NYELVÉSZ

Én a következőkre gondolok:

1. Alapjában véve helyesnek tartom, ha meghúznak bizonyos minőségi határokat, pl. feltételül szabják egy cím, fokozat megszerzését.
2. A nagydoktori fokozat elvben, per definitionem tudományos teljesítmény alapján adható. Ilyen alapon tehát kitűnően megfelel arra, hogy az egyetemi tanárrá kinevezés feltétele legyen.
3. Alapjában véve azt sem értem, miért baj, ha az egyetemek az ilyen kinevezési gyakorlatukat egymáshoz igazítják.
4. Az alapján viszont, ami manapság a nagydoktori címek és akadémikusi kinevezések körül folyik, még egyszer meg kéne gondolniuk...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Én ezt nem tudom értelmezni, h mitől lesz vmi "tisztességes és jó döntés". Nekem eleve nem világos, hogy dönthetnek ők el ilyesmit. Másrészt igenis függ a cím megszerzésének útjától, hogy hogy itélem meg ezt a döntést. Ha például (ne adj' Isten) a Nagy Doktorit kizárólag politikai alapon osztanák, akkor egészen másképp ítélném meg a döntést, mint más esetben.

Ne keverjük a dolgokat. A rektori tanács azon döntése, h csak nagydoktori címmel lehessen valaki egyetemi tanár, lehet teljesen tisztességes és jó döntés. Ettől tök független kérdés, hogy milyen a nagydoktori cím megszerzésének útja. Persze ez utóbbi példának elégnek kellene lennie azon, hogy a rektori tanács elgondolkozzon, hogy valóban azt a döntést hozták-e meg, amit szerettek volna.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Na de KCGy esete nem épp azt mutatja, hogy ez nem olyan könnyűség vagy nehézség kérdése, mint amilyent szeretnénk? Fogd be a pofád és lehetsz akkora doktor lehetsz, hogy csak na. Hát...

Erre vonatkozott a zárójel.



De itt most az egyetemi tanári cím, ill. rektori beosztás megszerzéséről volt szó.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Szerintem még rosszabb is. A képviselő ugyanis akkor a következő választáskor már maga sem indulhatna. A nagydoktori címet pedig praktikusan nem lehet elveszíteni, ami annak fényében különösen felháborító, hogy a cím feltételeként megszabott kvalitásokat viszont definíció szerint igen.

Amennyiben elfogadjuk előfeltételnek, hogy a nagydoktorság csak minőségi alapon dől el. Ez a topik nem feltétlenül támasztja ezt alá.
Meglepne, ha lehetne az alatt. Szerintem egy magát komolyan vevő egyetem tudja maga eldönteni, hogy valaki érdmes-e egy szakmai címre, vagy nem. Hogy ne inflálódjon a dolog (mert gondolhatjuk, hogy az egyetem mindenkit kinevez egyetemi tanárnak, úgyis a költségvetés fizeti), mondhatni olyan, hogy x hallgatóra, y oktatóra, z egyetemi tanárt lehet kinevezni. Mondjuk.

1. Ez a minőség javulásához vezet. (Persze cska ha a kritériumok nem leszenk könnyebben teljesíthetőek.)
2. Ha jól értem, itt nem a rektorság, hanem a professzorság feltételeiről volt szó. Van olyan, hogy rektor csak egyetemi tanár vagy nagydoktor lehet?

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nem, ez olyan, mintha a képviselők arról döntenének, hogy a legközelebbi választásokon már csak az indulhat, akinek vannak bizonyos tulajdonságai, mégpedig olyan, ami a jelenlegi képviselők egy/nagy részének nincs.

Lehet, hogy én vagyok gyengeelméjű, de számomra a hasonlat így működik:

államok || egyetemek
EU || rektori konferencia

Namármost az államok ugyanúgy nem a saját pénzükkel gazdálkodnak (hanem az adófizetőkével), mint az egyetemek (akik közvetve szintén az adófizetők pénzével). Az EU ugyan az állaomk pénzével gazdálkodik, de tkp. az államokével (persze közvetve szintén az adófizetőkével). A rektori konferenciának viszont tudtommal nincs költségvetése, sőt, az, hogy mihez kötik a professzori kinevezést, nem nevezném költségvetési kérdésnek (annak ellenére sem, hogy egy professzori kinevezésnek nyilván anyagi vonzata is van).

Abban viszont megáll a hasonlat, hogy a rektori konferencia, akár csak az EU hozhat döntési irányelveket (pl. hogy hol szabad dohányozni vagy mik lehetnek a professzori kinevezés feltételei). Közösen a döntési jogkörüket szűkítik, ennek semmi köze a költségvetéshez.



Na jó, de az azért természetes, hogy a döntéshozók általában már magas pozícióban vannak. Kicsit olyan ez, mintha kifogásolnád, h a munkanélküli segély mértékéről és feltételeiről a képviselők döntenek, akiknek van állásuk, nem is rossz fizetéssel. (Igaz, legalább bizonytalan. )

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Arról nem is beszélve (de talán erről már volt szó), hogy a rektori konferencia tagjai már benn vannak, és maguk mögött csukják be az ajtót.

Nem, akkor lenne hasonló a helyzet (amivel nem azt akarom mondani, hogy az feltétlenül jobb helyzet lenne, csak hasonló), ha az egyetemek demokratikusan döntötték volna el, hogy lemondanak az autonómiájukról annyiban, hogy egy független szervezetnek (az MTA-nak) vmien döntéséhez kötik a professzori kinevezéseket. (Az európai országokban általában az a szokás, h az ország autonómiáját érintő döntéseket népszavazásra bocsátják.) Az anyagi részével kapcsolatban úgy értettem a hasonlatot, hogy az EU az európai országok által összedobott pénzből gazdálkodik, tehát ebben az értelemben a sajátjáról dönt. Az egyetemek viszont nem a maguk által kitermelt pénzzel gazdálkodnak (legalábbis részben, azt hiszem, jelentős részben), hanem az államtól kapott pénzzel. Ez az én szememben még abszurdabbá teszi, h a rektori konferencia elhatározhat ilyen közös lépéseket. (Nem beszélve arról, h jobb helyeken ez még versenytörvényekbe is ütközhet.)

Nekem ez zavaros. A politikusok sem a magánvagyonukkal gazdálkodnak. Elvben őket is választják, elvben demokratikusan, nem? És a a rektori konferencia valami pénzt is adna a közösbe, és azt újraosztanák, akkor jobb lenne???

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Persze, nem vonom kétségbe, h a rektoroknak joguk van korlátozni az autonómiájukat, pl. úgy, hogy megházasodnak. Az EU azért nem jó hasonlat, mert ott egy alapvetően demokratikus döntéshozási rendszer van, továbbá az EU országai beadják a közösbe a saját költségvetési hozzájárulásukat, és azzal gazdálkodnak, a rektorok viszont a te pénzeddel, amit a költségvetésen keresztül adsz nekik.

Az ingyen sör és az örök élet azért még hiányzik. (copyright MKKP)