| NYELVÉSZ http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/ |
|
| Kihalt-ë az ë? http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=91&t=1198 |
Page 2 of 9 |
| Author: | Brain Storming [ 2010. December 17, Friday, 9:11 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Quote: Nëm nagyon vagy eleresztve magyar nyelvérzékkel. Csak h egálban legyünk: sztem meg te véled úgy, h a te magyar nyelvérzéked van túlfejlődve... Tréfát félretéve: Quote: Szívesen mëghallgatnám, ahogy például a veszedelemben szót ejtëd. Mint említettem, jómagam ugyanúgy "kiszoktam" az ő-zésből, mint ahogy annakidején "beleszoktam", szóval és ma már /veszedelem/-nek ejtem, míg itt ez elképzelhető /veszödelöm/-ként és /veszedelöm/-ként is. A vesz szót azonban önmagában /vösz/-nek ejtik, a képzett alakoknál azonban változatokat ejtenek, pl. /megvösz/, /mögvesz/, "mögvösz/... |
|
| Author: | park keeper [ 2010. December 17, Friday, 8:50 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Akitlosz wrote: Nëm nagyon vagy eleresztve magyar nyelvérzékkel. Figyelmeztetjük Akitloszt, hogy az ilyen lingvicista megnyilatkozásokat ezen a fórumon nem szeretjük.
|
|
| Author: | Akitlosz [ 2010. December 17, Friday, 5:27 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Brain Storming wrote: Érdekes, hogy ugye "szögedies"-nek mondják, holott abban a városban sokkal korábban eltűnt ez a jelenség, míg a mai napig élénken él itt, Hódmezővásárhelyen - mely város nevét nem lehet ő-zve ejteni, vagyis sem a "mező"-ben, sem a "hely"-ben nem ö-sen ejtik az e-ket. Sőt, még a ma már városnak kinevezett Mindszent városnévben sem ö-znek. A szomszédos Szentes városnévvel kapcs azonban már "törvényszerű" a "szentös" hangalak - holott ott már é-be hajlóan ejtik azokat az e-ket, amiket a vásárhelyiek ö-zve. ... De most ezën mit nëm értesz? Az ë mëg az e az két különböző magánhangzó, csak az írás keveri össze. Hódmezővásárhelyën azért nëm őznek természetësen, mert abban a szóban nincs is zárt ë. Nyílt e az ëgy másik hang, az helyëtt sënki nëm eji sëhol ö-t. Mindszent esetében szintén. Mező, hely, szent ezëk mind kivétel nélkül nyílt e-t tartalmazó szavak, lópikula közük nincs a szëgedi tájszóláshoz, ami ugye szögedi és véletlenül sëm lëhet szegödi, mivel a Szeged szóban a két magánhangzónak sëmmi köze sincs ëgymáshoz, csak ëgyformán írjuk. Sajnos.) Az első zárt ë a másik nyílt e. Szentës esetében mëg fordítva. Ha lënne a szentës szónak más jelëntése is, akkor lënne szentes alak is, a jelëntés mëgkülönböztetés miatt v.ö. jelës és jeles, Szívesen mëghallgatnám, ahogy például a veszedelemben szót ejtëd. Fëlëslegësen tépëm a számat, ha nëm vagy hajlandó elhinni. Ëgy szájról olvasni tudó süketnéma is mëg tudja különböztetni a zárt ë a nyílt e-től, mert majdnëm akkora a különbség, alig kicsivel kisebb az ajkak állása között mint az é és az á között. é-> ë -> (pesti ë -> pesti e) -> e -> á |
|
| Author: | Akitlosz [ 2010. December 17, Friday, 4:55 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Brain Storming wrote: Jut eszembe - nem elsősorban Akitlosz-tól kérdezem: van arról vmiféle tanulmány, h a szegedies Ö-zés mely E-ket érinti? Nekem úgy tűnik, h erőteljes átfedés van a ë és az ö-nek ejtett e között. Abból tűnt fel, h az Akitlosz által írt ë-s szavakban megnéztem, h uabban a pozícióban lévő e-ket errefelé hogyan ejtik az ö-zéssel, és elég jó megfeleléseket kaptam, bár vannak olyan e-k, amiket Akitlosz ë-nek ír, az itteni ö-zők azonban soha. Amikor 14 évesen ideköltöztem (Hódmezővásárhelyre), akkor rövid idő alatt én is áttértem az itteni ö-zésre, majd kb 10 évvel később a 2. házasságomban egy "nyelvjárásmentes" feleségem volt, aki mellett teljesen le is szoktam róla, de a készség megmaradt, bármikor át tudok "térni" és meg tudom ítélni, h természetszerűleg hol ejtenek ö-t. Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között. Tőlem në is kérdëzzél, hátha tudok válaszolni! A szögediek ott őznek a több szótagú szavakban általában, ahol zárt ë található. Ëgy szótagú szavaknál nëm fëltétlenül. Az átfëdés pedig nëm zárt ë = szëgedi őzés irányban van, hanem éppen fordítva. Ahol a szögediek őznek ott biztos zárt ë van máshol. Másrészt mëg azért van, mert nëm ëgységes az ejtés. A lëncse valószínűleg az Alföldön lencse lëhet és lëhet ők mondják eredetibben. Nyugat felé a Dunántúlon több szóban ejtenek zárt ë-t, mint a Dél-Alföldön, még nyugatabbra az Őrvidékën pedig még inkább. A tagadószavak (nem, ne, sem, se) pedig a leginkább összekeverëdëtt ejtésű szavak, mára már nëm igazán kibogozható, hogy zárt vagy nyílt ejtésű lëhetëtt-ë pár száz éve. Ennek ëgyik oka az írásbeliség hiánya, a másik pedig az, hogy sok, nagyon sok a csak ë/e-ben különböző szó(tag), szótő, amelyeknek valójában nincs közük ëgymáshoz, de arra jók, hogy a kiejtést jól összekeverjék. Például a sertés szót az Alföldön, Békésben nyílt e-vel mondják, a sër szó viszont biztosan zárt ë-s, persze köze nincs a sertéshëz, de könnyen mëglëhet, hogy a hasonló, összecsëngő szótagok módosíthatják az ejtést, és ezért gyakori a Dunántúlon már a sërtés ejtés. Ezëk csak tippëk, lëhet butaság, de az ténynek tűnik, hogy a Dunától nyugatra több szóban ejtenek zárt ë-t, mint keletre, és ezért nëm passzol teljesën a zárt ë-zés a szëgedi őzéshëz, de fordítva këll kiindulni. Ahol a szëgediek őznek, az ëlég valószínű, hogy zárt ë máshol, de még azon fëlül is akad(hat)nak zárt ë-vel ejtëtt szavak, főleg nyugat felé haladva, de ahogy a vajdasági szótár mutatja dél felé is. A tagadószavaknál viszont sëmmiféle szabályszërűség nëm figyelhető mëg, az gyakori zárt ë-vel és nyílt e-vel is, nagy a keverëdés, ezért abból nëm lëhet követkëztetésëket levonni. Én zártan ejtëm, de lëhet ez a kisebbségi ejtésmód. Mëg persze fordított jëlenség is előfordul, nyilvánvalóan zárt ë-s szó kinyílik. Például a csecsemőt ma már szinte mindënki nyíltan ejti, csecsemőnek, pedig mindkét e zárt volt benne, mivel csëcs+ënik az eredete. A csëcs/csöcs az biztosan zárt ë-s eredetileg, de valamiért kinyílt a csecsemőben. Szóval én azért nëm vagyon jó ëtalon a szëgedi őzéshez való mëgfelelés vizsgálatához, mert az enyém az dunántúli változat. Ëgy Békés mëgyei zárt ë-ző beszéde és a szëgedi őzés között jóval jobb mëgfelelést fogsz tapasztalni. De igazából fordítva këll nézni, a szëgedi őzés részhalmazát teljesen tartalmazza a zárt ë-zés, de ez utóbbi a nagyobb halmaz. Elnézésëdet kérëm, amiért bele merészëltem szólni. |
|
| Author: | Brain Storming [ 2010. December 16, Thursday, 16:17 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Érdekes, hogy ugye "szögedies"-nek mondják, holott abban a városban sokkal korábban eltűnt ez a jelenség, míg a mai napig élénken él itt, Hódmezővásárhelyen - mely város nevét nem lehet ő-zve ejteni, vagyis sem a "mező"-ben, sem a "hely"-ben nem ö-sen ejtik az e-ket. Sőt, még a ma már városnak kinevezett Mindszent városnévben sem ö-znek. A szomszédos Szentes városnévvel kapcs azonban már "törvényszerű" a "szentös" hangalak - holott ott már é-be hajlóan ejtik azokat az e-ket, amiket a vásárhelyiek ö-zve. ... |
|
| Author: | szigetva [ 2010. December 16, Thursday, 13:09 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Brain Storming wrote: Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között. Az Akitlosz idézte Domonkos Ervin is azt mondja, hogy elég nagy az átfedés, de nem tökéletes. Pl. szóvégén (funkciószavakban) nincs átfedés: në, të, së, de *nö, *tö, *sö. (Ezért van, hogy a ,,szegediben'' nincs háromalakú CVC toldalék, mint a -hoz, -hëz, -höz.)
