Hogy mi a szó, meglehetősen nehéz kérdés. Megközelíthetjük grammatikai oldalról, szemantikai oldalról, pragmatikai oldalról vagy a szöveg felől is; a szótárírónak inkább azt a kifejezést kell használnia, hogy lexéma. Lexémának, úgynevezett szótári szónak a nyelvnek azokat a legkisebb, önállóan is használt egységeit tekintjük, amelyek jelentése vagy a használata valamilyen módon már társadalmi érvényűvé vált.

A lexéma tehát nem azonos a beszédben, a mondatban használt szóalakkal, hanem az egyes szóelőfordulásokból elvont nyelvi egység. Nem tekintjük szótárazásra érett lexémának azokat az egységeket, amelyek teljesen alkalmilag, egyedileg használódnak, vagyis nincs mögöttük egyfajta társadalmi konszenzus, amely abban a jelentésben, abban a használatban elfogadja őket.