Tényleg azt hiszed, hogy külön szemantikai annotáció nélkül is benne van a korpuszban az ott szereplő megnyilatkozások jelentése? Mert a megnyilatkozások "tartalmazzák" a jelentést? Mert akkor valamiről nagyon mást gondolunk, azt hiszem. Saussure szavaival: a jel egy jelölő és egy jelölt kapcsolata; a korpuszban ezek közül csak a jelölők vannak, és a jelölő nem tartalmazza a jelöltet.

Tényleg azt hiszed, hogy külön szemantikai annotáció nélkül is benne van a korpuszban az ott szereplő megnyilatkozások jelentése? Mert a megnyilatkozások "tartalmazzák" a jelentést? Mert akkor valamiről nagyon mást gondolunk, azt hiszem. Saussure szavaival: a jel egy jelölő és egy jelölt kapcsolata; a korpuszban ezek közül csak a jelölők vannak, és a jelölő nem tartalmazza a jelöltet.

Hm, ez kezd bizarr lenni. Én nem beszéltem annotációról.

a megnyilatkozásoknak van jelentése (az, hogy mit értünk jelentés alatt, modellfüggő, de modellekről sem beszéltem), és a korpusz nem más, mint megnyilatkozások gyűjteménye. Ha a szemanták képesek mindenfélét mondani a megnyilatkozások jelentéséről általában, akkor képesek ezeket a dolgokat a korpuszban lévő megnyilatkozások jelentéséről is elmondani,

A jelentés fogalma sem világos, az sem világos, mi az, amit egy kifejezés tartalmaz, és mi az, amit nem (ő) tartalmaz, hanem pl. az ő kontextusa. A kérdés még mindig az, hogy hogyan lehet nem explicit az, ami a modellünknek a része (ha tetszik: az annotáció része), és ha lehet, tudjuk-e használni.

Ezt most tőlem kérdezed? Biztos nem, hiszen én megmondtam: akkor nevezném szemantikailag annotáltnak a korpuszt, ha minden mondat mellett ott lenne, hogy mi volt a beszélő szándéka, milyen volt a beszédhelyzet stb.

Szemantikai információn azt kell érteni, amit a megnyilatkozások tartalmaznak. Ha tetszik, a jelentésüket. Egy szemantiakilag annotált korpuszban ennek egy része explicitté van téve. Én viszont eddig egy rohadt szót nem ejtettem szemantikailag annotált korpuszról.

Sajnos továbbra sem értem, mit kellene érteni szemantikai információn. [Én azt kérdeztem, hogy a modell része-e, és ha igen, nem értelmes követelmény-e rá nézve, hogy a lehetőségeinkhez mérten expliciten legyen megadva. Ha nem az utóbbi, akkor mi a szösz?]

Sajnos továbbra sem értem, mit kellene érteni szemantikai információn.

Szerintem nem, ha csak az lenne szemantikai információ, ami explicit, akkor nem lehetne hozzájutni, mert egyszer valakinek ki kell vonnia valahogy a megnyilatkozásból, és explcitté tennie. Csak arra akartam rámutatni, hogy a szemantikai megállapításainkat természetes nyelvi megnyilatkozások alapján tesszük, és a korpuszokban is ilyenek vannak. De semmi kifogásom egy megkülönböztető terminus ellen, ha van ilyen.

Ez igaz, de nem ezt csinálják mégis a szemanták, hol több, hol kevesebb információból kiindulva?

Én a "szemantikai információt" úgy értettem, hogy mire vonatkozik a megnyilatkozás, mi a beszélő szándéka, a beszédhelyzet stb. Az igaz, hogy baromi nehéz explicitté tenni. És az is igaz, hogy a környező mondatok stb. tartalmaznak némi indirekt utalást ezekre a dolgokra, de az szerintem nagyon kevés a boldogsághoz.

Szerintem nem, ha csak az lenne szemantikai információ, ami explicit, akkor nem lehetne hozzájutni, mert egyszer valakinek ki kell vonnia valahogy a megnyilatkozásból, és explcitté tennie.

Én ezt egyáltalán nem értem; fogalmi zavarban vagyok. A szemantikai információ (bármi is legyen az) az elemzés része, tehát nem a tárgynyelv része, hanem valami metanyelvi dolog, nem? Ily módon nem árt neki explicitnek lenni, különben mi a csudát lehetne vele kezdeni?

A másik fele, hogy a korpuszok végső soron írott természetes nyelvi megnyilatkozások, ilyenként tartalmaznak szemantikai információt, csak nem explicit módon.

Igen, azt már írtam, h. elég rosszul mérhető a transzparencia. Különösen ha csak korpuszokat nézünk, és ha azok a korpuszok nem tartalmaznak szemantikai információt. Ez szerintem szorosan összefügg a "létezéssel", ezt magyaráztam eddig, és ezért nem is off-topic. Azt próbáltam magyarázni, hogy a hapták létezése attól függ, hogy a haptákban és társai mennyire tekinthetők transzparensnek, mennyire foghatók fel egy hapták és egy -ban/-ben kombinációjának. Azt próbáltam mondani, hogy ez nem bináris, hanem graduális kérdés, és nagyon soktényezős (legalábbis a 19. századi elődök, meg Saussure, Bloomfield stb. szerint, akikkel én ebben teljesen egyetértek), szóval így függ össze a két dolog.

Nem nagyon látom át, hogy amikor valamire azt mondjuk, hogy "ez transzparens" - mert mondunk ilyet -, akkor azt szerinted honnan tudjuk/gondoljuk?
(BTW, eredetileg a létező szó fogalmáról kezdtünk beszélni ).