|
|
| Author: | szigetva [ 2010. December 16, Thursday, 13:06 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Brain Storming wrote: Az angol C /si:/ és S /es/ is hasonló, nem? Hát nem tudom. Mondhatjuk épp, hogy a C két hangot jelöl, a [k]-t és az [s]-t (meg [ʃ]-t), de (mint írod) elég következetesen. Plusz ez egy olyan kontraszt, amit egy nyelv nem nagyon ad fel: nem is privatív, hanem ekvipollens (ahogy a nagy herceg mondaná: értve ezen, hogy nem egy dologban különböznek -- a zöngésségben --, hanem többen -- képzés helye, módja). Az S is ugyan jelölhet a [s~z~ʃ~ʒ] kvartettből bármit, de itt is nagyjából adott a környezetből, hogy mi van: i+mgh/u előtt palatalizáció, intervokálisan meg zöngés, meg a kivételek (base meg ilyenek). Tehát végülis nem igaz, hogy a helyesírás ugyanúgy írná ezeket. A brother vs brothel, either vs ether esetében viszont a helyesírt alakból nem jön ki, hogy [θ] vagy [ð].
|
|
| Author: | Brain Storming [ 2010. December 16, Thursday, 13:03 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Jut eszembe - nem elsősorban Akitlosz-tól kérdezem: van arról vmiféle tanulmány, h a szegedies Ö-zés mely E-ket érinti? Nekem úgy tűnik, h erőteljes átfedés van a ë és az ö-nek ejtett e között. Abból tűnt fel, h az Akitlosz által írt ë-s szavakban megnéztem, h uabban a pozícióban lévő e-ket errefelé hogyan ejtik az ö-zéssel, és elég jó megfeleléseket kaptam, bár vannak olyan e-k, amiket Akitlosz ë-nek ír, az itteni ö-zők azonban soha. Amikor 14 évesen ideköltöztem (Hódmezővásárhelyre), akkor rövid idő alatt én is áttértem az itteni ö-zésre, majd kb 10 évvel később a 2. házasságomban egy "nyelvjárásmentes" feleségem volt, aki mellett teljesen le is szoktam róla, de a készség megmaradt, bármikor át tudok "térni" és meg tudom ítélni, h természetszerűleg hol ejtenek ö-t. Szóval a kérdésem az, h mi az átfedés a kettő között. |
|
| Author: | Brain Storming [ 2010. December 16, Thursday, 11:55 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Az angol C /si:/ és S /es/ is hasonló, nem? Bár most kapásból nem tudnám megmondani, h a S esetében van-e oan kiejtésbeli szabályegyüttes, mint a C esetében; ha jól sejtem a C kiejtését elsősorban az utána álló hangok befolyásolják alapvetően, míg az S-t az előtte állók (persze itt dominál az S szóvégi funkcióegyüttese)... |
|
| Author: | szigetva [ 2010. December 16, Thursday, 9:19 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Akitlosz wrote: szigetva wrote: Azt nem értem, milyen ,,szándékos erőltetést'' érzel abban, hogy a legtöbb magyar beszélőnél eltűnt az [e]~[ɛ] különbsége. Az írást. Az angolban van két hang, a [θ] és a [ð]. Nem sok minimál párért felelősek, de a beszélők következetesen megkülönböztetik őket, nem olvastm még olyan leírást, hogy valakik ezt a különbséget felszámolnák (mondjuk ettől még lehet ilyen nyelvjárás, mindenesetre az ismert nagy nyelvjárások megtartják). Sőt, azok, akikél [θ] > [f], [ð] ugyanúgy > [v], itt sem semlegesül. Ezt a különbséget a helyesírás soha nem jelölte, amikor volt þ, akkor még nem volt kontraszt, a normann írnokok pedig th-val írták és amikor ezt elkezdték még mindig nem volt kontraszt. Később lett, de míg az [f]~[v] esetében ezt az írás többnyire tükrözni kezdte (belief ~ believe, life~live), az [s]~[z], [ʃ]~[ʒ] esetén már nem annyira (ez nehéz is a nem anyanyelvieknek (pha[z]e, de ba[s]e), és van is némi ingadozás (Per[ʃ~ʒ]ian), a [θ] és a [ð] esetén következetes a különbség, és alig van ingadozás, az is szó végén (wi[θ~ð]), ami viszont a szóvégi zöngétlenedés műve. Vagyis az, hogy a helyesírás két hang különbségét soha sem jelölte, nem befolyásolta, hogy ezeket öt-, hatszáz éve a beszélők máshogy ejtik. |
