NYELVÉSZ :: View topic - "Német szavak magyarosan"

Tudomány

1658 német szó ajándékba némettanulóknak avagy, német szavak a magyarban

Brain Storming - 2006.12.17 13:24
(cikkbevezető a címlapon:)
au jaj!, Backfisch csitri, blamieren szégyenben hoz, blamál; molestieren - zaklat, molesztál, naschen torkoskodik, panieren - (ételt) paníroz, Pflaster - tapasz; kövezet, pompös - pompás

1658 német szó ajándékba némettanulóknak avagy, német szavak a magyarban

Magyarban is használatos német szavak szótára

Előző cikkemből: Gondolatok a gazdaságosság nyelvi vonatkozásairól (Brain Storming -2006.12.15 08:54) egy kis emlékeztető:

Ha a gazdaságosságot a nyelvtanulásra vetítve a könnyű szinonimájaként értelmezzük, akkor egy tanult idegen nyelvben általában a következők számítanak könnyű-nek.
1.a rövid szavak (betűszám vagy kiejtett hangok tekintetében);
2.a nemzetközi szavak;
3.a célnyelv anyanyelvbe asszimilálódott elemei;
4.a célnyelv és az anyanyelv azonos szerkezetű, azonos jelentésű szerkezetei;
5.a célnyelvi és anyanyelvi egységek valamilyen hasonlósága, legyen az íráskép, vagy kiejtés ezen kategóriába tartoznak az ún. hamis barátok(5), ahol nincs tartalmi egyezés, vagy jelentős jelentéseltolódások vannak. (BS, 2006)

Jelen anyag a 2.-es, és 3.-as pontokhoz kapcsolódik.

A német nyelv elég sokáig volt jelen Magyarország területén ahhoz, hogy bizonyos szavakat, kifejezéseket, amelyeket magyarnak gondolunk, valójában német eredetűek azonban a németben is előfordulnak magyar eredetű szavak.

A szóetimológiát egyelőre mellőzve, közreadom azt a szógyűjteményt, amit Halász Előd, 1963-ban kiadott, 7. kiadású Német-Magyar Szótárnak 25.000-es anyagából készítettem.

Aján lom elsősorban a németül tanulók figyelmébe, de valószínűleg azok is haszonnal böngészgethetik, akik a magyar és német nyelv lexikális kapcsolódásai, vagy csupán a magyar nyelv eme nyelvi vonatkozású jellegzetessége után érdeklődnek.

A szólistában megmaradtam az eredeti és a hagyományos jelöléseknél (emiatt eléggé elhúzódott az anyag gépre vitele), úgymint:

- a főnevek neme: r=der, e=die, s=das;

- a főnév egyes számú birtokos esetének végződése;

- a főnév többes számú alanyesete;

- az ige időbeli segédigéjének jelölése: h.=haben, i.=ist, (ha mindkét segédige lehetséges, akkor a kevésbé használatosat zárójelben jeleztem).

A jelentéseknél igyekeztem a szótári anyaghoz igazodni, azonban ha a magyar nyelvhez kapcsolódó jelentés mellett számos egyéb is meg volt adva, akkor csak a magyar vonatkozású jelentés volt az elsődleges, így csak az került bele a listába.

Részletek:

- A, Ä (100)

1. r, Abglantz, -es, - visszfény
2. abnorm abnorm(ális)
3. abstrakt elvont, absztrakt
4. absurd képtelen
5. r, Abzug, -(e)s, -ü.e, - 1. levonás, 2. elvonulás, 3. lefolyás, elköltözködés, 4. levonat, lenyomat
6. e, Administration, -n, - 1. ügyintézés, 2. kiadóhivatal
7. adm inistrieren, h., - 1. igazgat, 2. kezel, adminisztrál
8. r, Admiral, -s, -e, - tengernagy
9. adopt ieren, h., - örökbefogad
10. aff ektieren, h. kényeskedik, affektál

- E (39) -

1. s,Echo, -s, -s, - visszhang
2. echt igaz(i), valódi
3. r,Effekt, -(e)s, -e hatás, effektus
4. egal 1. egyenlő, egyforma; 2. mindegy, közömbös
5. egoitis ch önző, egoista
6. r,Elefan t, -en, -en, - elefánt
7. elegant választékos, elegáns
8. elektris ch villanyos, villamos, elektromos
9. e,Elektrische, -n, -n, - villamos
10. elektr isieren, h. 1. (meg)villanyoz; 2. (átv) felvillanyoz
11. e, Elektrizität, -, -en, - villamoság, elektromosság
12. s ,Element, -(e)s, -e, - elem
13. elementar - elemi
14. e,Ellipse , -, -n, ellipszis
15. emigrieren, i., - emigrál

...

Author:	erik.svoboda [ 2007. March 5, Monday, 22:52 ]
Post subject:
Quote: megenni - Edd meg! Még mindig nem értem, miért gondolod, h a magyar igekötő "alapesetben" az ige előtt áll. Azért, mert a szótárban így van? Nyelvtől független konvenció. (Sőt, az enni meg logikusabb lenne, mert egy helyre kerülnének ugyanazon igék igekötős alakjai.)

