|
Csak az én figyelmem kerülte el, vagy nem téma a fórumon az akadémiai helyesírási szabályzat tervezett 12. kiadása, aminek sárga-piros-sötétszürkével kidekorált szövegét véleményezésre immár körözik? Kicsit későn, mert arról meg pláne nem hallottam, hogy a magyar helyesírás alapelveiről valahol is vita lett volna, csak itt van egy "bólintsatok rá -- mi egyeztettünk" elvű gyenge módosítvány. Pedig pl. az ellipszilon (ly) fakultatívvá tétele minumum időszerű lenne, és 1984 előtt legalább vitatkoztak rajta, mégha a megmaradása melletti fő érv az volt is, hogy hogy nézne ki j-vel az, hogy "apáid vére fojt"...
Úgy látom, csak még szarabb lesz ez a mostani, mint volt a 11., súlyosbítva az osirises magánhelyesírással. Vajon miért nem a szoftverekhez hasonlóan számozzák ezeket? Mert hogy mi től lesz ez 12., azt nem látni. Sokkal inkább 11.0.0.1.1-es verzió...
Amelyikben a magyar nyelvművelés koronázatlan vidéki csillagának, Minya Károlynak a (amikor megjelent, évekkel ezelőtt, legtöbbek által szellemifogyatékosnak minősített) ötlete a legnagyobb újítás, a budakeszii meg pompeii írásmódú -i képzős helynevekkel. (Nesze neked, kiejtés elve!)
Köze nincsen napjainkhoz ennek a hevenyészett, átforgatott trágyadombnak (csak még jobban látszik, hogy használhatatlan). Pl. hol marad a számítógépes korszak belőle? Pedig már nemcsak a nyomdászok tudnak tipográfiai játékokat játszani. Miért nem rendelünk jeleket a funkciókhoz (nagy kötőjel: félkvirt / n dash, gondolatjel: kvirt / m dash; miként egyes angolszász kiadványokban)?
És leginkább: miért nem hagyják már békén az embereket az ilyen túlszabályozásokkal? Szét kéne nézni a mai írásbeliségben (ez javarészt elektronikus, mint ez a hozzászólás): mindent úgy írunk, ahogy akarunk! Csak az iskolások cseszegetése miatt, érdemi változtatások nélkül, most kár milliókat kidobni új tankönyvekre, új szabályzatokra...
|
Login
FAQ
Search