|
| Author: | Akitlosz [ 2010. December 16, Thursday, 6:06 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Quote: Vajdasági magyar szótár Domonkos Ervin, v, 08/12/2007 - 20:34 Ez a dokumentum a vajdasági magyar nyelvjárásban elterjedt szavakat, kifejezéseket tartalmazza – azokat, amelyek Magyarországon nem, illetve csak szórványosan vannak használatban, de az itteni magyarság előszeretettel használja. Leginkább szerb, illetve német eredetű jövevényszavakat találunk a speciális vajdasági szókincsben, de léteznek saját, helyi eredetű magyar szavaink, kifejezéseink is. Burány Béla után szabadon - az „ë” betű e szótárban rövid „é” hangot jelöl (kb. az „e” és „é” között álló hang). A feltüntetett szavakon kívül az „ë” hangot az esetek többségében ott használjuk, ahol a „szögedi őző” nyelvjárás az „e” helyett „ö”-t mond (igazából nem ennyire egyszerű a szabály, de kiindulásnak nem rossz). Amennyiben ismersz olyan kifejezést, amely nem szerepel ebben a lenti listában, kérlek írd meg – jelentésével, előfordulási helyével együtt – az email címre. Domonkos Ervin Zenta, 2007. augusztus 11. _ ájde - felszólítás, biztatás, nógatás (pl ájde menjünk, de lehet kombináció is: ájde ne szarjá má) ambaszádor - takaró, pokróc bambusz - vörösboros kóla bara – láp, mocsaras természetvédelmi táj baszárka vagy jebakli - ujjatlan mellény batri, batéria - elem batrilámpa - elemlámpa, zseblámpa bazën - medence bënnszülött - magyar állampolgár (viccesen) betegkönyv - egészségügyi könyvecske, kb. az a funkciója, mint a TAJ-kártyának betegsegélyző, szíz - társadalombiztosító bevanda - vörösbor+víz (állítólag már az etruszkok is így itták, azóta csillió alverziója van pl. katonai bevanda - vörösbor+víz+bróm a készenléti szint növelésére) blok - rajz-lap (A3 v A2 méret, főleg általános iskola) blúz - hosszú ujjú felső, de van, aki pólóra is használja (NEM csak az anyaországi nyelvben elterjedt női ruhafajtára használják) borovnica - áfonya budzsët - állami finanszírozás (egyetemen) cimet - fahéj cajgli - bicikli csasztizik (valaki(k)nek) - meghív valakiket valamire (ebéd, ital, stb.), önmagában használva általában nagyobb társaságra értendő csipisz - fityisz csirkekoncëntrát, koncëntrát - csirketáp digitron - zsebszámológép diplomál - diplomázik dóm – kollégium, diákotthon dozvola - engedély döce - duci, kövér drëssz - mez (sportcsapaté) dunav - pelinkovac + (narancs/alma(?)) dzsúz dusëk - úszómatrac dzsëkkëskëdik - híreskedik, felvág valamivel dzsëzva - kávéfőző edény dzsúz - narancslé dzsúzvodka - vodka-narancs ëkrán – képernyő, monitor elemi iskola - általános iskola ellenőrző - röpdolgozat eszcajg - étkészlet eurokrém - mogyorókrém EXTRA - pelinkovac + sör (ennek mintha lenne mas neve is) fáj a faszom! (v.: fáj a tököm, fáj a f...fülem) - nem érdekel, kit érdekel?, elegem van! farmërka - farmernadrág firhangos gombóc - hajába főtt