NYELVÉSZ

Szerintem Bauxit kilincses példája épp arra mutat rá, hogy szükséges megkülönböztetni a nyelvi (publikus) szójelentést a szóhoz kapcsolódó egyéni asszociációktól (konnotációktól).

Mennyivel lépünk előre, ha azt gondoljuk a jelentésről, amit Bauxit kolléga mond, és búcsút intünk azoknak az elméleteknek, amiket az említett filozófusok hoztak létre?

Szerintem Bauxit arról beszél, hogy a jelentés nem más, mint a konnotációk összessége, vagyis azoknak az asszociációknak, ami az illető jelhez a fejecskénkben kapcsolódik (egy heterogén katyvasz, érzetek emlékei, az esetleges nyelvi emlékeket is beleértve).

@Kornai: Dehogynem, Frege nélkül is el lehet mondani, el is mondtam. Szerintem Bauxit arról beszél, hogy a jelentés nem más, mint a konnotációk összessége, vagyis azoknak az asszociációknak, ami az illető jelhez a fejecskénkben kapcsolódik (egy heterogén katyvasz, érzetek emlékei, az esetleges nyelvi emlékeket is beleértve).

Amit itt Bauxit mond, az azt jelenti, hogy nincs elméleti vagy egyéb indokunk megkülönböztetni a "jelentést" a "konnotációtól" (Frege szavaival: a "Bedeutung"-ot a "Vorstellung"-tól). Ettől szoktak mindig kiakadni Frege- és Tarski-kompatibilis barátaim [...]

Bauxit kétségtelen szaktekintély a nyelvfilozófia területén, de én most nem fértem hozzá a fájlhoz, mert azt mondja hogy "Sajnos a fájl jelenleg nem tekinthető meg vagy tölthető le.

Nekem sem sikerült letöltenem (egy részét hallottam élőben). De szerintem ezt nem kellett kifejezetten egy autoritástól tanulni, nagyjából ezt szokta gondolni manapság a 'művelt nagyközönség'.

Nem biztos, hogy pont Bauxit kapcsán érdemes Frege-mikrofilológiába bocsájtkozni (egyébként miért is ne) de a Vorstellung (amit angolra "idea" vagy "image" néven szoktak fordítani) az Frege szerint a Sinn-hez is és a Bedeuting-hoz is kapcsolódik, szóval kettő darab van belőle ott ahol a Sinn és a Bedeutung durván eltér. Az, hogy a szójelentéshez kép társul az masszívan bevett eszme a kogszájban a hetvenes évek óta, Jackendoff sokat vacakol ezzel. Frege nélkül nem lehet elmondani mit mondott Bauxit?

Azt, hogy a jelentés szerepét (a kifejezésnek azt a tulajdon(ság)át, hogy jelként képes funkcionálni) valami képszerű tölti be, amit a kifejezéshez asszociálunk és a tárgyra utal, mindenki így gondolta Arisztotelész óta Fregéig, talán a sztoikusokat és Bolzanót kivéve. Ezt a kognitivisták csak újra felfedezték, mint a meleg vizet. Mellesleg a sztoikusok explicite állították, és tkp. Frege nem tagadta, kogy ilyen szubjektív asszociált képek vannak és szerepet játszanak a megértésben (a sztoikusoknál a lekton a phantaszma objektív korrelátuma), csak azt állították, hogy van valami ezekhez képest elsődleges és objektív. Az, hogy a Vorstellung és a konnotáció hogyan kerül össze, nekem egy kicsit magas. A jelentésnek (vagy akár a szubjektív megfelelőjének, hogy fregeánusan fogalmazzak) a konnotációval való meghatározása nem ott hibás, hogy hamis, hanem ott, hogy körkörös. Így bármely kifejezés jelentését csak mások jelentésére lehet visszavezetni.