Author:	Brain Storming [ 2007. March 5, Monday, 8:31 ]
Post subject:
Iesmikre gondoltam!

Author:	kalman [ 2007. March 5, Monday, 1:17 ]
Post subject:
Brain Storming wrote: A felvetésem az volt, h ezek egyedi esetek-e, (lehet h ezzel a magyar "igekötőmorfológia használat" terén való járatlanságomat demonstrálom???:) vagy rendszerettek, és ha igen, akkor ez mennyiben hasonlíthat a német elváló-nem elválló igekötőrendszerre. Hát speciel az, hogy a felszólításokban az igének a mondat elején kell állnia (és ez történik a németben meg a magyarban, ennek a következménye, hogy az "elváló igekötők" az ige mögé kerülnek), az elég sok nyelvre jellemző, némileg természetes dolog. Tehát a magyarban és a németben bőven egymástól függetlenül is kialakulhattak vagy öröklődhettek.

Author:	Brain Storming [ 2007. March 5, Monday, 0:50 ]
Post subject:
Hohohohohóóóóó! Már megbocs - de sztem itt van az a pont, ahol konkretizélnom kell, mert elszalad veketek pár LAUF-ra a ló! wikiből: Quote: Az igekötők Az igekötők használata hasonló a magyar igekötőhasználathoz. Eltérő a magyartól, hogy vannak elváló és nem elváló igekötők is. Az igekötős igék csoportjai: * elváló igekötős igék Az elváló igekötő mindig hangsúlyos, jelen időben és felszólító módban elválik az igétől, mondatban annak végére kerül. Nem változtaják meg az ige jelentését, inkább árnyalják, lásd steigen = szállni, fellépni v.hova, einsteigen = beszállni v.hova. ragozás: einsteigen - ich steige ein, du steigst ein, er/sie/es steigt ein, wir steigen ein, ihr steigt ein, sie steigen ein. * el nem váló igekötős igék Az el nem váló igekötők mindig hangsúlytalanok, nem válnak el az igétől. Az ige jelentését megváltoztatják, lásd.: kommen = jön, de bekommen = kap. Soha el nem váló igekötők: be-, ge-, ent-, emp-, er-, miss-, ver-, zer-. ragozás: ich bekomme, du bekommst, er/sie,es bekommt, wir bekommen, ihr bekommt, sie bekommen. Amire én gondoltam, azok inkább olyan jelenségek, mint a magyarban a felszólító módban való elvállás, ahol az igekötő, ami az ige elejéhez kapcsolódik "alapesetben", a felszólításkor elválik: Pl. megenni - Edd meg! vagy más jellegű példa: meglátogatni - Ha tudnád, h ki látogat majd meg! Ellenben ott van pl. a klasszikus soha el nem váló fellebezni A felvetésem az volt, h ezek egyedi esetek-e, (lehet h ezzel a magyar "igekötőmorfológia használat" terén való járatlanságomat demonstrálom???:) vagy rendszerettek, és ha igen, akkor ez mennyiben hasonlíthat a német elváló-nem elválló igekötőrendszerre. (pampararaaram-pam-pam .... ennyi)

Author:	kalman [ 2007. March 4, Sunday, 22:37 ]
Post subject:
erik.svoboda wrote: bármit is nevezünk igekötőnek, az korábban határozószó volt. Persze, bármit is nevezünk határozószónak.

NYELVÉSZ http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

"Német szavak magyarosan" http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=8&t=459	Page 3 of 3

Author:	erik.svoboda [ 2007. March 4, Sunday, 22:19 ]
Post subject:
Quote: német hatásra jelent meg a magyarban az igekötő elválása, vagy már azelőtt is megvolt? Namármost: bármit is nevezünk igekötőnek, az korábban határozószó volt. Mi több, ma sem igazán lehet elválasztani, pl. a felmegy az emeletre esetében a fel tekinthető határozószónak is, nem? Vagy mi szól ellene? Furcsa lenne azt képzelni, h a határozószavak nem mozoghattak a mondatban. Én inkább azt kérdezném meg, h az "igekötő"-nek kitüntetett (default???) helye-e az ige előtti pozíció, vagy ugyanúgy egy a sok közül, mint bármelyik más?

