Quote:
A nyelvcsaládok kérdése úgy általában egyáltalán nincs tisztázva.
Hogyhogy? Szerintem azok a nyelvek vezethetők vissza egy nyelvcsaládba, amelyek egy nyelvből származnak. A definíció elég világos, kérdés inkább az lehet, hogy mely nyelvek tartoznak össze. Gondolom, nagyobb nyelvcsaládokon olyanokat ért, mint az indoeurópai, uráli (szemben mondjuk a germánnal vagy az ugorral, amelyek nyilván [???] nem külön egységként jöttek Afrikából.
Quote:
Ezt ok is bevalljak, marminthogy Eurazsia a legnehezebb dio,
Az Afrikából való kivándorlás esetében miről beszélhetünk Eurázsián kívül? Afrikáról ugyebár per definicionem nem, azt meg, hogy az Afrikából induló hullámok egységesek maradjanak, míg elérik Alaszkát, nem igazán várhatjuk, ugye? Vagy szerintük az Atlanti-óceánon hajóztak át Amerikába?
Quote:
a Greenberg-fele makromakro-nyelvcsalad [...] egyaltalan nem elfogadott a nytorteneszek kozott (a szakertok majd kijavitanak, ha nem jol tudom).
Én úgy tudom, az Amerikai eléggé elfogadott, csak az Afrikait utasítják el -- de lehet, hogy fordítva???
Quote:
sok helyen nagyon sokaig nem volt migracio, vagy mert kis helyen elzart helyen eltek (pl. magas hegyek kozott), vagy mert nagyon szelsosegesek a korulmenyek (Arktisz, sivatagok).
A nyenyecek a tundrán élnek, és rengeteget vándorolnak, hogy összeszedjék a kaját (maguknak meg a réneknek). Ha jól rémlik, a sivatagi népek is inkább vándorok. Ha nem tévedek, inkább ott ülnek a seggükön, ahol a környékbeli erdőkben is össze lehet szedni a vadat, vagy ahol állandóan a földdel kell foglalkozni. A hegy sem feltétlenül szorít be, a birkapásztorok pl. hatalmasakat vándorolnak a hegyeken.
Quote:
Ez azt jelenti, h az elejen iszonyu alacsony volt a nepsuruseg, es nagyon sokaig kicsi volt az eselye a nyelvi v. nemnyelvi kontaktusnak.
Ha kivetítjük az egész Földre, akkor lehet, de ne felejtsd el, hogy nem egyenletesen oszlottak el, hanem a terjedés vonalában. Sőt, ha egy csapat messzire elszakadt a fő vonaltól, annál elszigeteltebb lett, annál hamarabb változott a nyelve úgy, hogy gyorsan eltűnjön a rokonság minden jele. Arra az időre, amikortól nyelvrokonságról beszélhetünk, már elég nagy népsűrűséget kell feltételeznünk. (Az uráliak--finnugorok annyira érintkeztek z indoeurópaiakkal, hogy még máig is maradtak nyomai ennek az érintkezésnek -- méghozzá olyan erős nyomai, hogy egyesek [minden valószínűség szerint tévbesen] még az uráli--indoeurópai rokonságra is gyanakodtak (-nak).)
Quote:
Szoval egyes esetekben a biologiai jelemzok korrelalnak (megengedem, nagyon sokszor nem). Az egyik leghiresebb az Andaman-szk. (ma India), ahol az oslakok egy sehova nem sorolt nyelven beszelnek, es nagyon elutnek a kornyezo nepektol (alacsony, negroid, de nem teljesen).
A masik pl. a koiszan nyelvek, aminek a beszeloi antropologiailag is nagyon elutnek mindenkitol es nyelvben is.
Ezek inkább ellenpéldák és meg merném kockáztatni, hogy addig érvényesek, amíg a népcsoportok kulturálisan is eltérnek egymástól. (Jó példa lehet erre a mo.-i cigányság: ahogy egyre inkább háttérbe szorult a hagyományos életformájuk, úgy lett egyre erősebb a nyelvi asszociációjuk. Az obi-ugoroknál is azok őrzik a nyelvet, akik a hagyományos életmódot folytatják.)
Különben: ha nem tévedek, éppen a kis népsűrűségű területek kis közösségeiben bevált szokás, hogy a vérfrissítés kedvéért az asszonyt felajánlják a messziről jött idegennek. Ha ez így ment tíz-húszezer évvel ezelőtt, akkor a minimális nyelvi érintkezés mellett is azt kell gondolnunk, hogy a genetikai és a nyelvi öröklés egymástól tök függetlenül ment végbe.
Mivel még kb. egy esszényi érvet tudnék hozni amellett, hogy miért nem lehet a néhány ezer évnél régebbi történelemre nyelvi adatok alapján következtetni, inkább befejezem.
Login
FAQ
Search
)