NYELVÉSZ

Énbeszélőmtől származnak, de föltételezem, akár tőled is. Mondd ki e kettőt, majd válassz közülük:
ezzel az eredménnyel a jobb egyetemek 90%-áról kirúgták volna
ezzel az eredménnyel a jobb egyetemek 90%-ából kirúgták volna

Ha a még hosszabb, közbevetéses mondataim életszerűségére célzol: a tanmondatoknak nem stilisztikai mintalovaknak, hanem (pozitív példa esetén) jólformáltaknak kell lenniük.

Egyébként ezek csak példák, felejtősek. A bátortalan állításom az volt: a jelenségért felelős szintaktikai jegy a részhalmazképzés.

Ja, bocs. Nekem meg nagyon sok ilyen esetben nagyon bizonytalan az ítéletem, csodálkozom, hogy egyenesen *-okat használtok. Na mindegy.

Igen, úgy értettem, ahogy szigetva mondja.

Nem tudom R_Gabor hogy gondolta, én úgy, hogy ő úgy, hogy martoni adatai fedik le az ő kompetenciáját, és így az enyém is: az iskolák elenyésző hányadában/*-n, az egyetemek elenyésző hányadán/*-ban.

Nem tudom, honnan, milyen beszélőktől származnak ezek az adatok, mindenesetre éppen ezek azok, amiket sokan nem mondanának, vagy éppen elképzelhetetlennek tartanak, például itt alább/feljebb R_Gabor és szigetva.

(martoni, "f" nélkül )

Félve kotyogok közbe: a szigetva említette szemantikai jegy nem véletlenül a részhalmazképzés? Az egyetemek többsége maga is egyetem típusú, és ennek "kisugárzásaképpen" az egész jelzős szerkezet -n ragot kap: az egyetemek közül talán kettőn. Más példák: az egyetemek zőmén / az iskoláknak jó ha egytizedében; a településeknek a -- világszerte más és más módszerrel mért, de -- túlnyomó többségén / a falvak alig mérhető hányadában. Ezek már azt is mutatják, hogy a szerkezet tagjai nagyon is elszakadhatnak egymástól. Sőt, tagmondat is közbeékelődhet: az egyetemeknek -- bárki bármit állít -- igenis a többségén; az iskoláknak, bármilyen ravasz módszert alkalmazunk is a föltérképezésükhöz, elhanyagolható töredékében.

Természetesen az irányhármasság itt is megvan: ezzel az eredménnyel a jobb egyetemek 90%-áról kirúgták volna / emiatt az iskolák zöméből egy pályázat sem érkezett; a tanyák felére eljut már a villanyvezeték / a városok felébe már villanyvonattal lehet utazni.

Endre, koncentrálj a kompetenciádra, ne hallgass arra, h mit mond a performanciád!

Döntöttél: habozol tovább?

Érdekes, nekem pl. az egyetemek többségén teljesen jónak hangzik, talán mondom is. A 100 forintos kérdés az, h mit tud csinálni ezzel egy szabályrendszer-alapú, pl. generatív nyelvtan (nem a két változat létezésével, azt el tudom képzelni, hanem az egyik vagy a másik erős preferenciájával).

Nekem is. (Mintha itt valamilyen szemantikai jegyek okoznák ezt, amik azonosak a két szerkezetben.)

Nekem mindenhol egyértelműen csak az első jó, tehát szigorúan az alaptaghoz igazodom.

A következő kérdésem van. Vannak azok az esetek, amikor a toldalék megválasztását (leginkább névszói szerkezet toldalékára gondolok) a funkción kívül az alaptag határozza meg. Olyanokra gondolok, mint az iskolában, de az egyetemen, a faluban, de a településen. Nos, mi történik, amikor formailag más alaptagú a szerkezet, de funkcionáilsan mégis az illető lexikai egység játssza a főszerepet? Ti, meg az emberek hogyan választják meg olyankor a toldalékot, és mitől függ ez? Példák: a falvak többségében, de a települések többségén? Vagy a települések többségében? Az iskolák nagy százalékában, de az egyetemek nagy százalékán? Vagy az egyetemek nagy százalékában?