én csak arra gondoltam, hogy extenzionális kontextusban se csak olyan evidenciákat használunk (ill. nem csak olyanokra támaszkodunk), amik az aktuális világból származnak, ezért mondhatjuk egy ház tervére, hogy az ház, néhány mohos kőre meg hogy az vízvezeték. Nyilván a mostani aktuális világban nincs evidenciánk arra, hogy az vízvezeték, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy a vízvezeték szót használjuk rá, pedig az ilyen mondatban látszólag extenzionális a kontextus.

Amit viszont akkor szerintem magyarázni kéne, hogy az extenzionálisakban miért lehet mindig (khmm, bár láttam már ellenpélda-szerüséget) felcserélni ilyeneket. Azt nem lehet mondani erre, hogy mert azonos terjedelmü fogalmakra azonosak az evidenciáink, mert pont hogy nem azok, ez magyarázza az intenzionális eseteket. Lehet, hogy ez most csupa sületlenség, pls set me straight.

A lényeg az volt, hogy az "Ez egy Adj N" típusú állítás igazsága mikor jár együtt az "Ez az N Adj" típusú állítás igazságával (ez pedig úgy jött elő, hogy mikor milyen melléknév használható állítmányként). Ez az együttjárás nem feltétlenül jelenti mindenfajta intenzionalitás hiányát. Csak annyit jelent, hogy pl. a 'korábbi lakcímemre' mondhatom-e, hogy a lakcímem (csak korábbi). Erre mondtuk, hogy olyasmi, mint hogy a 'megszűnt vendéglő' vendéglő-e, a 'plüssbálna' bálna-e stb. Szerintem ez nem feltétlenül függ össze azzal, hogy az illető dolog (pl. lakcím) mikor, melyik világban milyen más leírással (pl. azonosító) koextenzív.

Nem, én ezt így nem mondtam, csak azt, hogy lehet hóemberre azt mondani, hogy ember (ld. az előző hozzászólásomat a bálna alakú hóemberemről). Épp azért mondtam, hogy nem teljesen transzparens, mer tökre el tudom képzelni, h. nem emberalakú.

Szerintem kalman épp azt mondta lejjebb, következetesen eddigi véleményéhez, hogy a hóember is ember.

Engem inkább az zavar, hogy nem nagyon van olyan, hogy egy hóembert simán emberként azonosítanék. Nekem ez pl. elég fura lenne: "Tegnap végre lehullott az első hó. A gyerekek ennek örömére délután az iskolaudvaron embert építettek."

nem jut eszembe olyan életszerű kontextus, ahol valaki embernek nevezheti a hóembert.

Nem értem, miért mondod, hogy a hóember nem transzparens szemantikailag. Hiszen egyáltalán nem olyan, mint a csőgörény.
A hó havat jelent benne, az ember - szerinted - embert, a minta pedig adott és (gondolom) termékeny:
kb. így adható meg: anyagnevet jelentő módosító + főnév = az anyagnévvel jelölt anyagból készült olyan dolog, amit a főnév jelöl.
Szóval akkor miért nem szinonim szerinted a "hóember" azzal, hogy "hóból készült ember"?

Az nem érv, hogy a "hóember" szó konvencionális, intézményesült, stb. mert a "plüssmaci" is már eléggé konvencionális és intézményesült, és mégis azt jelenti, hogy "plüssből készült maci".

Szóval akkor miért nem szinonim szerinted a "hóember" azzal, hogy "hóból készült ember"?

Szerintem nincs igazad, abszolút van frotírból, műszálból és ezer egyébből készült plüssmaci,

Számot kell adnunk arról, hogy az első állításában arról beszélt, hogy a kép nem azonos egy bizonyos személlyel (csak a képe), a másodikban meg arról, hogy a kép egy bizonyos személyt ábrázol.

Akkor próbálom másképp elmagyarázni, amit nem értek.

Nem értem, miért mondod, hogy a hóember nem transzparens szemantikailag. Hiszen egyáltalán nem olyan, mint a csőgörény.
A hó havat jelent benne, az ember - szerinted - embert, a minta pedig adott és (gondolom) termékeny:
kb. így adható meg: anyagnevet jelentő módosító + főnév = az anyagnévvel jelölt anyagból készült olyan dolog, amit a főnév jelöl.
Szóval akkor miért nem szinonim szerinted a "hóember" azzal, hogy "hóból készült ember"?

Az nem érv, hogy a "hóember" szó konvencionális, intézményesült, stb. mert a "plüssmaci" is már eléggé konvencionális és intézményesült, és mégis azt jelenti, hogy "plüssből készült maci".

Biztos ismered azt a gyerekdalt, aminek az egyik sora szerint:

Minden ember ember, csak a hóember nem ember.

Már mér ne mondanák?

Fhú, ez nagyon szigorúan hangzik.

Hogy mit értettem azon, hogy "nyelvi viselkedés"? Hát röviden: mi abban a cikkünkben, amit beidéztem, a jelentés heterogeneitása mellett érveltünk (bár a cikk nagy része nem az érvelés, hanem egy konkrét javaslat kidolgozása). Ezzel lényegében egy asszociatív jelentésfogalom mellett álltunk ki, pl. az ember mindenféle dologgal asszociálódik (még hóemberekkel is ). Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy tervezzük a gyakoriság belekalkulálását is (tehát hogy erősebbek azok az asszociációk, amik gyakoribbak), ezen dolgozunk. Azt viszont nem tervezzük, hogy vmiféle "prototipikusság"-fogalmat belevigyünk a javaslatunkba, mert az szerintünk nem igazolható empirikusan, nem tudunk olyan nyelvi jelenségekről, amiket nem az asszociáció gyakoriságával, hanem valami centrális/periférikus megkülönböztetéssel lehetne összefüggésbe hozni. Ha van ilyen centrális/periférikus különbség (mondjuk hogy az 'ember' prototípusa az élőlény, nem a reprezentáció), akkor az is a gyakoriság miatt van (gyakrabban mondjuk élőlényekre, mint a reprezentációjukra), nem pedig valami fogalmi különbségre, ami miatt az élőlény "jobb" ember, mint a reprezentációja.