NYELVÉSZ

ELTE magyar szak, több mint tízéves oktatási tapasztalat, félévenként több csoport hallgató. (Ki lehet találni, hogy kiről van szó, de nem hatalmazott fel arra, hogy megnevezzem.)

"Bejövetel"? Én támogatom. De azér a front/back-et nemcsak én hívom magamba elöl-/hátulképzettnek!
Egyébként ha valamiről nem érdemes vitatkozni, az a terminológia. Nehéz terminusok ellen és mellett meggyőző érveket találni, és ez nem is véletlen.
A magyartanárok egy részével sokat vitatkoztunk a topik, komment terminusok használatán (meg még egy csomó mindenen), vicces, hogy mennyire nem tudták megindokolni, mi a bajuk velük.

Na ha ez reprezentatív, akkor érv.
Ez viszont nem érv. Mert mi is a gyerek neve? Aminek nevezni szokás. Este se azt mondjuk, hogy a föld elfordult a naptól, pedig hát.
Világos, szerintem mindenki hosszú [x]-val mondja. De nem azt írjátok, hogy hosszú [h]-val nincs semmi. Mer akkor hosszú [ʋ]-vel sincs, csak hosszú [v]-vel. Mégis csak jó az a fonológia.

Bocs, teljesen OFF, de kíváncsivá tettél: magadban hogy hívod?

Fonetikát magyar szakon szakmányban oktató kolléga tapasztalata szerint a mély – magas kifejezetten zavarkeltő, mert a hallgatók jelentékeny része nyelvállásfoknak és nem relatív F2-frekvenciának érti, majd közli, hogy az u magas, az e meg mély.
Ezek a metaforák általában nem szerencsések szerintem. Száz éve például a ’zöngés – zöngétlen’ jelentésben találkozhatni volt (így van ennek a múlt ideje? vagy találkozotthatni? vagy találkozhatottni?) a lágy – kemény, amit mi iskolában oroszórán ’palatalizált – velarizált/faring(e)alizált’ jelentésben tanultunk. Hát nem egyszerűbb néven nevezni a gyereket?

Nem tudom mennyire erős érv egy nagyon bevett terminológia létezése. Nekem például nem tetszik a Honfoglalás terminus, magamban nem is hívom így, de nem hiszem, hogy érdemes lenne megváltoztatni, végülis egy hangsor, ami sikeresen referál egy esemény(halmaz)ra, minek bolygatni.

Nagyon köszi!
Teljesen igazad van, ez benne is van a tananyagban, csak innen kimaradt. Elfelejtettem megírni, hogy a szöveg változni fog, miközben ezt olvassátok, mert megpróbáljuk javítani az észrevételeitek alapján.
Hoppá, ezt a tananyagban épp hogy csak megemlítjük, de következetesen az artikulációsat használjuk, szóval ezt nem tudjuk radikálisan javítani. De szerintem nincs is nagyon erős érv a magas---mély preferálása mellett.Én ezt nem hosszú h-val mondom, és nem is hallottam még úgy, hanem hosszú [x]-vel. Arra gondoltunk, hogy az ahhoz-nak pl. nem [h:]-s a kiejtése.

Többit maj javítjuk! Hála! Riszpekt!

1. rész: hangtan

Az oké, hogy a fonetika--fonológia különbségen nem rugóztok (tapasztalatom szerint azt, hogy mi a fonéma, úgyse értik meg gimiben, pedig engem még érdekelt is volna, persze lehet, hogy a magyartanárom... na jó, róla már volt szó), de azért azt nem szokás tagadni, hogy vannak a nyelv szempontjából releváns és nem releváns kontrasztok hangok közt. A hangok jellemzésénél meg persze mindenki attól hepi, ha egybevág a fonetikai és a fonológiai.

,,pl. egyre kevésbé ejtjük hosszan a szomorú szó utolsó magánhangzóját'': inkább úgy mondanám: ,,egyre kevesebben ejtik hosszan...'', mert az eredeti úgy hangzik, mintha a hosszú ú-s ejtés után valami félhosszú jönne, majd idővel azt váltaná a rövid.

A hagyományos magas--mély terminusokat használnám, mert bevett és rövidebb. El lehet mellette mondani, hogy hívják ezeket máshogy is, de az artikulációs megnevezés nem jobb, mint a szokásos akusztikus metafora.

,,minden magánhangzónak van hosszú alakja (kivéve talán a h-t)'': dohhal

A koronális+j összeolvadása alól az r+j kivétel.

[folyt. köv.]

