NYELVÉSZ

Természetesne ragos névszó, hiszen minden további nélkül kaphat bővítményeket, jelentésileg kompozicionális , kombinálható más inflexiós toldalékokkal (napokig, napjáig) stb.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

igen, de akkor itt mi van?



bocs, most látom, hogy martoni és nem martonfi Innen az ellentmondás a hozzászólások között!!!

Igyekeztem pontosan fogalmazni.


Persze, hogy nem. De főnév határozói szerepet a magyarban ragosan vagy névutóval tölthet be. (Én az utóbbit ki is hagynám, mondván, hogy a névutók alanyesetű főnevet vonzó határozószók.)

Nem hinném, hogy bűvészkedek. Amúgy meg éppen azért kezelném a dolgot a lexikonban, mert nem rendszerszerű. Ha az lenne, akkor a nyelvtanban lenne a helye, és akkor már lehet, hogy érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy lehet-e puszta főnév határozó.

Fent van a mondat főtagja, jobbára az ige, aztán szépen jönnek a bővítményei, majd egyre lejjebb annak a bővítményei...

De, igaz, ez jó.

Viszont érdekes módon más a disztriúciója, mint az egész napnak:

Pista egész nap(*on) dolgozott.
Pista három nap(on) dolgozott.


Pista egész nap(?ot) dolgozott.
Pista három nap(×ot) dolgozott.


Az × itt azt jelenti, h ugyan lehetséges, de mást jelent: a három nap(on) azt, h volt három olyan nap, amikor dolgozott, a három napot azt, 'három egész napot'...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

Nem vicc, a központozás mutatja, hogy a nap nem fordul elő 'napközben', 'nappal' jelentésben.

nekem tökéletes

ez most vicc és én nem értem? Persze, hogy van olyan hogy "napközben" és "nappal".

Béla a héten három nap dolgozott, négy nap szabad volt. Ez nem jó?

lehet én értem félre, de az biztos, hogy itt a fogalmak elég zavarosan vannak használva. Amiért a fönév határozói szerepet tölt be, attól még fönév marad (adverbiale Bestimmung) és nem "lesz" belöle határozószó (Adverb)


ezt én is így látom, de ettôl még mindig nem lesz egy fönév határozószó


ezt aztán végképp nem értem

Sőt, olyan sincs, hogy egész napok dolgozott 'egész napokat (át)dolgozott', egész napja dolgozott 'az egész napját átdolgozta', sőt, olyan sincs, hogy egy/az egész nap dolgozott... Mindez jó érv az ellen, hogy főnév legyen. AZ viszont a határozószói elemzés ellen szól, hogy bővítménye legyen. Igaz, ahogy belegondolok, más bővítménye nem is lehet, mint az egész (*fél nap dolgozott, *három nap dolgozott, *hosszú nap dolgozott)...

Ennek ellenére a Mártonfi-féle bűvészkedést sem tartom elfogadhatónak, mivel a jelenség nem rendszerszerű. Az egyetlen megoldásnak azt látom, hogy ez egy kifejezés, ami így szilárdult meg, és nem vesz tudomást a szintaxisról.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)

A felfelé/lefelé metaforádat se értem, de meg leíró szempontból se lehet igazad. Hogy mást ne mondjak, ha a nap az egész nap miatt lehet határozószó ("felfelé", akármit jelentsen is ez), akkor magában mér nem lehet? (Merhogy nincs olyan, hogy nap *'napközben', *'nappal'.

A helyesírás azonban ennél tovább lép (bár sajnos ezt sehol nem mondja ki): az egyszerűség ki nem mondott elve értelmében, ha a szabályrendszerből következően valamit kétféleképpen lehetne (azonos jelentésben, funkcióban) leírni, és az egyik egyszerűbb a másiknál, akkor az egyszerűbbet, jelöletlenebbet, semlegesebbet kell választani. Minthogy a különírás-egybeírás terén a különírás az alapértelmezett, a jelöletlen, tehát éppen a te megállapításodból következik, hogy a figyelemre méltó különírandó.


Ez már persze elemzés, ítélet kérdése.
A jelenség: van néhány szó, amely képes jelzővel bővülni, miközben ragtalanul betölthet határozói szerepet.
Ennek magyarázatára két lehetőség van (lehet persze több is, de nekem ez a kettő jut eszembe):
1. Ezek a szavak kivételesen ragtalan főnévként lehetnek határozók.
2. Ezek a szavak szófajilag kétarcúak: felfelé határozószók, lefelé főnevek.
A két elemzés közül szerintem a második sokkal jobb: ugyanis olyat jelöl a lexikonban, aminek azért nagyjából ott a helye, míg az első tulajdonképpen a szintaxisba nyúl át. Végtére is a szófajtan a lexikonnak a szintaxis felé nyitott interfésze, tehát azzal, hogy azt mondom valamiről, hogy főnév, azt mondom, hogy raggal ellátva lehet határozó.

Miért hsz., miért nem nominativusban álló főnév?



Na, itt aztán bitos nem határozószó!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)