NYELVÉSZ

És ez? Five Jews who changed the world

Moses mondta: “Law is everything.”
Jesus meg azt, hogy: “Love is everything.”
Marx meg: “Money is everything.”
Freud meg: “Sex is everything.”
Aztán jött Einstein: “Everything is relative.”

But we think it is.

De ha már a Bibliánál tartunk: nem kell mindent elhinni.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Mivel Diana nem válaszolt E-mailemre, nem 'forszírozom' tovább a témát, de az alábbi oldalon megtekinthető a teljes hozzászólása (természetesen angolul):

http://members.bib-arch.org/publication ... rticleID=3

Azért - közben - nézegetem ezeken az oldalakon a "nyelvészek" ostromát a 'dilettánsak' által , s arra a megállapításra jutottam, hogy 300+ év vitáját nem fogják egyhamar befejezni!

Nem tudom, mik azok a "földközi tengeri nyelvek", de hogyha ien görög-latin(-etruszk??) + sémi rokonságra gondol(sz), ezt már többen felvetették, legalábbis próbálják a tudományosság szintjére emelni, eddig kevés sikerrel. Többek között ezt a számos dolgot is szokták mondogatni. Az egyik baj az, hogy túl kevés adatuk van, a másik, pedig az, hogy a szavak közötti hasonlóságokra (hangalak és jelentés ugyanaz vagy közeli) építenek, az pedig mindig tévút az összehasonlító nyelvészetben.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat. Előrebocsátom, én nem vagyok "nyelv.ész" , sem "láng.ész" , s csak azért tettem ide a kérdést, mert egyszerűen érdekesnek találtam, és a 'véletlen' hasonlatosság a magyarral (is) megragadta figyelmem.

E késői bejelentkezésem oka az az 5000 nyelves oldal:?:, amit majd elküldök Dianának - ha válaszol E-mailemre. Mindazon (5000+ nyelv után) persze nagyon 'laikusnak' látszik az ő kérdése/észrevétele, de köztünk legyen mondva ez nem lenne az első eset a tudományokban, hogy egy véletlen észrevétel, vagy meglátás rendkivüli eredményekhez vezetett!

Ami Diana képzettségét illeti, ő hívja magát nyelvésznek, bár ahogy említette valahol a Sapir-Whorf hypothesis volt mestertézisének témája. A BAR szerkesztőség is kihagyott egy jó részt hozzászólásából a neten, amit majd ide másolok, ha megkapom tőle az engedélyt. Nagyon valószínűnek tartom, hogy 'felfedezései' a földközi tengeri nyelvekben (s ez számnevekre vonatkozik) érdeklődésének fő témája.

Ez tipikusan azok közé a dolgok közé tartozik, amikor az illető "délibábosok" (vagy nem tudom hogyan kell píszín fogalmazni, nem akarok megbántani senkit) kiválasztanak egy nagy adathalmazból érdekes "összefüggéseket" (jelen esetben a világ többezer nyelvében található 6 és 7 számokra vonatkozó szavak közül) és aztán ezt meglepő tendenciaként tárgyalják.
Az, hogy az indoeurópai nyelvek többségében a 6 és 7 kezdőhangja ugyanaz, nem meglepő, hisz legjobb tudásunk szerint már az alapnyelvben is ugyanaz volt. Egyébként pont e két szóval, és ezek sémi alakjaival szoktak jönni azok, akik egyfajta közös "sémi-indoeurópai" alapnyelvben hisznek.
A szanszkrit 6 egyébként sad (ez most magyaros átírás).
Egy szó mint száz: nem tudjuk értékelni az olyan kijelentéseket, amelyek "majdnem minden nyelv" -ről szólnak, de ügyesen elhallgatják az ellenpéldákat. (Ha nem akarom az oroszt mondani, ami kivételnek számít az indoeurópaiak között, akkor mondjuk mi van a japánnal? Ott sem egyeznek! Stb. stb.)

