NYELVÉSZ

Malacsült, pirbur, párkáp.

Megdonálcul meg annyira burgonya, hogy nem is krumplinak becézik, hanem burinak.

Aboszolút nem akarom túllihegni, a lényeget megtárgyaltuk rég, de eszembe jutott valami

Pár hónapja volt valami reklám, amiben a repülőtéren egy kiscsaj csipsszel etette Ronaldinnyót, és olyasmit mondott, hogy "szeretem a parázson sült burgonyát". Mire Ronaldinnyó bizonyítván, hogy a magyar nyelvvel is oly remekül bánik, mint a labdával, simán morfémáira bontotta a szót, és visszakérdezett: "burgonya?".

Szóval nekem itt cefetül oda nem illő volt a burgonya szó, nagyon piszkálta a csőrömet.

Hú, basszus, ez tényleg perverz.

Jé! Köszönöm a tájékoztatást, sokat tanultam most ebből.


Hát nekem a krumplis tészta is fura, normálisan csak grenadírmarsot mondanék, de minden formájában utálom. A káposztás cvekedlit (amit nem nagyon mondanék se tésztának, se kockának) viszont igencsak szeretem. Borssal, mézzel, dióval. Szóval perverz vagyok.

Én burgonyát legfeljebb akadémiai székfoglalóban mondanék, különben krumpli étteremben is meg otthon is meg öltönyben is meg fürdőgatyában is (valszeg cross dressing esetén is, de azt még nem próbáltam). Valószínűleg életemben nem ejtettem ki a számon a burgonya szót.

Nekem a burgonya olyan, mint a krumplis tészta helyett a gránátos kocka. Baromi jelölt.

Engem ez nagyon meglepett, olyannyira, hogy megnéztem az ÉKsz.2-t, és ott is minősítetlen. Ez még jobban meglepett. (Egyébként belső inkonzekvencia, hogy a burgonyának van kifejtő értelmezése, a krumplinak csak egyszavas: burgonya.) Az ÉrtSz. még adott neki egy biz-t. (Én bizony nem kérnék étteremben szóban se krumplit, csak burgonyát, de lehet, hogy túl vagyok gombolkozva. Te mondjuk öltöny-nyakkendőben mondanál krumplit?) Egyébként a burgonya ÉKsz.2-beli vál minősítésével sem értek egyet, mert az inkább hiv vagy valamilyen szaknyelvi szerintem. Az ÉrtSz. viszont a burgonyát nem minősíti. A kettő közötti stiláris kontraszt látszik, de szerintem egyik sem igazán jó megoldás.

Akkor hagyjuk is.

Szerintem apró stiláris botlás. Az a baj, hogy a stílus erősen ízlés, mint tudjuk, azokról igen reménytelen vitatkozni.

Ez itt emelkedett, irodalmias, archaizáló, népies?

Igen. Ha az én nyelvváltozatomról van szó, biztosan.

Úgy, hogy a lévő a választékos-emelkedett, irodalmias, archaizáló, népies jegyek némelyikével mintha rendelkezne, míg a levő egyikkel sem. Épp ezért a lévőt szaxövegben csak erősen korlátozottan használnám, mert modoros lenne.

Jó pragmatikusan lefordítom kockafejű lexikográfusra: csinálnál krumpli címszót (biz) minősítés nélkül?

Ezt most, hogy érted? Én otthonról a lévőt hoztam, könyvekből hamara megvolt a levő is, de semmi különbséget nem érzek köztük, használom és értem mindkettőt, leginkább valami ad hoc fonotaktika alapján. De hogy stiláris jelöltség? Az akadémiai székfoglalómban szigorúan váltakozva használnám őket és ezt érezném stilárisan jelöltnek, nem az egyiket vagy a másikat.

Nemtom, nekem a lévő semmivel se jelöltebb a levőnél, ellenben a krumpli határozottan jelöletlen.