Itt olvasható egy rövid összefoglaló a magyar leíró nyelvtannak arról a részéről, amit a kísérleti tananyagunk valamennyire lefed, és nagyjából abban a formában, ahogy a tananyagban szerepel. Ez a tanároknak szólna (illetve azoknak a tanárszakos hallgatóknak, akik majd szeretnék tanítani a tananyagunkat), nem pedig a gyerekeknek, tehát nem úgy vannak megfogalmazva benne a dolgok, mint a tananyagban, de tartalmilag nagyjából megfelel a kettő egymásnak. Minden észrevételt szívesen fogadunk!

Feltettem egy újabb változatot, a javaslatok többségét beledolgoztam. Számadatokat még nem tettem fel, mert nincs nálam megbízható forrás.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Valóban nem vettem észre. Akkor viszont lehet, hogy más se veszi észre.

Figyuzzatok! Lehet, hogy kalman nem vette észre, hogy a piros szöveg link? Én is csak az ő első reakciórája írt válaszodból jöttem rá. Akkor csinálj egyértelműbb linket (nyíllal, mittomén).

Akkor most nem értem.

1. Én eddig úgy értettem, h erről az oldalról beszélsz: http://fgroszt.nytud.hu/miert/nyrmegallap.htm Itt viszont a felvetett kérdések éppen újabb lapokat nyitnak meg, azaz link van, ahogy te is javaslod.

2. Én abszolúte nem vitatkozom és végképp nem védekezem. Azért írtam, amit írtam, mert kíváncsi vagyok a véleményedre. Problémád volt a kérdésekkel: válaszokat hiányoltál, pedig azok egy kattintással elérhetők. Nem világos, h arra gondoltál-e netán, h nem kellene ezeket külön lapra rakni, hanem legyenek helyben. Erre írtam, h moduláris felépítést képzeltem el. Miért írtam? Hogy mondjad, h akkor jó, vagy mondjad, h akkor sem jó, vagy mondjad, h ne úgy csináljam, ez az egész moduláris elképzelés hülyeség.



Ja, ez tényleg jó ötlet!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Szerintem nem védekezned kellene, hanem elhinni az olvasónak (ebben az esetben nekem), hogy hiányzik onnan valami. Ha nekem eszembe jut azon a ponton, akkor másnak is eszébe fog jutni, és ha szerepel is valahol máshol az oldalakon, akkor is vagy meg kell ismételni az adott helyen, vagy linket kell rakni az adott helyre. Nem értem, miért kéred, hogy olvassuk, és kommentáljuk, ha utána a kommentárokkal akarsz vitatkozni, nem pedig testreszabni úgy, ahogy az olvasóidnak jobban megfelelne.
Nem a számok etimológiájára gondoltam, hanem konkrét adatokra, az etimonok számára.
Ezt tudom én is, akkor írd egyszerűen azt, hogy bizonyíthatóan nem kölcsönzésekről van szó.

Köszönöm!



A linkeken keresztül meg lehet nézni a válaszokat. A későbbiekben is ilyen modulosan szeretném bővíteni, h egy-egy oldal egy viszonylag behatárolt választ adjon egy kérdésre, viszont ízlés szerint további, potenciális kérdésekre lehessen választ keresni.



Gondolom, itt majd lehetne bővíteni a nyelvtípusokkal kapcsolatban, és oda jöhetne ilyen is. Természetesen az angol flektáló is, de a példában épp van egy agglutináló alak, ezt ezért írtam oda. Nyilván ez így pontatlan, majd gondolkodom, hogyan lehetne pontosítani.



Nem hiszem, hogy a számok között olyan jól ki lehetne mutatni a megfeleléseket. (A számok jelentős része nem is közös eredetű.) Az alapszókincs nagyon problémás dolog, és amit az ismeretterjesztő irodalom mond róla, félrevezető is lehet. Pl. egyáltalán nem igaz, h a testrésznevek ősiek, nem kölcsönződnek stb. Ezért próbálom inkább abba az irányba vinni a dolgot, h vannak szavak, amelyek nyilvánvalóan nem egyeztethetőek. Ettől függetlenül később persze lehetne bővíteni további megfelelésekkel, de:

1. Két nyelvből nehéz összeszedni igazán meggyőző adatokat, mert igazán a sok nyelv hálója a meggyőző;
2. sok nyelvből bonyolultabb adatokat reprezentálni, nem beszélve a nyelvjárási adatokról; egyre több szabálytalan fejlődésű alak kerül be, melyek komoly magyarázat nélkül nem lesznek meggyőzőek;
3. erre ott a MSZFE.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)