Nem lehet, hogy a second egyszerűen nem sorszámnév? (Csak kérdezem.)

Inkább fordtva, nem?A second sorszámnév, de a második nem. Bár disztribúciós elvek alapján ezt is nehéz lenne másnak nevezni, inkább azt kéne mondani, hogy sajátos alakú, nem transzparens stb. Vagy ezt most csak a franciára mondtad?

A "más-" kezdetű szavak (másféle, máshogyan, másfelé, stb.) nem a "második"-ból formálódtak?

Nem lehet, hogy a second egyszerűen nem sorszámnév?

Nem tudom, de az első és -egyedik esetében is így van, sőt, ahogy így hirtelen végiggondolom, az összes általaám ismert nyelvben, kivéve az angolban. (De ugye ott sem az 'első' és a 'második' szabályos, hanem a többi is szabálytalan.) Ezek nyilván kimelt pozíciók, nem is a számuk számít, hanem hogy az élen vannak, a következők, a relevánsak, az elérhetők stb. Az a sajátos, ha az ilyenek jelölésére kialakult alakok továbbterjednek az összetett számnevekre is.

fejes.lászló írta:
Ez önmagában nem érv, miután a dualis elhomályosult, átértékelhetik az alakokat, leelmeznek egy toldalékot és odaragasztják máshova is stb., stb. (Persze ez lehetőség, nem tom, itt mi volt.)
Nem értem, mér lenne a -ce a duális nyoma, a once-nak semmi köze a duálishoz. Ha pedig az lenne a gondolat, hogy a twice azért létezik, mert volt duális, a többit meg ennek a mintájára alkották, akkor be kéne bizonyítani, hogy előbb volt twice, mint once és thrice. Nem hiszem, h ez bizonyítható.

Ez önmagában nem érv, miután a dualis elhomályosult, átértékelhetik az alakokat, leelmeznek egy toldalékot és odaragasztják máshova is stb., stb. (Persze ez lehetőség, nem tom, itt mi volt.)

A twice szerintem nem kettesszám: van thrice is, az egyszerűen valami szorzószámnév.
A twice szerintem nem kettesszám: van thrice is, az egyszerűen valami szorzószámnév.

Mikor alakult ki az a jelenség, h a "2." lehet csak "második", míg a "-kettedik" az összetett számnevekben szerepelhet csak?