Az eszperantó "szabályainak" "szabálytalanná" minősítése erősen függ attól a nyelvtől, ami az illető nyelvtanuló anyanyelve, vagy pedig attól a nyelvtől, amit az eszperantóul tanuló korábban tanult.
A "túlbonyolítás" is relatív fogalom - egy angol számára bonyolultnak tűnik a tárgyeset jelölése, míg a magyaroknak megkönnyíti a tárgy azonosítását - mind az angoloknak, mind a magyaroknak zavaró lehet a melléknevek főnévvel való eseti és számszerű egyeztetése, míg az olyan nyelvek beszélőinek, akikében ez a jelenség megvan, annak ez szintén nem jelent bonyolítást. Az alaktani "bonyolítás" általában a szórend nagyobb szabadságát jelenti (lásd a magyart), míg az ellentétes pólus (mint pl az angol) nagyobb szórendi kötöttségeket jelent.
_________________ "Le a 'LY'-vel, é'jj'en a 'J'!"
|