Author:	Brain Storming [ 2007. March 1, Thursday, 1:34 ]
Post subject:
Quote: félig-meddig inkorporált bővítmények, adverbiumfélék Ok, legalább jól konstruált nevezéktanokat is hallok! A szókincsnél azt olvastam, hogy talán a magyar is hatott annyira a németre, minta német a magyarra, így az én (1600-as) szólistámban sok olyan lehet, amit a magyarból vehetett át a német; merthogy igaz, hogy a németet hivatalos erőre emelték, de igen alapos aknamunka előzte meg, és erőteljes propaganda is a magyar terjesztését, így az egyik oldali hivatalosságota másik oldali lelkes ellenállás kompenzálhatta. A nyelvtanból, ha van egymáshoz köze a magyarban-németben a megtévesztési azonos módon "elvállóskodó" igekötőknek (majd kereset egy csokorra való példát!), azért kerülhetett át ez a forma (erős feltételezés!), mert a jómagyar nemesség is, akik írni-olvasni tudtak, elsősorban tükörfordítós, vagy kolbászfordítós módon ültettek át egyikről-másikra. Persze itt kérdés, hogy kiknek a kezében volt az akkori magyar nyelvű nyomtatás/könyvkiadás, mert azáltal terjedhettek szélesebb körben a németből sebtiben átvett fordulatok. Gondolom részben ez is lehetett az oka a máig tartó, hagyományosan "macska fel van mászva fára" szlogen túlélésének is, amit még akkor "kódóltak kulturál-genetikusan" a sznobkodó magyarokba, amikor elkezdték elitkedve "kiírtani" a "germanista" határozói igeneveket, még azokat is, amik meg tök praktikusak - lásd. a munka el van végezve, az ebéd meg van főzve. Jól sejtem, hogy ez a forma csak elsősorban a mozgást kifejező igéknél hangzik sután, és a végállapotot kifejezőknél meg úgy jó, ahogy van? Lásd: "elutazva" (érthető, de olyan kényelmetlen talán) - megfőzve (ez teljesen OK).

Author:	kalman [ 2007. March 1, Thursday, 1:12 ]
Post subject:
Brain Storming wrote: német hatásra jelent meg a magyarban az igekötő elválása, vagy már azelőtt is megvolt? Ezt nem tudom. [Na, ez jó magvas meg informatív hozzászólás volt, mi? ] Brain Storming wrote: És egyáltalán - ez a jelenség mennyire általános a nyelvekben ... már amelyikben az igekötő létezik! Egyáltalán mi az, hogy "igekötő"? A nyelvekben az ilyen cuccok (ilyen félig-meddig inkorporált bővítmények, adverbiumfélék, mondom, nem tom, mi az az igekötő) nagyon sokszor átmeneti állapotban vannak a teljes inkorporáció felé. Az oláh cigányban pl. vannak teljesen inkorporáltak (amik még szorosabb egységet alkotnak az igével, mint mondjuk a perzsában), és vannak olyanok, amik akár az ige elé is kerülhetnek (normálisan mögötte van a helyük), szóval ugyanazon a nyelven belül is többféle stádium van általában.

Author:	Brain Storming [ 2007. January 13, Saturday, 18:27 ]
Post subject:
Bartha Csilla: A Kétnyelvűség Alapkérdései c könyvében, 9.3 fejezet: A kétnyelvű oktatás Magyarországon; 9.3.1. "A magyar a tannyelvvé válás útján"-ban részletesen ír a magyarországi német-hatásról.

Author:	Brain Storming [ 2007. January 12, Friday, 22:53 ]
Post subject:
Adaléka a lista elkészítésének, hogy még akkor készült, amikor még azt hittem, hogy valamikor meg tudok majd bírkózni a német nem- és esetegyeztető rendszerével. Sajnos magamon is tapasztaltam, hogy az angol után a német tényleg sokkal nehezebbnek tűnik, mint angol előtanulmányok nélkül (a középiskolában elég jó voltam belőle, még mielőtt az angolt elkezdtem).

Author:	Brain Storming [ 2007. January 10, Wednesday, 21:23 ]
Post subject:
Mutattam az iskolámban a némettanároknak - azt mondták jó, és javasolni fogják a diákoknak!

Author:	erik.svoboda [ 2007. January 10, Wednesday, 10:44 ]
Post subject:
Quote: A német nyelv elég sokáig volt jelen Magyarország területén ahhoz, Ez a megfogalmazás nekem nem igazán tetszik, de hagyjuk. Persze van némi haszna, ha valaki felismeri, h az általa ismert szót németül is használhatja, de szerintem ez nem jelent olyan nagy segítséget. (Magyarul: a nyelvtanulással kapcsolatos szívást nem enyhíti.) Nem minden szó jelent valós segítséget, én pl. az abglancot nem használom, és abban sem vagyok biztos, h minden szövegkörnyezetben megérteném. Quote: 8. elektris ch villanyos, villamos, elektromos 9. e,Elektrische, -n, -n, - villamos 10. elektr isieren, h. 1. (meg)villanyoz; 2. (átv) felvillanyoz 11. e, Elektrizität, -, -en, - villamoság, elektromosság Ez legfeljebb egynek értékelhető, honnan tuudjam, h a németben melyik képzőt kell használni? (Különben: mondja ma valaki azt, h villanyos?)

Page 3 of 3	All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/

Author:	Brain Storming [ 2007. January 10, Wednesday, 11:36 ]
Post subject:
Mint írtam egy 1963-as szótárból készítettem, így előfordulhatnak oylan szóvariánsok, amik a magyarban már kissé átalakultak. az abglanc esetében a magyar "glancol" szóhasználkatot tartottam lényegesnek a kiválasztáskor. Mint a cikk/lista címe is utal rá, ez a szójegyzék elsősorban a nyelvtanulóknak, a lexikális ismereteik bővítésében segíthet - a képzők, stb egyéb alaktani ismeretek hozzátanulandók.