NYELVÉSZ

(Még jó, hogy nem fejtetted ki, milyet. ) Amúgy persze, hogy botlom, nem is kevésszer. Jelen esetben viszont nem helyesírási volt a botlás, csak a címre emlékeztem rosszul, és lusta voltam megnézni. Szóval a cirill betűt nem írnám nagy C-vel. A cím, pontosan: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (kiadói kolligátum Az újgörög nevek magyar helyesírása című művel).

Tessék, martonfi helyesírási tanácsadót és szótárt írt (méghozzá milyet!), oszt mégis megbotlik...



Akkor már értem Helimski-t is... Bár én mondjuk Sztravinszkijt, Ra(c?)hmanyinovot írnék, sőt, akár Trubeckojt is...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Van két erős kivételcsoport az oroszból való átírás alól. Az egyik a német eredetű nevek csoportja, ezért a Cirill betűs szláv nevek helyesírása az Eisenstein, Richter stb. alakokat preferálja. A másik pedig azon névviselők köre, akik kivándoroltak latin betűs írású nyelvterületre, és ezen a néven váltak híressé, tehát: Stravinsky, Rachmaninov, Trubetzkoy stb.

most közbe eszembe jutott, hgy ez azér jóval bonyolultabb, mer ha mindig így lenne, akkor mongyuk Wolandot is V-vel írnánk. na mindegy.

Télleg, most őt akkor hogy írjuk? Google a legtöbb találatot az Eizenstein verzióra adja (és Sklovszkij róla szóló könyvébe is két i van). Az oroszban egyébként mindkét helyen j szerepel, és ha jól tudom, a cirill betűs tulajdonneveket transzliterálni szoktuk, tehát ez a két j-s változatot indokolná.

Kedves szigetva, értem én a célzást, csak nem egészen fair. Nézd meg, mit írtam négy szóval előtte. Mellesleg példáid azt igazolják, amit az utolsó sorban a városokkal kapcsolatban vetettem fel. Nos, úgy tűnik, ez valóban igaz az országokra is.



Szerintem a dolog nem ilyen egyszerű. Ha pl. a többnyelvűség (magyar--angol, magyar--spanyol) nagyobb lenne, akkor aligha. A Svájc magyaros helyesírása nyilván egy olyan korban alakult ki, amikor még a magyaros írás volt az ideál, vagy egyáltalán fonetikusan írtak le mindent (ill. ki hogy, de végül ez szilárdult meg). Ki tudja, a jövőben mi lesz az ideál...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Ezzel együtt elképzelhető, hogy ha Chile valamiért magyarok tömegének közkedvelt turistacélpontja lenne, vagy minden nap benne lenne a hírekben, vagy valami ilyesmi, akkor pár évtized múlva már csak a magyartanárok harcolnának, hogy ne Csílének írjuk, nem?

Burkina Faso (vagy Faszó?), Lesotho (na jó, az is kicsi), Guinea, Chile, Uruguay, legyen mára elég ennyi.

Azért van más eredmény is: http://www.hoxa.hu/?p1=szavazas&p2=168

Mellesleg nem nyilvános oldal azt ír, amit akar...

halmtomi: Tudtommal az országok nevét mindig magyarosan írjuk (sőt, ha kell, le is fordítjuk, l. Elefántcsontpart). Lichtenstein talán azélrt kivétel, mert majdhogynem városállam. (De asszem Mexikó fővárosa Mexico.) Breslau-t viszont Boroszlónak (is) írjuk. A városoknál is erősen függ attól, mennyire honosodott meg...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

(nem nyilvános oldal, ezért nem linkeltem)

Helyesírástörténeti töprengés. Tud valaki arról valamit, hogy hogyan és mikor alakult ki a [svájc] szó jelenlegi bevett írásmódja, a Svájc? Eléggé elütni tűnik ugyanis attól, ahogyan a német helyneveket írni szoktuk, hiszen nem nagyon találkozni olyasmivel írásban, hogy Lihtenstájn, meg Zalcburg (Zalcpurk?), vagy akár Breszlau, Nojsvanstájnról nem is beszélve Ja, és az Ejzenstejn ne tévesszen meg senkit, ő ugyanis nem város, hanem filmrendező

Mert az egyik magánhangzó, a másik mássalhangzó. Nem röhög!

Mármint hogy a latin eredetiben rövid o hang volt? Akkor viszont nem értem, hogy a konkurenciában mért nem akarták megőrizni a latin eredetibeli hosszú r-t?

Természetesen nem az úzusról, hanem a kódexről beszéltem. (Bár megjegyezném, hogy a Magyar nemzeti szövegtárban 63 árbócra jut 431 árboc. Tudom, javarészt gondozott szövegek.)

Részletesebb adatok (csak a magyarországi alkorpuszból):
árboc sajtó: 75; szépirodalom: 248; tudományos: 41; hivatalos: 30; személyes: 10
árbóc sajtó: 5; szépirodalom: 25; tudományos: 3; hivatalos: 7; személyes: 20

Szóval a változás elindulása látható, de azért nem merném lezajlott változásnak tekinteni.

Lesz? Már nem történt rég meg a változás? Csak még a kodifikátorok nem rögzítették.