Nálam megvan a funkcionális elkülönülés: a lejtőn lefelé, az emelkedőn meg felfelé megyek, tehát úgy veszem, hogy a nyelvnek ez az oppozíciója a beszélő nézőpontját szeretné kódolni. De persze azt már nem mondom, hogy "lementem a lejtőn, aztán visszafordultam, és felmentem az emelkedőn".
Valószínűleg az oppozícióban a lejtő a jelöletlen, semleges eset -- lehet használni akkor is, ha nem akarok utalni rá, könnyű vagy nehéz volt-e az utam (mint ahogy ha vkire azt mondom, hogy 165 cm magas, azzal még nem köteleztem el magam, hogy magasnak vagy alacsonynak tartom-e).
A joghurt kétféle ejtése szerintem társadalmi és nyelvtörténeti paraméterektől függ: a régebbi, ritkább, magasabb presztízsű változat a /jogurt/ (vö. az átadó nyelvek megfelelő szavait), az újabb, gyakoribb, külön stílusminősítés nélküli pedig a -- betűejtésre visszavezethető -- /jokhurt/.