tucyka nem erről beszélt, hanem hogy az ő nyelvváltozatába a birtokos szerkezet elé, ha a birtokos személynév (meg még ennél sokkal szélesebb körbe, most rágja a ceruzáját, h pontosan milyen körbe) kötelező a határozott névelő.

Szóval mintha nekem ez inkább lexikális dolog lenne

ismétlem, a saját nyelvváltozatáról mondta, nem a mienkről. És ha jól tudom, ő erdélyi (vagy partiumi, vagy bihari, nem emléxek).

Ezt tucyka is tudja, sőt írta is:

közben rájöttem, hogy mégsem mindig, de még elgondolkozom mikor nem.

Nem lehet, h csak ezért?

Az izgalmas kérdés inkább az, h miért kötelező ebben az esetben. Nem lehet, h csak ezért?

Becsődölhet Magyarország legnagyobb bankja.
Debrecen polgármestere Kósa Lajos.

Az még nem annyira, hiszen van a hazánk, ebbe ékelődik be a mi, ahogy az a háza szerkezetbe az ő vagy a Józsi.

Az izgalmas kérdés inkább az, h miért kötelező ebben az esetben.

Nem lehet, h csak ezért?

Ezt a tulajdonságát osztja többek között a személyragozott ige is.

Ez egy nagyon izgalmas elméleti kérdés, hogy akkor hogy a francba kerül oda.

ha a birtokos nem a nak/nek-kell van kifejezve, akkor a szerkezet mindig kap névelöt. Függelenül attól, hogy személy vagy nem-szemelyröl van szó.

Lineárisan bizony, hogy hozzá. Szemantikailag senki sem "igényli", a szintaxisban meg nem hiszek.

Nana! Ez a névelő nem is a mi-hez kapcsolódik!

Mellesleg szerintem az hazánknak semmi baja a névelővel, max. nem igényli.

mikor se a mi, se a hazánk nem szereti a névelőt.

Mi az, hogy "csak névelővel referálhat"?

én így értelmezem:

Becsődölt az Egeraat központi irodája - a névelö az "iroda"-hoz tartozik és nem a Egeraathoz.