martonfi wrote:
(Implicite persze megint az jön elő, hogy te egy számomra virtuális entitásban, a közösségben mint – szerinted – organizmusban gondolkodsz, én meg úgy gondolom, a közösség nem tud érezni, cselekedni, csak a közösséget alkotó emberek, így korlátolt módon az egyes emberek sorsa, boldogsága, boldogulása, problémája érdekel.)
az asszimilációs törekvések egész közösségeket érintenek, persze azon belül minden egyes embert
martonfi wrote:
tucyka wrote:
A honos kisebbségeket általában megfosztják olyan jogoktól, amelyek a bevándorloknak meg sem voltak soha adatva,
Nem értem, miért érdem az, hogy az ember ott él, ahol ő, de nemcsak ő, hanem a nagyapja is született. (Nem is tartom hátránynak, csak nem értem, ezt miért kéne honorálni.
honorálni?
azt mondod, hogy M.o.-n a kínai bevándorlóknak is ugyanannyi joguk kell legyen az anyanyelvük használatában, mint a románoknak, szlovákoknak, stb.? Ha nem teszel különbséget, akkor a válaszod csakis "igen" lehet. És az araboknak is, meg az oroszoknak is, stb.? Minden bevándorlónak ugyan az a jog járna? Ez abszurd, és egyszerûen megvalósíthatalan.
Vagy oda akarsz kilyukadni, hogy igazából azért ne tegyünk a honos és a nem-honos kisebbség között különbséget, mert egyiknek sem járna semmilyen jog. Asszimilálódjanak, mert az az egyetlen járható út!
martonfi wrote:
Ez valami feudális csökevény a röghözkötöttségből? Mondjuk, tény, hogy a röghözkötöttség nyomai az egész magyar társadalmon fájdalmasan meglátszanak.)
nem hiszem, hogy itt akármilyen feudális csökevényrôl is szó lenne, és azt sem hiszem, hogy a honos és nem-honos kisebbségek megkülönböztetése egyáltalán jellemzô lenne a magyar társadalomra. De a legtöbb európai országra ellenben igen. Szét lehet nézni!
martonfi wrote:
tucyka wrote:
A honos a jogai megtartásán vagy visszanyerésén munkálkodik, de a bevándorló egészen új jogokat kellene magának kiharcoljon (?kiküzdjön?).
Nem. Mindkettő csak az őt mint egyént megillető alapjogokat várja el – méltán.
az alapvetô emberi jogokat igen, de nem a nyelvi jogokat. Még van addig ameddig a törökök a németeknél saját iskolát kapnak. Amugy ök tudatosan felvesznek egy állampolgárságot. És amikor ezt teszik, megesküsznek arra, hogy ök is és az utódaik is minden erejükkel integrálódnak, és nem kérnek maguknak külön jogokat, vagyis elfogadják, hogy azok a törvények érvényesek rájuk is mint a németekre, stb. És a törvény nem azt mondja ki, hogy mindenkinek joga van a saját nyelvén tanulni, hanem azt, hogy az országnyelvén. A honos kisebbségi semmi ilyen esküt nem tett le, tehát joga van jogokat kérni.
Vita tárgya az, hogy mikortól számít honosnak egy bevándorlott nép/csoport. De semmi képpen nem 2-3 generáció után. Országa válogatja, de általában pár száz éves ott tartozkodásuk után.
martonfi wrote:
Vicces lenne a világ, ha mondjuk az elmúlt ezer évben senki nem cserélt volna identitást; elég csak megnézni a különféle DNS-mintákat.
egy szóval sem állítottam, hogy a különbözô népek nem keverednek. De a jogmegfosztások, amiknek ugye ha nyitott szemûek vagyunk akkor tanúi lehetünk, nem az önkéntes asszimiláció jellemzôi, hanem inkább a kényszer asszimilációé. És ez akárhogy is vesszünk nem a keveredés természetes rendje. Az hogy ujra meg ujra vannak vegyes házasságok, meg mindig akadnak személyek akik önszántukból asszimilálódnak, nem jogosítsa fel senki arra, hogy a saját identitásában megmaradt kisebbséget jogoktól fosztja meg és/vagy hátrányba részesítse.