NYELVÉSZ

Ezzel egyetértek, én az "érvényes következtetés" kifejezést abban a tágabb értelemben használtam természetes nyelvi mondatok közti relációként, amiben pl. a Gamut-könyv is a "valid argument"-re adott természetes nyelvi példákkal kezdődik. Erről persze ők is megjegyzik, hogy "an informal argument is also said to be valid if it can be translated into a valid argument schema".

Belátom, nem volt jó ötlet ezt a következtetést felhozni, mert sok bonyodalmat okoz, részben amiatt is, mert a vita a terjedelmekről is szól. Ezért nekem a szál általános témájához (Mi következik miből?") nincs több megjegyzésem, mert a lényegben egyetértek kalman-nal, és elfogadom, hogy tévedés volt ebben az irányban próbálkozni.

Viszont amit mondani akarok, az szerencsére enélkül is megfogalmazható, ti. hogy szerintem a nem valódi N-ek semmilyen értelemben nem N-ek, még ha a beszélők ezt is mondják róluk.

Itt egy analógia, ami sajnos nem túl jó, de azért valamennyire hasznos lehet: a rész-egész metonímiára egyik példa a "Szükségünk van egy erős kézre" mondat. A beszélők tehát "erős kéz"-nek nevezhetnek valakit, de ugyanakkor nem mondanák az illetőre, hogy egy "valódi" kéz, sőt még önmagában "kéz"-nek se neveznék. Valami ilyesmi lehet a plüssbálna esetében is, azzal a különbséggel, hogy ezt ugyan nevezik bálnának -szerintem ez egy lényegtelen kérdés ahhoz képest, hogy hogyan kategorizálják.

Nekem az a furcsa, h az csak akkor használható, ha x valamilyen értelemben mégis F. AZt pl. h nem igazán mondhatjuk, legfeljebb ha nagyon eszkábálunk köré egy szituációt, amelyben a lovak valamilyen értelemben mégis a tehenek közé sorolódnak. És éppen ez az, amiért nem tudok eszesb következtetésével teljesen egyetérteni.

Úgy érzem, természetes nyelvben ilyet (Ez nem valódi X) mondhatunk leértékelő szándékkal is, akkor is, ha az bizony valódi X Bár a példa nem tökéletes, de vö. Crocodile dundee és az utcai támadó: "Ez kés??"

Ez a szál a Bálna-e a plüssbálna szálhoz kötődik (lazán), a szál összefoglalására nyitottam egy új topikot, és ott került elő a következő:

Azért nyitottam új szálat, mert nekem erről is különvéleményem van, bár lehet, hogy ez össze is függ azzal, amit a plüssbálnás szálban vitattunk. A következményreláció szerintem logikai formulák egy halmaza és egy logikai formula között bír fennálni, nem pedig természetes nyelvi mondatok között. (Szerintem Frege, Tarski és a többiek elég sokat melóztak, hogy ebben rendet rakjanak, és szerintem ebben én őket követem.) Tehát az, hogy a fenti "következtetés" érvényes-e, nem válaszolható meg, hacsak nem logikai formulák vannak a fentiben átírva hétköznapi nyelvre. Ahhoz, hogy megválaszolhassuk, érvényes-e a következtetés, ismernünk kell az illető logikai nyelv szemantikáját. Én nem tudom, hogy eszesb milyen logikai nyelvre gondolt, amikor ezt felírta, és hogy milyen annak a nyelvnek a szemantikája.

Van a "következtetés" szónak egy hétköznapi értelmezése is. Ha úgy fogalmazom át, amit írt, visszajutunk a plüssbálnás topikhoz: "Ha mondhatom valamire, hogy nem valódi F, akkor azt is el kell ismernem róla, hogy nem F (ami nem zárja ki, hogy esetleg az is mondhatom róla, hogy F)?"

Szóval azt gondolom, hogy abban, ahogy eszesb a fenti kérdést feltette, már egy csomó minden előfeltételezve van (a szó technikai értelmében:-)), amit én nem fogadok el, pl. hogy az F egyszerre tekinthető logikai értelemben vett és természetes nyelvi értelemben vett predikátumnak, hogy a következmény egyszerre tekinthető logikai és természetes nyelvi relációnak stb.