Ködös, gyanús zagyvaságnak tűnik ez így messziről, nem ismerve a témát. (Ha meg majd utánajár valaki, az fog kiderülni, hogy már maga a kérdés is oltári nagy...) Az nyilvánvaló, hogy 7 (4, 3) nyelv példája se bizonyít semmit (különös tekintettel a forrásra).
Itt állítólag több mint 5000 nyelvből vannak számnevek. Nézd végig, rágd át magad az összehasonlító nyelvészet alapművein (bemelegítésnek: Róna-Tas András: A nyelvrokonság) és az egyes nyelvcsaládok történetének alapvető kézikönyvein (csak afféle tankönyvekre gondolok, mint pl. Hajdú Pétertől a Bevezetés az uráli nyelvtudományba) és máris közelebb leszel a megoldáshoz! (Ez az lesz, hogy a továbbiakban tartózkodok értelmetlen kérdések feltevésétől.)
De ha a kitartás megmarad, akkor jöhetnek a további alapművek, amiket én nem ismerek. Az uráli nyelvek számneveiről asszem, Honti László írt a legalaposabban: Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. Ld. még: http://www.mtakpa.hu/kpa/kereso/slist.php?kozid=honti. Ebből (meg a Benkő Loránd által főszerkesztőként jegyzett) TESZ.-ből persze az derül ki, hogy köze csak annyi van a hat-nak a hét-hez, hogy egymás mellett állnak a számsorban, és a hét elején csak ezzel magyarázható a h. (Szabályos alakulással ét-nek kéne lennie. Ezt hívják szóalakutánzásnak a hagyományos magyar leíró nyelvészetben.)
Amúgy Diana Gainer címe fenn van a linguistlisten (rasna1@webwide.net), ha ő az; kérdezd meg őt! (Amúgy tényleg nyelvész? Szerintem nem. Ahogy az idézett forrás se nyelvészeti fórum.)

Az első háromról sejtem (de majd jönnek itt okosabbak és megmondják, jól-e), a második háromról meg tudom, hogy nem véletlenül hasonlít, ugyanabból az előnyelvből származnak. Ez tehát a látszat ellenére valószínűleg csak három egymástól független példa (ha az etruszkot nem IEu-nak vesszük). Több kéne. De egyébként olyan van, hogy egy térségben beszélt, más-más nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek hasonlítani kezdenek egymásra. Klasszikus példa az erdélyi magyar, román, bolgár, görög infinitivusztalanság (el kell menjek).

A szanszkrit semmiképp, az akkád és az asszír csak nehezen nevezhető földközi tengerinek. A latin meg bronzkorinak.

A 7 latinul egyébként septem (vö. szeptember).

Ki mondta? Gainer Diana, nyelvész, egy hozzászólásában a Biblical Archaeology Review 35. éf. 1. sz.-ban (2009 jan/feb).
Többek között:
Akkadiai nyelv: shishshu - sebe; (minden angol kiejtés szerint)
Asszíriai " : shishshu - siba;
Héber " : shisha - shiva;
Latin " : sex - septum;
Görög " : hex - hepta;
Szanszkrit " : shash - sapta;
Etrusz " : sa (huth) - semph

Ezeket a példákat hozta fel a számnevek bronzkori kutatásából a Földközi Tenger körül. S véleménye szerint ez nem véletlen, hanem valamilyen közös eredetre utal (s mivel a magyar is ide 'jól belefér'), ezért tettem fel a kérdést köztetek.

Ki mondta? Hol? Mit jelentne az, hogy ,,közeli hasonlóság''?

Sok IEu nyelvben ugyanazzal a hanggal kezdődnek, ami azért nem olyan nagy hasonlóság (sokban meg nem, pl. lengyel, orosz), meg másutt tökre nem hasonlítanak, pl. finn kuusi~seitsemän, török altı~yedi. Szóval jó volna azt látni, hogy tényleg olyan nagyon hasonlóak. (Lehet, hogy így van, de gyűjts először meggyőző adatokat.)

BÚÉK (nem tudom első leszek-e?

Egy nyelvész az USA-ban feltett egy érdekes kérdést: Hogy van az, h majdnem minden nyelven 'hat' és 'hét' olyan közeli 'hasonlóságot' mutat?

Belekukkantottam Benkő Lóránd etimológiai szótárába, de nem lettem sokkal okosabb tőle! Kutatta már ezt a témát valaki?