Quote: Oké, de mi számít formális hipotézistesztelésnek? A kísérletek (pl. EEG, előhívási tesztek stb.) igen? Vagy ez hipotézistesztelés, de nem formális? Vagy nem is hipotézistesztelés? Vagy a statisztikai ellenőrzés teszi formálissá? Smile
Egy EEG-regisztrátum, az egy mérés. Az még nem hipotézistesztelés. De a hipotézisteszteléshez mérés kell.
Pl. amikor élettan gyakorlaton csinálnak velem EEG-t, mert hogy poén, meg demonstrációs célok, meg stb., az még nem tudomány, de amikor elmegyek a csoporttársaim EEG-kísérletére és ott csinálják meg ugyanazt (csak itt egy adott keretben előre explicit módon meghatározott kritériumok alapján értelmezik az adatokat), az már igen.
Mi az a minimum, ami szerintem kell a formális hipotézisteszteléshez:
* legyen egy explicit hipotézis, még a mérés megkezdése előtt (persze ha mértél valamit, és az alapján új dolgokra gondolsz, akkor azt belerakhatod egy következő kísérletbe...) (és a hipotézis nyilván nem a semmiből kerül elő, ahhoz kell a tudományelőttes tevékenység, ami bármi lehet, pl. megfigyelés a természetben, korábbi irodalmak elolvasása, a plafon nézése és közben gondolkodás, stb.)
Pl. a szőke kékszemű lányok nyugalmi állapotban több alfa-hullámot generálnak. Csak írtam egy értelmetlen példát, de ez is érzékelteti, hogy a hipotézis, amíg empirikusan tesztelhető, akármilyen ökörség is lehet (Brain Storming, ezt olvasod?). Pl. akár az is, hogy a Wicca-papnők tudnak varázsolni. (Kérdés, mit mennyire érdemes mérni, minél nagyobb ökörség valami, annál kevésbé. Itt jön be a tudományos paradigma fogalma, ami megmondja, mit érdemes mérni és hogyan. Persze nem teljes pontossággal, úgyhogy időnként lecserélik... na most Kuhn biztos forog a sírjában, pedig még meg se halt  )
* a hipotézisből generáljunk egy előrejelzést (Pl. a Wicca-papnők befolyásolni tudják, milyen számokat dobjon ki a véletlenszám-generátor*.) (A "varázslás" egy elég tág fogalom, célszerű valami olyat származtatni belőle, amit könnyű mérni. Ezt pl. tök könnyű mérni, már ha megoldotta az ember, hogy ne lehessen hozzápiszkálni a generátorhoz stb.)
* legyen mérés (fogjuk a Wicca-papnők reprezentatív mintáját, egyenként leültetjük őket pár percre a véletlenszám-generátor elé, mérjük a kimenetet)
* állapítsuk meg, a mérés eredménye mennyire tudható be a kísérleti beavatkozásnak/feltételeknek és mennyire a véletlennek - ehhez kell a statisztika rendszerint, de nem mindig! Pl. a "létezik" kvantort tartalmazó hipotézisekhez nem biztos, hogy kell  (A példánál maradva: amikor ott ülnek a papnők a laborban és varázsolnak, a gép mondjuk nem 50%, hanem 60% 1-est generál (TFH 0-kat és 1-eket generál). Ez most tényleg több, mint az 50% - a véletlen - vagy csak épp így sikerült? Ehhez kell statisztikai szignifikanciapróba.)
* vonjuk le a megfelelő következtetéseket, akár több lépésben is. (Pl. a próba nem lett szignifikáns, tehát ebben a kísérletben nem nyert bizonyságot, hogy a Wicca-papnők befolyásolni tudják a gépünket, amit elvárhatnánk, ha tudnak varázsolni, tehát nincs bizonyítékunk arra, hogy tudnak varázsolni.)***
Szociolingvisztika példa:
Modell: a tanulatlan emberek többet használnak nonstandard formákat.
Hipotézis: a suksükölés negatívan korrelál az iskolában töltött évek számával.****
Mérés: felnőtt magyar lakosság reprezentatív mintája, spontán beszéd felvétele + iskolában eltöltött évek számának megtudakolása, suksükök megszámolása
Számolás : korrelációs együttható
Konklúzió: nem korrelál, nem utasíthatjuk el a nullhipotézist, a modellünk meggyengült
Generatív nyelvtan példa:
Modell: É. Kiss Katalin Új Magyar Nyelvtan Szintaxis fejezet
Hipotézis: "VP-tagadás esetén a tagadószónak szomszédosnak kell lennie a ragozott igével." (66. o.)
Mérés: É. Kiss Katalin mondatokat generál a fejében található magyar nyelvtannal*****
Számolás: itt egy egyszerű összehasonlítás, nem talál a hipotézissel ellenkező jólformált magyar mondatokat ("kell" -> "nem létezik olyan, hogy nem..." -> egzisztenciális állítás, elég egy ellenpélda)
Konklúzió: a hipotézis megerősödött, a modell nem gyengült meg
Mindent lehet tudományosan vizsgálni, ami a fizikai világra mérhető hatást gyakorol. Persze az irodalomtudomány is élhet ilyen eszközökkel (pl. Petőfi mentális diszpozíciói mérhető hatást gyakoroltak a világra a költeményein keresztül, mérhetünk dolgokat a költeményeivel kapcsolatban és ebből következtethetünk Petőfi diszpozícióira) de szerintem általában nem szokott, vagy igen? (Nem értek hozzá. A posztmodernek tudom, hogy nem mérnek.)
_____
* - csak a félreértés elkerülése végett, valódi véletlenszám-generátor, nem algoritmikus. Egy algoritmust nem igazán lehet befolyásolni, habár lehet h épp az lenne az igazi varázslás
** - fogalmam sincs, mennyire találják el, nem tudok ilyen kísérletről
*** - igazából nem a hipotézis helyességét, hanem a nullhipotézis (tehát hogy nincs semmilyen hatás) elutasíthatóságát vizsgáljuk, de ez most talán annyira nem lényeges.
**** - Egyébként úgy tudom, nem.
***** - Sok nyelvész a nyelvész személyes intuíciójára hivatkozást nem tekinti mérésnek. Kitárgyaljam ezt is?
|
A következményeiről majd azután 
)