kalman wrote:
molnarcili wrote:
Sztem a tudás nem osztályozható le.
Akkor asszem, nem értem, mit értesz
tudáson.
Hát, igen, helyben vagyunk.
Tudáson én azt értem, ami a gyereknek a fejében egy adott pillanatban van az adott tárgyról: ismeretek, következtetések, önálló ötletek, összefüggések, analógiák stb. (Azaz mindaz, amit ő a kis agyával meg képes csinálni az új ismereteit felhasználva.) De sztem nem lenne eretnek dolog (vagy mégis?) tudáson az egyéni tudásváltozást érteni: X, y időpontban vett tudása a fenti értelemben, és X, y+n időpontban vett tudása kb. a fenti értelemben. Ezt se lenne hüjeség mérni... ("Magadhoz képest mennyit fejlődtél, fiam!")
Azért nem az agrártörténelem tudását méred a gyereknek, amikor agrárátörténelem tesztet iratsz vele, mert még egy csomó plussz dolog kközrejátszik, nemcsak az agrártörténelmi ismeretei abban, hogy mit produkál éppen a tudásából: triviális dolog: tesztírási rutin, munkatempó, koncetráció, az emlgetett debilizáló stressz (télleg van ilyen, sajnos, nekem van) stb. Ugye, ezek a dolgok azért szoknak még egyetemisták esetében is egyénenként változni. Szal előfordulhat, hogyha szerencsétlenül állnak a csillagok, hogy két kb. ugyanolyan tudású gyerek nem ugyanúgy teljesít.
Login
FAQ
Search
). Mindenesetre semmiféleképpen nem képesség, se a szorgalom, se a magatartás: sztem kb. mindkettő a személy szokásainak megfelelően alakul, és sztem a személy szokásai eléggé leválaszthatatlanok a személyről magáról. A szokásokat persze kicsi korban még lehet formálni, aszondják, úgy 10-12 éves korig, de asszem a magatratás és szorgalom jegy nem ennek a legjobb eszköze, hanem talán mégis inkább a megszégyenítésnek.
Nyilván a nem osztályozós értékelést is tanulni kell, nem lehet nagyon könnyű átállni, sőt. És persze a jegy, az legalább "egyértelmű" s "jelent valamit".
)
).