Egyébiránt ha valaki más annotálja, akkor meg nem az a helyzet, hogy a felhasználó a sajátja helyett annak a valakinek az intuíciójára támaszkodik? Mert akkor ezzel sem vagyunk kint a vízből

Semmi akadálya, de akkor az anyanyelvi intuíciójára támaszkodva csinálja, és a korpuszt pont ennek a kiváltására találták ki. Akkor mi a francnak használna korpuszt egyáltalán?

Semmi akadálya, de akkor az anyanyelvi intuíciójára támaszkodva csinálja, és a korpuszt pont ennek a kiváltására találták ki. Akkor mi a francnak használna korpuszt egyáltalán?

nem látom, hogy mi akadálya van annak, hogy XY nyelvész egy adott keresésnél elvégezze azt az elemzést, amit egyébként az annotáló nyelvész végezne el.

Milyen értelemben gondolod a lehetséges szót? A gyakorlatban biztos nem oldható még meg, de azért legyünk optimisták. Kísérletek szerintem történtek már erre, léteznek olyan korpuszok, amiben van valamiféle jelentéstani annotáció, az más kérdés, h. azokkal mennyire vagyunk megelégedve (én biztos nem, mer én semmivel se vagyok ).

Én attól tartok, hogy most a szavakon lovagolsz

szerinted lehet egy korpuszt annotálni? Azaz lehetséges a benne lévő megnyilatkozások szemantikai tartalmát explicitté tenni?

Persze, hogy nincs bennük. Legfeljebb mint anyanyelvi beszélőknek vagy az illető nyelvet ismerőknek eszünkbe jut róluk (mint jelölőkről) néhány jellegzetes használatuk. Szóval semmiképpen se "bennük" van az a tudás, hanem a fejünkben. A korpuszt pedig arra szoktuk használni, hogy a fejünk helyett az ő adataira támaszkodjunk. Tehát a szemantikáról csak akkor tud információval szolgálni, ha annotálva van úgy, ahogy korábban leírtam.

az írásbeli megnyilatkozások jelentése szerinted külön annotáció nélkül nem érhető el ("nincs bennük")? Merthogy a korpusz nem más, mint írásbeli megnyilatkozások tömege.

Mos télleg nem értem, hogy jön ez ide. Az volt a kérdés, mennyi eligazítást tud nyújtani egy korpusz pl. a hapták szó létezéséről (vagy bármilyen más szó létezéséről).

Különben nem kellene ezt valahova külön tenni? Tök érdekes, csak semmi köze se a többes számhoz, se a derivációhoz.

Egyébként nem értem, miért a haptákon lovagoltok még mindig.

Tessék, itt van a suttyomban, a vaktában, az általában és a lóhalálában. kalman, ezekről mind azt mondanád, h a -ban rag van meg bennük? Mivel érvelnél e mellett (vagy ellen, esetleg)?

Mi a különbség egy korpuszban szereplő és egy nem korpuszban szereplő írott megnyilatkozás között? Amikor egy szakkönyvben adsz egy példamondatot, és megállapításokat teszel a jelentéséről, miért feltételezed, hogy az olvasó érteni fogja, mire gondolsz (ti. a jelentésével kapcsoaltban)?