krumpli (Kishegyes, régi) firma - cég, vállalat flomasztër - filctoll fogja a csipiszt - szorít neki frájer - menő, divatos pasi furás - csiklandós fuszekli - zokni gajba - (italos) rekesz gané - szemét alak, rosszindulatú (viccesen) garaboly - fonott kosár gemist - fehérbor+ásványvíz gelvás - beteg (tréf.) "nem bírja a gesnyéd" - "nem bírja a beled" vagy "rossz a gyomrod" gripa - influenza gurnjak - vinjak + guarana guszti - rostos üdítő ital gúzsva - tömeg gyuvëcs - lecsószerű étel, csirkehússal hajtási engedély - vezetői jogosítvány hëlánka - biciklisnadrág hémiszka - töltő toll hosszú fény - reflektor (autón) intő - egyes a bizonyítványban internátus - kollégium jebote - bazmeg jogurt - joghurt kesza - zacskó kaciga - bukósisak karmonádli - karaj kidobja a smigavacot - jelez, indexel (autóval) kikiriki - földimogyoró kladionica - fogadóiroda klikkër - üveggolyó kocája van - malaca van, szerencséje van koki - kb. "barack a fejre" (egy finom ütés a másik fejére akkor, ha az levágatta a haját) kokica - pattogatott kukorica konduktőr, konduktër - kalauz kopacska - focicipő (stoplis) kópé - kóla + pelinkovac kovërta - boríték kugli - teke, gömb (fagyi) kuka - vonóhorog kúla - tömbház, lakótömb lerni - sütő lícsna - személyi igazolvány limënkás szokk - dobozos üdítő luszter - mennyezeti lámpa macola - a koki közeli-, a tockos távoli rokona. nyíratkozásért is adhatjuk vagy csak siman nemfigyelésért, esetleg "ki állja tovább" párviadalban. egy (kezdők + Beograd) vagy két (haladók + Szabadka) középső ujj másik kézzel felfeszítve, delikvens koponyájára lecsattintva magasnyakú - garbó majica - póló, trikó majzos - maszatos (pl kisgyerek evés után) mendrovác - tróger mici - baseball-sapka motokultivátor - motoros eke, rotációs kapa muszaka - rakott krumpli, zöldséggel, hússal namjestaj - bor és víz külön pohárban në szarjál! - ne hülyéskedj!, nem mondod komolyan! nëuró - idegosztály odaát - Magyarországon odbojka- röplabda önki - önkiszolgáló élelmiszerbolt, becézve örökíró - toll pácó - patkány passzus - útlevél patëntos cëruza - rotring patika - tornacipő pertli - cipőfűző picigën - lábtenisz picskumater - "...poetikus indulatszó" plasztelin - gyúrma plasztika, plasztik - műanyag podmornica - tengeralattjáró pelinkováccal praksza - gyakorlat prikolica - utánfutó rëszkíroz - kockáztat rëzërvál - lefoglal, de tedd rezervára: tedd takarékra (gázt) rica - napraforgómag, szotyola ringli - főzőlap rühös a gumi - mikor a gumiabroncs megrepedezik az állástól sank - bárpult sinóbusz, sínbusz - egykupés vasúti személyszállító eszköz („szürke villám” néven is emlegetik, kb. 40 km/h a végsebessége, és kb. 40 kilométerenként lerobban ) siska - fru-fru slag - tejszínhab slagos guszti - rostos üdítő tejszínhabbal smigavac - index, irányjelző (autón) sokkszoba - intenzív osztály sporhët - tűzhely, sparhert spricer - fehérbor+szóda (nagyfröccs) stápity, sós pálca - ropi stelázsi, vagy telázsi - polc stósz - poén, trükk susis trénërka - suhogós tréningruha suskavác - susogós kabát, dzseki sűrű szokk - rostos üdítő szárma - töltött káposzta szëlotép - cellux szëmafor - jelzőlámpa (közúton és vasútnál is) szenf - mustár szirup - szörp szkoccs - ragasztószalag szokk - üdítő sztiropor - hungarocell szvetter - pulóver tökös gabanyica - tökös piteszerű sütemény trénërka - tréningruha, szabadidőruha, mackó tyufta - paradicsomos húsgombóc ugye - "figyelj ide" értelemben is Vajdaság - a Vajdaság (a vajdaságiak névelő nélkül használják) vëzája van - protekciója van vinjakolada - vinjak + coca cola virágzik a haja - töredezettt a haja zadruga - mezőgazdasági termelőszövetkezet zsír - gyenge minőségű, béna (bár újabban kezd elterjedni a magyarországi pozitív jelentése is) zsúrka - buli, parti Jellemző és ëgyben nagyon szomorú, hogy kisebbségi létbe elszakított magyarok még mindig jobban ismerik a magyar nyelv alapvető hangjait, mint ëgyes magyarországi "nyelvészëk", akiknek ez a szakmájuk lënne, de inkább csak a nyelv sorvasztásán ügyködnek és még az információ adást is akadályozni próbálják. |
|
| Author: | lucas.shell [ 2010. December 15, Wednesday, 13:49 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
Akitlosz wrote: lucas.shell wrote: Ja, csak az a gond, hogy Telegdi műve már jócskán kívül esik a középkoron. Minden felosztás önkényes. Szóval az is vélemény kérdése, hogy meddig tartott a középkor. Nálam 1642ig. Te nem tudom miben hiszel, ha 1492-ben, akkor az ugyan nem történt meg, ami annak az évnek tulajdonítanak. Amerika Leif Erikson fedezte fel 1000-ben, ezért 1492-ben semmi olyan nem történt, amihez történelmi korszakot lehetne kötni. Különben is célszerűbb társadalmi változásokhoz kötni a korokat. Az mindenesetre örvendetes, ha ez a problémád a könyvvel, hogy az szerinted nem középkor. Quote: Hónapok óta azt csinálod, hogy néha bekukkantasz, Mert te hogy csinálod? Amekkora mennyiségű és minőségi társalgás folyik ezen a fórumon még ez is bőven sok. Máshol egy nap alatt többet írnak, mint itt fél év alatt. Semmi értelme naphosszat ezt a nem túl pörgős fórumot bámulni. Quote: Bocs, de én azt kértem, hogy Kazinczytól mutass olyan írást, ahol konkrétan a nyílt e mellett, vagy a zárt e ellen foglal állást. Miből feltételezed, hogy Kazinczy olyasmiről írt volna, amihez nem értett? Okosabb ember volt ő annál. Az általa szorgalmazott gyakorlattal foglalt állást. Nem valami ellen, amihez nem értett, hanem valami mellett amihez értett. Olvasd el kalman előző hozzászólását, ha nekem nem hiszel! Hiába volt a 10 tájszólásból 8-ban zárt ë, ha az irodalmi nyelvet, helyesírást arra az északkeleti tájszólásra alapozták, amiben éppen nem volt. S azért alapozták arra, mert az volt Kazinczy beszéde, ahhoz értett. Ha akarod megérted, ha nem nem. Nem vélemény kérdése, hanem tényállás, hogy az északkeleti nyelvjárásra alapszik az irodalmi nyelv és a helyesírás is elsősorban. Én nem akarlak meggyőzni, szíved joga nem tudni, nem akarni tudni. Aztán meg egy dolog, hogy miért alakult úgy ki ahogy, egy másik, hogy jó-e úgy ahogy van, és ha nem, akkor hogyan tovább, mit lehetne, kellene tenni. Szerintem nem lenne jó a magyar nyelvnek egy magánhangzó eltűnése, és ezzel szegényedése. Na ez az ami csupán vélemény. Már megint csak a mellébeszélés, de a kérdéseimre nem válaszoltál. |
|
| Author: | rebrus [ 2010. December 15, Wednesday, 10:27 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
