet változtatni.

Egyébként egy értékelési rendszer csak akkor lehet jó, ha eléggé összetett. Pl. az is sokat mutat, hogy hányan járnak be valakinek a kurzusaira, de itt figyelembe kéne venni azt is, hogy az adott hallgatók, akik felveszik, egyébként mennyire szoktak bejárni a kurzusokra (nyilván egy olyan hallgató, aki sehova sem jár be vagy éppen mindenhova bejár, nem mérvadó ebből a szempontból). Az is kérdés, hogy a kurzust kik veszik fel, de itt is meg kell nézni, hogy milyen a diákok tanulmányi eredménye. Ha egy kurzust sokan vesznek fel, és mindenki ötöst szokott kapni, az aligha a tanár munkáját dicséri. De ha egy tanár összes fakultatív kurzusát kevesen veszik fel, igaz, a legkiválóbbak, az sem biztos, hogy jó üzenet, mert esetleg arra utal, hogy a tanár nem elég közérthető (mármint az adott körben). (Persze ettől még jó az, hogy az élcsapat képzésében fontos szerepet tölt be, de lehet, h nem ez az egyedüli szempont.)

Igaz, az értékelési rendszert tényleg csak akkor érdemes finomítani, ha van következménye. Egy közszájon forgó történet. Egy tanár a félév során sosem tartotta meg az óráit, majd félév végén blokkosítva pótórákat tartott és azonnal meg is íratta a zh-t. Mivel ezt rendszeresen játszotta, egy idő után diákok egy csoportja felkereste a tanszékvezetőt, és kérte, hogy tegyen valamit. A tanszékvezető erre azt válaszolta, hogy keressék fel X.Y.-t, aki a tanszéken a tanulmányi ügyekért felelős. A diákok mondták, hogy hát éppen ő küldte őket a tanszékvezetőhöz. "Akkor sajnos nem tehetek semmit" -- mondta a tanszékvezető és széttárta a karját. Ezzel az ügy le volt zárva.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Egy kurzuson vagy kötelező a részvétel, így nincs értelme eszerint differenciálni, vagy nem, ekkor pedig nincsen adat a jelenlétről. Én egyébként egy-egy esetben tapasztaltam olyant, hogy hallgató bosszúból értékelt (legalábbis az érzésem szerint, hiszen a dolog névtelen, nem tudhatom, ki mit írt).

Igen, emiatt sincs értelme, de nem ez az egyetlen oka. Az oktatók értékelése ugyanis önkéntes és opcionális. Bár erről nincsen statisztikai kimutatásom, de pár konkrétabb példa alapján erősen gyanítom, hogy értékelni leginkább az fog, aki nem volt elégedett vmiért az oktatóval (ami lehet jogos is, de akár sima bosszú is vmi vélt sérelemért), így ez az oldal felülreprezentált lesz. Az értékelésnél azt sem veszik figyelembe, hogy a hallgató bejárt-e egyáltalán az órára és ha igen mennyit. És ha a hallgatók nem értékelnek valakit, akkor azt az oktatón kérik számon, ami elég abszurd. Az értékelésnek akkor lenne értelme, ha azt mindenki kitöltené és - ahol lehetséges - súlyoznák az értékeléseket legalább az órai jelenlét alapján.

Nyilván nincs értelme, hiszen az alkalmatlan oktatókat "nem lehet eltávolítani", a felmérés csak a teljesítményelvűség karikatúráját szolgáltathatja. Ebből a szempontból viszont szimmetrikus a helyzet: nemcsak az arra érdemtelen hallgató jut el a diplomáig, hanem az arra érdemtelen oktató is a nyugdíjig.

Nyilván nem fordulna elő ilyen mértékben. De egyelőre a hallgatókat szemlátomást nem igazán érdekli a saját érdekképviseletük működése és munkája, a rendszer viszont úgy van kialakítva, mintha a hallgatói érdekképviselet ténylegesen a hallgatóság érdekeit és akaratát képviselné. Valójában persze nem annyira a hallgatói képviseleti rendszer a rossz, hanem a hallgatók hozzáállása. Mintha a parlamenti választásokon mondjuk az ország 10 százaléka menne el szavazni olyan jelöltekre, akikről még életében nem hallott. A rendszer alkalmazása a rossz, s ettől a hallgatói beleszólás az ügyekbe csak látszólagos. Ez más hasonló hallgatói befolyást lehetővé tevő esetekben is így van, pl. az oktatók értékelésénél, ami ugyan ki van pipálva azzal, hogy létezik, éppen csak értelme nincsen.

Köszönöm ktamnak a remek linket.



Namármost két lehetőség van: 1. a rendszer rossz; 2. a résztvevők rosszak; 3. mindkettő.

Kérdés, hogy ha a rendszer rossz, s teszi lehetővé, hogy egy rosszindulatú szűk kisebbség kicsesszen a lelkiismeretes, tisztességes többséggel, akkor hol a hiba a rendszerben, és hogyan javítható?



Előfordulhatna-e ez, ha a hallgatók többsége a tanulást tartaná szem előtt, ill. ha emellett társadalmi felelősséget is vállalna?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)