Quote: A Marginális lajcsival az a gond, h ha nagyon széles körben "láccik" a véleménye, akkor a sok, még nem marginális lajcsi és lajcsiné bedől neki ha nem lát ellenvéleményt ...
Ilyen alapon minden, a netre felkerülő vélemény meghatározó, hiszen sokan olvashatják. Csakhogy nem fogják sokan olvasni. Ha az index főoldalon hozza, akkor igen. Vagy ha a Nytud. Int. / valamelyik egyetem honlapján jelenik meg, akkor a mögötte álló intézmény tekintélye nyomán valahol tematizálódhat, és akkor lehet hatása.
(Megjegyzem, sejtésem szerint ha az index vmelyik fórumán írja ugyanezt az illető, akkor sokkal többen olvassák, mint ha a virtusra nyomja fel cikként. De lehet, h rosszul mérem fel a hazai internethasználati szokásokat.
Quote: az angol kiejtés nem tartozik a legkönnyebben elsajátíthatók közé, amit csak tovább terhel az a tény, hogy az íráskép és a kiejtés között az a nem-anyanyelvi, aki nem tanulta meg a megfelelési szabályok tömegét, gyakran nem is talál kapcsolatot
Azért a természetes nyelveknél ez általában így van. Talán a finnről mondható el, h elég egyszerű a helyesírása, csak éppen ott is van egy fonéma, amit nem jelölnek. A csehet pl. egyértelműen ki lehet olvasni, de ha írni is akarod, az i-vel és az y-nal rengeteg problémád lesz. Ha áttérünk a puszta kiejtésre, hát a cseh sem a legkönnyebb, de azt hiszem, a nagy világnyelvek közül egyik sem. (Ha mindenképpen muszáj lenne, talán a spanyolra szavaznék. De lehet, h nem ismerem eléggé a spanyolt.  ) A kiejtési nehézségeket nagyban befolyásolja, h mi az anyanyelved. Én azt tapasztaltam, h még a legeyszerűbb dolgok is nehézségeket okozhatnak, pl. akinek nincs az anyanyelvében hosszú magánhangzó, az az esetek többségében soha nem fog tudni egy hosszú magánhangzót rendesen ejteni, helyette mindig diftongusokat ejt. Nem beszélve arról, h összekeveri a hangsúlyt a hosszúsággal. Az eszperantó meg messze nem megoldás, egy finnek pl. gondot okoz, h nem elég, h egynél több szibilláns van benne, de rögtön négy, plusz (ha jól emlékszem) három affrikáta, két különböző h (gondoljunk szegény olaszokra vagy franciákra) stb.
Namármost vegyük észre, h nincs olyan nyelv, amelynek a helyes kiejtését felnőttkorban el lehetne sajátítani (kiv. a rendkívüli tehetségeket). Elég korán kezdve a tanulást viszont mindent lehet, csak kérdés, h akarjuk-e. Viszont: rossz kiejtéssel is tök jól lehet kommunikálni. Aki hallott már afrikai, indiai vagy akár finn politikust nyilatkozni a BBC-n, érti, miről beszélek.
(Megjegyzem, nem egy magyart hallottam, aki irígylésreméltóan kitűnően beszél angolul, de ha máshonnan nem, a mondatlejtéséből mégis kiderül, h magyar.)
|