kalman wrote: rebrus wrote: Az ÉK-Mo.-i területen felső mgh-s rövidülő tövek általában nem léteznek, Nekünk az iskolába mondták, hogy a helyesírás vmi ottani nyelvjárásnak felel meg, amit te mondasz, az csak azt mondja, hogy a nagymamád nem azt beszéli/beszélte. (Egyébként azt is mondják ott, hogy tűzet?)Imre Samu wrote: Az "út : utat" tőtípus tehát elsősorban köznyelvi kategória. Nyelvjárási bázisa meglehetősen kicsi, így érthető, hogy a köznyelvi kiejtésben is eléggé háttérbe szorult, s egyre inkább helyesírási formává süllyed Egy kicsit zavaros, de én ebből azt veszem ki, hogy egykor VOLT a köznyelvben, de ma már eltűnőben van. A tü/űzet-re nem emlékszem, hogy mondták, de: Imre Samu wrote: A z "ú t : u t a t", t ű z : t ű z e t, "v í z : v i z e t" t ő t í p u s. -- [...] Elsősorban egyes tiszántúli területeken fordított irányú kiegyenlítődés történt: út : útas, szűz : szűzek, híd : hídat. Tehát a bekezdés főcímében említi a tűzet alakot, viszont az adott nyelvjárásnál már nem, valószínűleg nem véletlenül. Könnyen lehet, hogy van/volt valahol egy pici nyelvjárás, ami a mai helyesírás szerint ejtette ezeket az alakokat, de melyik az? Az is lehet, hogy ahogyan ezt anekdotákból tudni lehet, az egységes helyesírás rögzítésekor a döntéshozók saját nyelvjárásukat propagálták, és az adott szónál éppen az akkor jelenlevők szavazata döntött (ld. pl. az (el) nyüvöm (ige) esetét, amely helyesírásilag rövid mgh-s, viszont sztem a köznyelvben hosszú (elnyűvöm), tehát valószinűleg a rövid mgh-s alak egy NY-i nyelvjárásból került be). |
|
| Author: | kalman [ 2010. December 14, Tuesday, 21:30 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
rebrus wrote: Az ÉK-Mo.-i területen felső mgh-s rövidülő tövek általában nem léteznek, Nekünk az iskolába mondták, hogy a helyesírás vmi ottani nyelvjárásnak felel meg, amit te mondasz, az csak azt mondja, hogy a nagymamád nem azt beszéli/beszélte. (Egyébként azt is mondják ott, hogy tűzet?)
|
|
| Author: | rebrus [ 2010. December 14, Tuesday, 21:21 ] |
| Post subject: | Re: Kihalt-ë az ë? |
kalman wrote: Akitlosz wrote: víz & tíz / vizes & tízes nem nyelvváltozat kérdése, hanem következetlenség. Ez pedig egyszerű tévedés, a kiejtési és helyesírási szabványt arra az északkeleti nyelvjárásra alapozták, ahol igenis még ma is hosszú í-vel mondják a tízes szót, de röviddel a vizes-t. (A tíz ugyanis abban a nyelvjárásban olyan, mint a mienkben a vár, nem rövidül a tőbelseji magánhangzója (váram), míg a víz olyan, mint nálunk a nyár, rövidül: nyaram.)Az télleg kérdés (és nem tudom a választ), hogy van/volt-e olyan nyelvjárás, amelyikben a felső mgh-k hosszúsága pont olyan, mint ahogy a helyesírás mutatja. Nekem -- ha vki így beszél -- olyan artificiális rádiónyelv érzésem van és egyáltalán nem ugrik be egyik dialektus sem. Ti. Ny-Mo.-on minden felső rövid, K-Mo.-on minden felső hosszú (legalábbis ami nyílt szótagban helyesírásban rövidül, de néha még máskor is, pl. [ú]tál, d[í]csér), Budapesten/?ECH-ban meg vhol a kettő között, de a rövidülés a helyesírásihoz képest jóval kiterjedtebb (t[i]zet, h[u]szas, sőt t[ü]zi(fa), v[i]zi, v[i]zen is!). ld még: [url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Ingadozó_kiejtésű_és_a_kiejtéstől_eltérő_%C3%ADrásmódú_magyar_köznevek_listája#Hosszan_.C3.ADrt.2C_r.C3.B6viden_ejtett_hangok[/url] Tudja ezt valaki? |
|
| Page 2 of 9 | All times are UTC + 1 hour |
| Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |
|