Jóska wrote:
Egy nyelvész az USA-ban feltett egy érdekes kérdést: Hogy van az, h majdnem minden nyelven 'hat' és 'hét' olyan közeli 'hasonlóságot' mutat?
Ködös, gyanús zagyvaságnak tűnik ez így messziről, nem ismerve a témát. (Ha meg majd utánajár valaki, az fog kiderülni, hogy már maga a kérdés is oltári nagy...) Az nyilvánvaló, hogy 7 (4, 3) nyelv példája se bizonyít semmit (különös
tekintettel a forrásra).
Itt állítólag több mint 5000 nyelvből vannak számnevek. Nézd végig, rágd át magad az összehasonlító nyelvészet alapművein (bemelegítésnek: Róna-Tas András: A nyelvrokonság) és az egyes nyelvcsaládok történetének alapvető kézikönyvein (csak afféle tankönyvekre gondolok, mint pl. Hajdú Pétertől a Bevezetés az uráli nyelvtudományba) és máris közelebb leszel a megoldáshoz! (Ez az lesz, hogy a továbbiakban tartózkodok értelmetlen kérdések feltevésétől.)
De ha a kitartás megmarad, akkor jöhetnek a további alapművek, amiket én nem ismerek. Az uráli nyelvek számneveiről asszem, Honti László írt a legalaposabban: Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. Ld. még:
http://www.mtakpa.hu/kpa/kereso/slist.php?kozid=honti. Ebből (meg a Benkő Loránd által főszerkesztőként jegyzett) TESZ.-ből persze az derül ki, hogy köze csak annyi van a
hat-nak a
hét-hez, hogy egymás mellett állnak a számsorban, és a
hét elején csak ezzel magyarázható a
h. (Szabályos alakulással
ét-nek kéne lennie. Ezt hívják szóalakutánzásnak a hagyományos magyar leíró nyelvészetben.)
Amúgy Diana Gainer címe fenn van a linguistlisten (
rasna1@webwide.net), ha ő az; kérdezd meg őt! (Amúgy tényleg nyelvész? Szerintem nem. Ahogy az idézett forrás se nyelvészeti fórum.)